Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-15 / 86. szám

W28 aprflis 15 UELMAGYAKÜKNZAG A törvényszék elmarasztalta a postát M!kes~Menkes Ottó sikkasztásai ügyében Tizenhatezer pengői űzet a kincstár a kenderfonógyárnak, mert a postai kézbesítő szabálytalanul iárt el ' (A Délmagyarország munkatársától.') Emlékezetes még Mikes-Menkes Ottónak, a szegedi kenderíonógyár fiatal tisztviselőjének ügye, aki mintegy 16 ezer pengővel károsította meg a vállalatot. Mikes Ottó feltűnő költekező életet élt Szegeden, amely azonban hamar véget 'ért. Sikkasztásaira rájöttek a gyárban, amire 'Mikes feleségével együtt megszökött Szegedről. Hosszú ideig semmi hirt sem hallottak róla. Mintegy háromnegyed éwel ezelőtt hire jött annak, hogy Fiúméban letartóztatták- Az olasz rendőrség a magyar hatóságok köröző levele alapján tartóztatta le, amire Mikes felesége öngyilkosságot követett el- Később Mikes kórházba került. Felépülése után azonban isméi megszökött és azóta nyoma veszett Mikes-Menkes Ottó sikkasztásait a legnagyobb ravaszsággal követte el Vásárhelyen lakó anyósa cimére hamis utalványokon nagyobb összegeket utaltatott át. A Szegedről feladott pénzeket azonban nem a cimzett vette át. Mikes Ottóné ugyanis a pénz elküldése idején mindig átutazott Vásárhelyre. Az uccán megvárta a pénzeslevélhordót, akitől a cimzett helyett átvette a pénzt. A kenderfonógyár a sikkasztások felfedezése után pört indított a posta ellen- A kendergyár keresetében előadta, hogy Mikes Ottó csak azért követhette el visszaéléseit, mert a vásárhelyi pénzkihordó szabálytalanul járt el- Neki ugyanis kizárólag csak a cimzett kezébe lett volna szabad kifizetni a Szegedről küldött pénzösszegeket, nem pedig Mikesnének. A kereset megemlékezett arról is, hogy ha Mikes anyósa vette volna át a pénzt, annak bizonyosan feltűnt volna, hogy vejének honnan van annyi pénze és igy rájöttek volna a sikkasztásra. A pórt tegnap délelőtt tárgyalta a szegedi törvényszéken dr. László Adolf táblabíró. A' törvényszék Ítéletében a postát arra kötelezte, hogy a kenderfonógyár 16 ezer pengős kárát térítse meg, mivel a posta személyzetének hanyagságából történt, hogy a pénzküldeményeket nem a cimzett vette át. Ha a törvényszék ítéletét a felsőbb bíróságok is jóváhagyják, a kenderiönógvárnak minden kára megtérül. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI XXVIII Megalapítottam a Gyorsirászati Közlönyt 1891 őszén, amikor Szabadkáról visszakerültem a szegedi piarista gimnáziumba, azt ambicionáltam. hogy a Gyorsíró Körben én legyek bz első előadó«', miután a gyorsírás tanításában nekem már sikereim valtak- Bódogh 'János posta- és távíró főtiszt, a híres gyorsírópedagógus, ki a Kört vezette, elismerte ugyan, hogy az első előadói tisztre én lennék a legalkalmasabb, de mivel eddig mindig nyolcadikos volt az első előadó, megválasztotta első előadónak Blaustein N. Ignác VIII. osztályú tanulót (ma Balog N. Imre budapesti ügyvéd) s nekem a második előadói tisztet juttatta, amivel a kezdők oktatása járt együtt. ¿Vasárnap délelőtt 9—10-ig Bódogh tanár ur előadást tartott, 10—11-ig pedig ugyanazt a hallgatóságot én oktattam. Tanítványaim közül emlékszem Müller Vilmosra (ma dr. Müller -Vilmos orvos, kir. tanácsos), Müller Jenőre (ma Molnár Jenő iró), Kontrasztv Dezsőre (ma piarista) és Zimányi Gyulára, ki szintén piarista lett. Mindnyájan nagyon tehetségekek és szorgalmasak voltak. Fejembe vettem továbbá, hogy egy gyorsírási szaklapot alapitok, miután az Országos Magyar Gyorsiró Egyesület akkori szaklapjai szerintem igen tartalmatlanok voltak. Bódogh tanár ezt a tervemet nagyon ellenezte; eleinte arra hivatkozott, hogy a szaklap szerkesztése elvonna a tanulástól, majd előadta azt az aggodalmát, hogy lapot polémiák nélkül kiadni nem lehet, a vitatkozás és civakodás pedig árt a gyorsírás ügyének. Azonban ez mind nem érdekelt engem. Megállapítottam, hogy csak egy litográfus műhely van a városban, a pénzűgyigazgatóságnál. A műhely vezetője Beck ur, aki a hivatalos iratokat sokszorosítja, de szabad neki privát munkákat is elvállalni. Felkerestem Beck urat a nagykörút és ősz-utca sarkán levő lakásán és elkezdtem vele tárgyalni és alkudozni. Egy krajcárom sem volt, de ezt igen mellékes dolognak tartottam : akartam a tervemet megvalósítani és előttem csak ez volt fontos. Mikor Bódogh látta, hogy már nagyon messzemenő tárgyalásokat folytatok, ő vette a kezébe az ügyet s ő lett a lap felelős szerkesztője és kiadója, azonban az 1892 január 1-én megjelent Gyorsirászati Közlönyre ránvomatta: Főmunkatárs: Szabó László. Tulajdonképen ezen a napon lettem újságíróvá. Mert ez nem olyan gyorsirászati lap volt, mint a többi. A lap egy részét közönséges betűkkel nyomattuk s a lap c részébe is szorgalmasan dolgoztam. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter akkor csinálta meg a sommás eljárás reformját és a gyorsirászat szempontjából nagyon megbíráltam a javaslatát. To[BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Április 15 én, vasárnap IHl^^liÜílf I^IEL legújabb filmje Pánik. Kalandor film 10 felvonásban. Azonkívül Ufa Hiradó. Apt'lis 15-én, vasárnap ZORO éS HURU urakkal A Két teocava&ásx. Vígjáték 8 felvonásban. - Azonkívül Az olajmezőit htenál. Vadnyugati történet 6 felvban Főszerep'6 W. Fa Irhánk Előadások *ezdete 5,7,9. vasár- éi ünnepnap 3,5 7 és 9 órakor. ElőadáS"k Weid'te 5,7 9, vasár- flnnrpnap 3, 5 7ésfló-akor. IBELVAROSI MOZI KORZO MOZI Április 15., 17. és 18-án, héttön, kedden és szerdán Vta-Oénlus nagy attrakció! |A BUCSUKERINGO. Dráma 8 telvu-ásban. Főszereplő: l!ANE HAID és virtv FRITSCH. Azonkívül: § LAKODALMI TORTA. Vigiáték 3 felvonást»». Április 16. és 17-én, bétíön és kedden: IRE-NE RICH pompás filmje A NŐSTÉNY ÖRDÖG. Dráma 8 felvonásban — Azonkívül HAMIS POMPA. Dráma 7 felvonásban. - Főszereplő: LOV TEUEOEN. H c.iúadásuK tezde c 5, l, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5. 7, 9 órakor. E őadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, « órak r. BIZT0S&WStfNYHÉ; OOKOIÍDJ^ HAiH&riOst vábbá irtani egy Politikai ABC-t is, hogy a gyorsírók a politikai szakkifejezéseket necsak leírni tudják, hanem meg is értsék. Továbbá rávetettem magam a magyar gyorsírás történetének kutatására; nem értem be azzal a pár mondattal, amit a magyar gyorsírás múltjáról a szakkönyvekben olvasni lehetett, hanem kerestem a forrásokat; végigböngésztem az országgyűlési