Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-12 / 83. szám

D6LMAGYABORSZ4G fogást emelt a közigazgatási bíró* ság kompetenciája ellen. Ennek a kifogásnak a közigazgatási bíróság beJyt is adott és kimondta ítéletében, hogy a panaszt érdemileg nem bírál­hatta el, mert az egyházközségek adókivetési jogának kérdését, vagy az ebből származó vitás kér­déseket a közigazgatási bíróságokról szóló tör­vény nem sorolja fel és igy azt nem utalja a közigazgatási bíróság hatáskörébe. A közigazgatási bíróság döntésével az egy­házi adók körül támadt harc egyelőre befe­jezettnek tekinthető, mert ezek után nincs egyetlen fórum sem, ahová az érdekeltek pa­naszukkal fordulhatnának és ahol jogorvosla­tot kérhetnének vélt, vagy valódi sérelmükre. Minden magyar lapot kitiltottak Romániáiról Bukarest, április 11. A román kormány vala­mennyi magyarországi lap behozatalát megtiltotta. Lupa munkaügyi miniszter az orthodox húsvéti ünnepek után Londonba utazik, hogy mozgalmat szervezzen Rothcrmere lord ellen. Merénylet egy szerb vasúti №sig ellen Belgrád, ápriljs lt. Skopljai magánjelentések szerint a mitrovicai vasútvonalon Vugsji Dol állo­más közelében a vasul! örséget mrglámadták és 0 süléiben többször rálőttek. A cseudörség rögtön üldözőbe vette a támadókat, azoknak azonban a sötétség leple alatt sikerült megmenekülni. Mivel a támadás ^evéssel egy személyvonat arra hala­dása előtt történt, valószinünek tartják, hogy re­volverlövésekkel el akarták riaszUni az őrséget, hogy akadálytalanul megtámadj^sák a vonatot. 1928 április Vt Halálos automobil elgásolás A soffört letartóztatták. (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt jelentették a szegedi ügyészség­nek, hogy húsvét hétfőjén éjjel Makón Hor­váth Ferenc makói földbirtokos bérautójával elgázolta Papp József 67 éves szegényházi ápoltat, aki azonnal meghalt. A halálos végű elgázolás után megindult rendőri nyomozás megállapította, hogy Hor­váth Ferenc meg nem engedett sebességgel robogott végig a makói uccákon Súlyosbította még az elgázolást az a körülmény, hogy az autó égő lámpa nélkül haladt. A szerencsét­len áldozat éppen át akart menni az úttesten, amikor ellenkedő irányból óriási sebességgel egy autó jött Papp József az autó közeledté­nek láttára vissza akart menni a gyalogjáróra, de az autó hátulról elkapta és a keretek közé sodorta. Az ucca népe azonnal az autó köré sereglett Később orvos is került elő, Papp Józsefen azonban már nem lehetett se« gitenl Az autó kerekei teljesen összeroncsol­ták fejét, ballábát pedig leszakítva az elgá­zoias helyétől harminc méterre találták meff a járókelők. A helyszíni szemle alkalmával kétségen ki­vül megállapították, hogy az autó vezetőjének gondatlansága okozta az elgázolást. Az autó meg nem engedett gyorsasággal haladt, azon­kívül lámpája sem volt. A súlyos gyanuokok alapján Horváth Ferencet letartóztatták és kihallgatása után a szegedi ügyészség fog­házába kisérték át. Kapukat, ablakokat, kerítéseket törtek be a garázda tápéi legények B húsvéti locsolás után összeverték a gazdát (A Délmagyarország munkatársától) 'A húsvét hétfői locsolkodás után keddre virra­dóra részeg, garázda társaság vonult végig Somogyi telepen. A garázda legények kapu­kat szaggatok ki, kerítéseket törlek szét. Ahol elhaladtak, mindenhol betörték az ab• lakokat. így értek a legények Gaát József házéhoz. A legények először a ház kerítését rúgták le, majd a ház tetőzetét rongálták meg. Gaál József a nagy lármára kirohant há­zából és rátámadt a legényekre. A garázda társaság tagjai erre ütni-oerni kezdték Gaát Józsefet és kirohanó feleségét Is, akik súlyos sérüléseket szenvedtek. A megindult rendőri nyomozás során még kedden délelőtt elfogták a tetteseket négy tá­péi legény személyében, akik bevallották, hogy ők verték meg Gaál Józsefet és fele­ségét. Elmondották a garázda lápéi legények, hogy a locsolkodás után annyira lerészeged« tek, hogy nem emlékeznek arra, hogy tulaj­donképen mit cselekedtek. A legényeket a rendőrség egyelőre őrizetbe vette és ellenük sutvos testi sértés és ingó vagyon rongálás cimén indul meg az eljárás. HARRY I>IEX legújabb kalandjai: § ZORO és HURUkacagtató bohózata, a A p&nfBC P^ekfól a Belvárosiban. | Két kOCavadÍSI péntektől a Korzóban. levél Újszegedről tgeu tifcLell Szerkesztő № Azt hiszem velem együtt minden szegedi polgár igaz szivbéli öröm­mel olvasta a Stefánia-sétány helyreállításáról szóló levelet. Ezzel párhuzamosan talán szintén a közérdeket szolgálná az én néhány sorom, mely Újszegedre vonatkozik. Ugyebár Újszeged Szeged egyetlen »kirándulóhelyet. Azonban csak a belső részeket- tartják