Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-15 / 86. szám

DtX.U All 1 Aiu>lta4 Ali 1928 április 15. »Z elŐcsatározásnál is vissza kellett vonulnia, a dftntő ütközetnél szintén teljes vereséget szenvedett és ennek B vereségnek közvetlen szem- és fültanuja »olt Tarnay Ernő, aki viszont teljes győzelmet •rátett. Fodor Jenő czekután más megoldást nem is választhatott, miut azt, hogy visszaadja meg­bízatását a tanácsnak, mert abban tökéletesen igaza van, hogy ilyen nyilt vereség után kissé bajosan dolgozhat együtt a győztes művezetővel, aki fölött pedig a snarancsoló gazda« szerepét kellene betöltenie. A városi szinház kultúrintézmény legyen, ne jövedelmező üzlet Dr. Pálfy József szombaton már át is vette uj tisztségét és a Délmagyarország munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette elhatáro­zásáról, szempontjairól és programjáról: — Fodor Jenő lemondásával kapcsolatosan vita indult afölött, hogy a színházi ügyintézés hivatali kötelesség-e, amit a megbízott tanács­tagnak éppúgy, mint más hivatali teendőt, el kell látni, avagy külön megbízatás, mely­nek elvállalása tetszőleges. Sok komoly érvet lehet felsorakoztatni pro és kontra Én ebbe a vitába nem bocsájtkozom, mert a kérdés súlypontját ecészen másban látom. A lényeg az, hogy a házikezeléxü szinház ügyeinek in­• fézése nem akta, amelyet bürokrati­kus módon lehet intézni, hanem vállalkozás, melyet eredményesen csak az tud ellátni, akinek ehez kedve van, aki azt ügyszeretettel és a hivatali kötelesség tel­jesítésén felül lélekkel is intézi. Ezzel a meg­állapítással öztán a kérdés el is dönthető ugy, bogy a színházi ügyintézés a paragrafusokra alapított oktroj nélkül csak olyan tanácstagra bízható, aki azt szívesen vállalja. Bizonyára ez a megfontolás vezette a polgármestert ós a város tanácsát, amikor választásuk az én Memélyemre esett. — Ami a változás következményeit illeti, erre nézve álláspontom az, hogy annak min­den megrázkódtatás nélkül simán kell meg­történni Ha egyik-másik kérdésben talán nem is lessek teljesen egy véleményen hiva­tali ötödömmel, lényegében a helyzet az. hogy megbízatásom csak személyváltozást jelent, de nem ielent egyszersmind rendszerváltozást. —• Ami már most intendánsi működésem programját illeti, orrenézve a kővetkezőkel mondhatom: — Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy a színházul a szó legnemesebb értel­mében kultúrintézménynek tekintem, melynek « szórakoztatáson kivül a jóizlés, az etika, a társadalmi morál, a közművelődés, az általános és zenckultura fejlesztése terén magasztos feladatai vannak. És ha ez a tétel általánosságban áll a színházzal szemben, hat­ványozottabb mértékben áll n városi kezelés­ben tartott színházzal szemben, melynek he­lyes iránya vezetéséért nem magánvállalkozó — kinek ezen irányelvektől való eltérését anyagi érdekek latbavetésével esetleg védel­mezni lehet —, hanem a legnagyobb és legmagyarabb vidéki •iáros közönsége és hatósága a maga presztízsével felelős — Ez a felelősség irányi mutat és némileg korlátokat állit a művezetés elé és azt jelenti. hogy nem vehetünk át fentartás nélkül mindent, amit műsorra tűzhetnek a kizárólag üzleti alapon álló vállal­kozók. .Viszont természetes, hogy ezt a megválogaiást rrem szabad a falusias prüdériáig fokozni. A Városi Szinház kulturhívatásából követke­zik. hogy bizonyos fokig irányítania, nevel­nie kell a publikumot és nem szabad a kö­zönség ízlésének esetleges eltévelyedését fo­kozni azzal, hogy csupán üzleti érdekből hozzáigazodik. A szinházjáró közönség azon­ban nem gyermek, akit fegyelmezni lehel és ezérl a művezetésre vár az a nehéz feladat, hogy ezt az ugymondjam nevelő munkát ak­ként végezze, hogy a nevelő szándék abból ki ne ütközzék. — Ebben az időpontban, amikor a házike­zelésü szinház ügyintézését átveszem, a leg­nehezebb feladatok megoldása előtt állok. Most van a szervezkedés, mely a jövő szini évad összes sikereinek és eredményeinek alapját képezi. Igyekszem módot keresni arra, hogy ezen legfontosabb kérdés elintézésébe, a szer­vezkedésbe valamilyen formában bevonjam magát, a közönséget, hogy eleve kritikát gya­korolhasson azok fölött, akiket a társulathoz szerződtetni, kivánok. — Annak ellenére, hogy a szinügyi bizott­ság a színháznak házikezelésbe vételével je­lentőségéből lényegesen veszített, a szinügyi bizottságot, mint szakbizottságot az eddiginél élénkebb működésre kívánnám hozni, véle­ményének gyakori meghallgatásával. Vélemé­nyem szerint a színháznak barátaivá válnak mindazok, akik a színházi kérdésekkel l'art pour l'art, magáért a színházért, a pártfo­gásra szoruló magyar színészetért foglalkoz­nak. A színháznak népszerűnek kell lenni A színháznak barátokra, jóakaratú