naplókat, Kölcsey Naplóját, Kossuth Törvényhatósági Tudósításait, stbit. Továbbá felkutattam a legelső magyar gyorsirási munkákat, egy részüket le is másoltam a piarista gimnázium Gyorsiró Köre számára. Gáthy »Steganographiájából«, melyet Vikár Béla fedezett föl, nekem is volt egy példányom (Dobrowski és Franké antikváriustól, Budapest, Egyetem-u. 1.), hozattam egy forintért, — de ezt nem tartottam igazi gvorsirásnak. Ellenben foglalkoztam Danzer százados 1802ben megjelent latin munkájával, a Kovácsféle értekezéssel a Tudományos Gyűjteményben és sikerült néhány addig ismeretlen dolgot napvilágra hozni. 1892 nyarán megismerkedtem a legrégibb magyai* gyorsírók egyikével, Sárcsevits Ambrussal. Palicson nyaraltam, mint a Lévay-fiuk unitárius bitoktatója. Ugyanakkor ott nyaralt Vajda János, a költő, akivel szintén megismerkedtem, de beszélgetésünk egészen prózai témák körül forogtak: minden reggel az »olvasó teremben-: vagy a parkban én mondtam el Vajda Jánosnak, hogy mi mindent főznek ma a Nagyvendéglőben és a Kisvendéglőben s a költő e szerint határozta el, hogy hol ebédeljen. Versekről sohasem beszéltünk, de egyszer adott egy verskötetet, melyet később anynyira méltányoltam, hogy bőrbe köttettem: Egy párszor meg is csónakáztatlam a költőt, — de ő fizetett a csónakért, sőt honorárium gyanánt egy-egy kassai szivart is adott, melyet azonban nem mertem elszivni. Mái- nem tudom, 1892 nyarán történt-e, vagy 1891 nyarán, hogy Leovics Ozren barátom, a szabadkai közjegyző fia, — az első »dandy*, akit életemben láttam, — elvitt Brankovics György görögkeleti pátriárkához, aki szintén Palicson nyaralt. »Őszentsége« szállásán megismerkedtem a patriarka két unokaöccsével, Bogdanovics, Lukiánnal és Létics Gyurival. Lukián akkor, jogot tanult az egri jogakadémián; Gyuri azt hiszem szintén jogász volt. A nagybátyjuk azonban egy napon szemináriumba küldte őket s az egyik fiúból Létics György temesvári püspök lett, a másikból pedig Bogdanovics Lucián szentendrei püspök, majd karlócai patriarka. Nagyon derék, jó magyar, fiuk voltak mindnyájan. Szerb barátaim közül valamelyik, vagy Ozren, vagy Lukián, látta egyszer, hogy gyorsírással irok és emlilclle, hogy van itt Palicson még egy gyorsiró, do az sokkal öregebb, mint én. Rögtön felkerestem a »'kollegát«, — Sárcsevits Ambrus volt, egy már hetven éven felüli uri ember, akivel nehéz volt érintkezni, mert teljesen síket volt A nagyszerű alkalomra mohón rávetettem magam és az öreg gyorsírót napokon át vallattam: kik voltak az idejében, a negyvenes évek elején gyorsírók, mit tud róluk, hogyan dolgoztak, stb. Azt hiszem minden adatot, amihez hozzájutottam, publikáltam a Gyorsírászati Közlönyben s közzétettem valahol a legelső országgyűlési gyorsírónak, Hajnik Károlynak az arcképét is, melyet Sárcsevitstől kaptam ajándékba. Talán még azt is leírtam, hogy Hajnikné hires szép asszony volt, rajongtak érte a követ urak s a nagy mulatságok »teteje« az volt, hogy Hajnikné lehúzta a kis cipellőjét s a követ urak is, a fiatal gyorsiró urak is, akik mind epekedtek a szép asszonyért, a cipellőjéből itták a francia jiezsgöl. Mivel Sárcsevits említette, hogy egyik volt kollegáia, Béres Elek szintén él mcii Kistele-