jókarban. A főfasor végén azelőtt egy bájos kis filagőria állott, a töltésre gondozott kis utak vezettek fel, a töltésen árnyas fasor volt, élő sövény és számos pad. Azt hiszem ennek a visszaállítása nem sokba kerülne és nagyon kellemes lenne a nyári hőségben, mivel, mint a polgármester kijelentette, úgyis már szükséges vol­na kibővíteni a népligetet. Ezenkívül is lehetne még egy-két filagóriát elhelyezni, mint például Pesteu a Margitszigeten, amelyek a hirtelen eső ellen is keílemcs menedéket nyújtanak. Egyúttal egy nagy hiányosságra szeretném az illetékesek figyelmét felhívni. Újszegeden nincs népszerű tejcsarnok, amely a költséges cukrász­ciáu kívül olcsón elégítené ki a nagy tömeg igényeit. Pesten például vau ugyan a Város­ligetben díszes és drága cukrászda, de ugyan­akkor a tejcsarnok kocsikat küld ki, melyekben jégszekrény van. Ott mindjárt ugy állva tejet, aludtejet szolgálnak ki olcsón megszabott árban. Azt hiszem ilyesmi Újszegeden nagyon jó vállal­kozás lenne, a sok gyermek, nevelőnő és általábau a közönség minden rétege szívesen és hálásan venné igénybe. Ha nem kocsival oldanák meg ezt az ötletet, mint Pesten, akkor esetleg erre a célra olcsón bérbeadhatnák az üres villamosmeg­álló háziköt, amit csekély átalakítással jól lehetne használni. Apropos villamosmegálló. Miért nincs Itt js, mint például Pesten, a villamosmegállóknál pad ? Különösen helytelen, hogy a villamosmegálló házikókban sincs pad, például kint a temetőben, bol bizony soká kell néha a kocsira várni. Tisztelettel: G. E. Forgács Amta halála és Erdélyi Béla „étvágygerjesztő orvosságai llfabb részletek az orvosszakériők jelentéséből *c Budapest, április 11. A félhivatalos MOT je­lanti: Az orvosszakértöi jelentés, melyet a Forgács Anna-ügyben Kenyeres és Minich professzorok Enyedi vizsgálóbíró elé terjesztettek a napokban, három részre oszlik. Az első rész magával a gyil­kossággal foglalkozik és megállapítja, hogy Forgács Annát veronállal megmérgezték és zsineggel megfojtották. A második rész a bűnjelek körül végzett vizsgá­latokat öleli fel és megállapítja, hogy nem azzal a sállal fojtották meg Forgács Annát. A szakértői vélemény harmadik részében e két orvosprofesszor ennek a mérgezési kísérletnek tendenciózus rész­leteit tárja fel, amely 1927 májusában, tehát a gyilkosság előtt három nappal csaknem halálát okozta Forgács Annának. A szakértői vélemény o részében a kővetkező megállapításokat teszik a professzorok: Forgács Anna május 8-án férjével kávéházban vacsorázott és vacsora után otthon Erdély! Béla »étvágygerjesztő orvosságot« adott bo Forgács Annának. Még ezen a napon éjfél felé Forgács Anna .elvesz­tette eszméletét és másnap délig eszméletlenül feküdt. Később kihányta az orvosságot, de férje valamiféle orvosságból két tablettát erőszakolt be. Ezektől a tablettáktól két napig kisebb-nagyobb megszakítással eszméletleuül szenvedett. Május 9-én Forgács Anna egyik barátnője érdeklődött, ekkor Erdélyi Béla azt a felvilágosítást adta, hogy feleségének a bstegsége nem komoly és nem szükséges őt meglátogatni. Ez a barátnő azt a benyomást szerezte, hogy Erdélyi nem akarja, hogy meglátogassák a felesé­gét. Egy izben, amikor Forgács Anna eszmélet­lenül a telefonhoz vánszorgott és földöntúli tra­gikus hangon hívott egy-két orvos ismerőst segít­ségül, két orvos sietett hozzá és mindketten meg­állapították, hogy Forgács Anna mérjyezési tüne­tekben jelentkező betegségben szenved. Erdélyi az orvosoknak azt mondotta, hogy felesége csak a szokásos hisztériás tünetek miatt fekszik ágyban. Forgács Anna állapota egyre sulyosodott Sza­natóriumba szállították, ahol megállapították, hogy, a szervezetébe valamiféle méreg jutott. Az orvosok kérdésére Forgács Anna kijelentette, hogy azt vette be, amit a férje adott be neki. Az események e feltárása után az orvossríakértők megállapítják, hogy Forgács Annának 1927 májusi megbetegedése minden tünetében összeegyeztethető a mérgeréssel, még pedig minden valószínűség szerint ee a méreg veronál volt. E mérgezés folytán az Orvosi se­gítség és főként a szanatóriumi kezelési nélkül is bekövetkezett volna halála. Az adatok arra utal­nak, hogy a mérgezés idegen kéz által létrehozott­nak tekintendő és Erdélyi Béla az aliSszékonysá­got nem tarthatta jótékony álomnak. Megállapít, ható, hogy Erdélyi Béla feleségétől távoKartanf igyekezett a látogatókat és az orvosokat félre­vezetni igyekezett. Jó jövedelmit fix állús£}0& futhatnak urak, vagy hölgyek, akiknek tobb körökben széleskörű ismeretsé­gük van. Megbeszélés: Elecfrolux Részvénytársaság 246 Kálvin-tér 2.

Next

/
Thumbnails
Contents