pártfogókra van szüksége. Ennél a kérdésnél azonban óvatosan kell el­járnunk és a bizottság működését a konsultativ keretekben kell tartanom, mert abban a pil­lanatban. amikor a színháznak több gazdája lesz és az ügyintézésbe többen avatkoznak bele, zavar keletkezik és nem lesz felelős intéző. — A legközelebbi nehéz feladatok közé tar­tozik még a nyári szezon mikénti megoldása­Most következik az az idő, amikor a szinház bevételei nem fogják fedezni a kiadásokat és. azokon a papírokon jelentkező tartalékokhoz, illetőleg szubvencióhoz kell nyúlni, melyet a város közgyűlése a folyó évi költségvetésben előirányzott A feladat az, hogy a szubvenció igénybevétele a legminimálisabban történjék. — A főszezon elmultával még hosszabb ideig ébren lehet tartani a közönség szinház iránti érdeklődését jól megválasztott vendégszerep­lésekkel és bemutató előadások rendezésével. Ismerem a kulisszák mögötti életet, a sok-sok intrikát, külső beavatkozási törekvéseket, bo­hémszellemet. Ha én mindenkit meghallgatok, aki személyi ügyekben engem informálni akar, akkor sohasem alkothatok igazságos ítélet ^lapját képező tiszta képet. Ezért a magam megállapításaira, hivatali közegeim jelentései­re támaszkodom és személyi kérdésekben egyetlen informátort sem fogadok el az igaz­gatón kivül, akinek bizalmamat előlegezem. — Végül oda térek vissza, ahonnan kiindul­tam, hogy a szinház nem akta, a szinészet egy egészen külön világ, amelyet szeretettel, megértéssel és egy kis bohém lélekkel lehet és kell intézni. Én ezekkel a gondolatokkal' és érzésekkel veszem kezembe az intézést és minden reménye meg van annak, hogy ügy­szeretetem és jó szándékom nem fog kudarcot vallani. Ezt kívánja a város, a társulat és az igazgató érdeke egyaránt. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk azt is, hogy a közgyűlés legutóbbi határozatát, amelyben kimondotta, hogy a házikezelést to­vábbi intézkedésig, de minimálisan két esz­tendeig fentartja és a személyi vonatkozású kérdések elintézésével a város tanácsát bízza meg, dr. Sőreghy Mátyás törvényhatósági bi­zottsági tag megfelebbezte a belügyminiszter­hez. Ez a felebbezés kétségtelenül komplikálja a helyzetet, mert a tanács szóbelileg már meg­állapodott Tarnay Ernővel és az ügyészséget bízta meg az uj szerződés megkötésével. Ha Tarnay leszerződtetése igy most bizonytalanná válik, akkor annak a jövő évi társulat meg­szervezése szempontjából káros következmé­nyei lehetnek. nisétanyán megtalálták a 38 éves leányanyát, aki Szegedre hozta és elhagyta gyermekét (A Délmagyarország munkatársától) 'A' Délmagyarország néhány nappal ezelőtt rész« letesen beszámolt arról, hogy Ambrus Mi­hály városi uccaseprő a Kálvária-téri Derma barakok mellett elhaladva csecsemőslrásra lett figyelmes. Ambrus legnagyobb meglepe­tésére egy fiúgyermekei talált a csomagban. A két hetes csecsemőt a gyermekmenhelyen helyezték el. a rendőrség pedig széleskörű nyomozást indilott a lelketlen anya kézreke­ritésére. ' A nyomozás első napján csupán annyit ál­lapítottak meg, hogy a gyermek anyja nem szegedi Illetőségű. A detektívek ugyanis az anyakönyvi hivatal adatai alapján megállapí­tották, hogy a Szegeden született két hetes fiúgyermek a legjobb egészségnek örvend, így valószínűnek látszott, hogy az elhagyott gyermek anyja a tanyákról, vagy a vidékről jött be gyermekével Szegedre. A nyomozás munkája így a tanyákra tere­lődött ál. A nyomozás ilt sikerrel is végző­dött. A lovasrendőrök megjelentek Szécsi Anna 38 éves alsótanyai lakosnál, aki a rend­őrök első kérdésére töredelmesen bevallotta, hogy az elhagyott gyermek az övé. Szécsi Annát szombaton reggel behozták Szegedre. A rendőrségen dr, Papp Menyhért rendőrka­pitány hallgatta ki a lelketlen anyát, aki ki­hallgatása alkalmával nem mutatkozott épel­méjünek. Szakadozott mondatokkal beszélt, több kérdésre nem is válaszolt. — Szégyellem magam. Még leány voltam — mondotta. Azután úgyis ludlam, hogy gyér« mekemel megtalálják. Kis, fehér főkötőt szorongatott a kezében, majd amikor hiába intéztek hozzá kérdése­ket, hosszas hallgatás után megszólalt: — Megakarom eletni a gyermekemet — és sírt hosszasan. Dr." Papp kapitány intézkedésére Szécsi An­nát azonnal kivezették a gyermekmenhelyre, ellene azonban lovább folytatják a bünvád? eljárást. Iff RIMSKE TOPLKE (Római fürdő) a jugoszláv Gasteiu, radioaktív Ter­málfürdő. Kitűnő hatású csuz, köszvény, is^hias, női betegségek, álmatlanság és étvágytalanság eseteiben. Gyorsvonáti megállóhely. Pensio: az olőszezonban 60 dinár, utószezonban 80 dinár. K2'i Szeqszárdy József bőrönd- és bőrdíszműves Szeged,Iskola u.U. M Telefon: 10-74. londoni kiállításon aranyérem kltHntetfts.

Next

/
Thumbnails
Contents