Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-15 / 86. szám

SZEOED: »zerke»iOiég: Dc6k Ferenc ucca X. Telefon: <3-33. -- KiodOhlveJol, «ölcsönkönyvlAr é» (egySrodn: ArodI ucca S. Telefon: 30». .» Nyomda : löw Up«* ucca 1®. Telefon: 10--34.« »«»•<» Vasárnap, 1928 Április 15 e e a IV. ÉVFOLYAM 86. SZAM MAKÓ : Szerke»ziOté9 ét kladóhlTatal: Irl ucca 8.Telefon: 131.tnbn.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerke*zt&»«9 kiadóhivatal: AndrAMy ucca 23. Telefon: 49. íiAm. «» « » « » «» «» f lölíJrelé»: Ara havonta 3-20 vldéíícn é» a (óvárosban J'O J, .Utf»ld»n 0-40 peag.1. Egye* 1«, rasAr- «s ünnepnap 24 (Illír A rikéti-kocsf A Bremen legyőzte az időt és a szelet, átrepülte az Ooeánt és Németország örömmámorban úszik. Olaszország temet s megdöbJbenve és felháborodva keresi halálra az orgyilkos gonosztevőkel, akiknek bűnére nincs magyarázat, nincs mentség, nincs enyhitő körülmény. Tőlünk nyolcszáz kilométerre valahol olyan katasztrofális földrengés volt, hogy ft budapesti szeizmográf irószerkezete széthullott bele. És Berlinben kipróbálták a misztikus rakéta-kocsit, a robbanásokkal hajtott tnotort, amellyel vakmerő emberek még ez fc'ben meg akarják kísérelni a föld határain fcul a világűrbe való hatolást és beigazolni ki interstelláris közlekedés lehetőségét, amelyről eddig csak a költők álmodtak A bárom Eapon belül egymásra torlódó világszenzációk •közül melyiknek van legnagyobb jelentősége? Melyik az, amit nem visz el a pillanat, hogy a másik pillanat hozzon helyette még képtelenebbet, még lesújtóbbat és még magasabbra lenditőt? Az elsőséget nyilván annak kell adni, amely legkevesebb figyelmet ébresztett: a rakéta-kocsinak. A lapok kommentár nélkül közölték a jichány toros jelentést és a közönség vállatanva, vagy hitetlenb^dve fogadta, mint az eféle kuriózus dolgot .szokás. Egyelőre valóban nem tudjuk, nem elkésett áprilisi tréfa-e, vagv olyan tudákos misztifikáció, mint néhány évvel ezelőtt a Mars-lakók rádió-üzenete. De mintha több volna ennél. Néhány hónap óta ismételten szó esett a kísérletekről nemcsak a természete szerint minden újságot befogadó napi sajtóban, hanem a technikai folyóiratokban és szaklapokban is s olyan kort élünk, amikor a technika istenkisértő feladatokba fog e ismételt kudarcok után sem nyugszik, míg el nem éri a sikert. Mutatja az ooeánrepülók példája. Ki gondolt volna rá tiz évvel ezelőtt a (szakemberek közül, hogy megvalósítsa Edgár Poe deliriumos álmát az ooeánok átrepüléséről? S ma két világrész örömujjongásában Hnhnefeld báró neve már háttérbe szorítja Lindberghét, az ooeáni repülés első hőséét, hogy néhány évtized múlva senki se emlékezzék egyikre se. Akkor már menetrendszerűek lesznek az ooeáni repülések s épp agy nem fog rajtuk álmélkodni senki, mint ma fi telefonon, a villamoson, vagy az autón 8 az öt világréz diadalharsogása annak a pilótának fog szólni, aki fölszáll a csillagok közé 6 elhozza fonográflemezeken a szférák zenéjét, a más világok üzenetét, amelyek remélhetőleg jobbak, tökéletesebbek és emberibbek, mint a földi emberek világa. Mert ez a mi világunk, amely az emberi értelem és akarat hallatlan megfeszítésével legyőzi az időt, a szelet és a tengert, valóban nem tartozik az emberileg elképzelhető legtökéletesebb világok közé. Sőt nyomorúságai sohase voltak nyilvánvalóbbak, mint ebben a korban, amikor a technika az elmúlott évezredeknek el sem képzelhető diadalokat arat. A Bremen motorjának diadalmas zúgásával egyszerre robban a milánói bomba és mentül több fényt sugároz a föld golyóra az emberiség géniusza, annál nagyobb árnyat térit rá a szintén tökéletesedett technikával dolgozó emberi gonoszság, akár törvényhozói székben ül, a maga gőgjétől és a tömegek hódolatátöl beragyogva, akár a törvényen kívüliség árkaiban csuszkái. Az emberi társadalom maga is olyan, mint egy rakéta-kocsi, amelyet robbanások taszítanak előre ismeretlen pályáján ismeretlen célok felé. A robbanásokat érezzük mindnyájan s mintha érezné maga a föld is, amely meg-megrázkódig, mintha rettenetes görcsökben vonaglana, a közeledő halál, vagy egy uj élet születésének fájdalmas görcseiben. A tudomány egyelőre csak figyel és konstatál, de maholnap kénytelen lesz következtetni is és rámutatni bizonyos összefüggések láncolatára, amelyeket magyarázni nem tud ugyan, de letagadni lehetetlen. Valamivel vajúdik a kozmosz, vagy legalább az a kis göröngye, amelyiken mi, ember-hangyák bolyokat építünk és gyűlölködünk és véres háborúkat vívunk és szárnyainkat própálgatjuk, hogy felrepülhessünk az égbe Valóban ideje lenne, hogy a tudomány hősei az ég óceánjában meghódítsanak egy szűz csillagszigetet, hogy oda menekülhessenek az az ember-hangyák, akik alatt reszket a föld, talán az aggságlől, talán az utálattól, amelyet vérben dolgozó fiai iránt érez. Talán szivéhez, a központi tűzhöz most értek le azok a vérzuhatagok, amelyeket a világháború vágóhidján ontottak, senki se tudja, mi okból és mílven céllal. Talán igazuk van az ős mitológiáknak, a föld maga is élő szervezet, egy óriás krák, aminőn Színbádnak, az utazónak a hajója kikötött az Ezeregyéjszakában s talán idegei érzik már a készülő uj háborút, amely borzalmasságban felül fogja múlni a path-' moszi látnók vízióját. Talán a teremtő Isten,: aki tiz igazért megkegyelmezett volna Szodomának, szánja az ártatlanok százmillióit s ezekért Ielkezi lelkét a kiválasztottakba, hogy nvissák meg az utat egy uj genezishez. Talán ő maga fog tüzoszlopul előttük járni egy u| csillagig, egy uj paradicsomig, amelynek kapuja fölé ezt iratja kerubinjaival: A régi viláct politikusainak tilos fc bemenet.a A Bremen átrepülte az Óceánt, de Newyorkot nem tudta elérni Egy lalcttílan, &ótól elborított labradorl szigetre sxállottalc let Jégtörö §a/61cat Küldte* a pilótálcért Köhlék startolni akarnak a hómezön és tovább próbálnak repülni Newyorkba (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A világsajtóval egyidőben és Szegeden egyedül jelentette tegnapi számában a Dálmagyarorsrag azokat az eseményeket, amelyek a már-már elveszettnek hitt Bremen körül játszódtak le péntekről szombatra virradóra és amelyek megzavarták szinte a világ összes metropolisainak nyugalmát. Szombaton délelőttre azután teljesen tisztázódott Kőhl kapitányék sorsa. Pontos jelentéseink az oeeánrepülésről a következők: Berlinből jelenük: Nagyon nehéz elképzelni és szinte lehetetlen megjrni annak az izgalmakkal tele éjszakának a történetét, amelyen Berlin tegnap átment. A Bremen Newyorkba érkezéséről szőlő első hirek után az egekig csapkodott a lelkesedés Berlinben, hogy azután a legnagyobb megdöbbenésnek adjon helyet, amikor a Newyorkba Érkezesének fairét megcáfolták és amikor olyan fairek terjedtek el, amelyek komoly aggedafomra adtak okot a pilőták sorsára vonatkozólag. Berlin közönsége azzal a nyomasztó érzéssel tért pihenőre az izgalmas éjszaka alán, hogy a Bremen sorsa teljesen bizonytalan. Annál nagyobb volt az öröm szombaton délelőtt, amikor a lapok különkiadásaiból arról értesült Berlin és egész Németország, hogy a Bremen mégis átrepülte az Óceánt, de nem Jutott el Newyorkig, hanem Labradorban, NewFoundlandtél északra Greenly Islandon hórengeleg között von kénytelen leszállani. Az erre vonatkozó első fair hajnali három önkor érkezett a berlini lapok szerkesztőségeibe, ahol azonban az előzményeken okolva, ezt a hírt óvatosan fogadták és csak akkor indult meg a lázas munka a rendkívüli kiadások elkészítésére, amikor a szerencsés leszállás hírét órák múlva több forrásból megerősítették. A manchesteri rádió jelentés« szerint a repülőgép a leszállásnál kfinyírven megsérült, a repülök azon' ban sértetlenek maradtak. Greenly Island kisebb sziget New-Foandíand északi partján a Belle Isle-szoros bejáratánál, A sziget a földkerekség legelbagyatottabb pontja, ahol — mint mondják — a madár se Jár. Egy elenyészően kicsiny száraz pont a rengeteg vízben* ahol csak julius elején kezdődik el az olvadás, A legközelebbi tahi 20 mérföldre fekszik, ormát» pedig a legközelebb eső lakott hely 220 mérföldnyi távolságra esik. A szigetnek Összesen 14 lakósa van, akik nagy halászállomárt de télen az állomás zárra van. A szeren eés megérkezést Hühnefeld báró a Norddeutscher Lloyd newyorlá kirendeltségével táviratban közölte. A táviratban közölte a báró, hogy tüzelőanyag hiánya, ellenszél és köd mKUt voltai kénytelenek leszállni és hogy a leszálláskor a propeBer és az alváz megsérült. • Az örömhír azután egy csapa sra felszabadította a berlini közönséget a kínos szorongásból. S

ész Bérűn örömujjongásban 1 ki, az emberek ragyogó arccal siettek munkahelyükre. A középületeket, házakat fellobogózták. Hindenburg, a kormány tagjai, a különböző testületek, egyesületek táviratokat küldtek a szerencsés piló^ táknak, akik a szigeten állé világítótorony Őrének és feleségének vendégel. Későbbi jelentések azután már arról is beszámoltak, hogy a Montreal nevű jégtörö elindult Köhlékért, hogy elszállítsa a Brement, ha a sérülések olyanok, hogy * helyszínen ki nem javíthatók. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A német repülők siker« feletti örömmámor egyre fokozódik. A lapok hoszszu jelentésekben foglalkoznak- azzal a lelkes«* déssel, amellyel Newyork lakossága fogadta a rapülők megérkezésének hirét. Hasábos riportoka* közölnek magáról a leszállásról,, végül kisebb cikkekben ismertetik a Greenly Island-szigetet. Aa egész sajtó hangsúlyozza, hogy az Óceán átrepülése keletről nyu«