Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-12 / 83. szám

1928 április 12OftLMAGYARORSZAG 9 Vakmerő betörés a Káráss-uccában (Álkulccsal kinyitották a Segesváry drogéria kirakatát — A rendőrség egyelőre nem találja a betörőket (A Délmagyarország munkatársától) Szerdára virradóra vakmerő betörés történt a Kárász-uccában. Segesváry Dezső drogériája egyik kirakatának ajtaját álkulccsal felnyitották a betörők és onnan hét darab értékes fényképező gépet és egyéb fényképészeti «dkkekei vittek el. Az esti záróra után Segesváry Dezső zárta be gondosan üzletét, megvizsgálta a kirakatokat is és mindent rendben faléit Az üzletnek két kirakata van. Az egyikben drogéria cikkek, a másikban fényképészeti cikkek vannak elhelyezve. Több Coerz és Kodak gép diszelgeit a kirakatban, köztük középen elhelyezve két nagy, értékes fényképező gép. A vakmerő betörők a fényképészét! cikkek kirakatát fosztották ki. A fényképező gépek közül azonban csak az értékeseket vitték el, az olcsóbb minőségűeket otthagyták. E fényből arra következtettek a nyomozó detekti vek, hogy a betörők nagyon jól ismerték a helyzetet, amit valószinüleg előre kitanulmányoztak. A betörést reggel hét órakor fedezte fel Seqesoáry gyógyszerész, aki azonnal jelentette a történteket. A rendőri nyomozás során a helyszini szemle alapján megállapitot' iák, hogy betörők álkulccsal nyitották ki a kirakatot. A betörők minden valószinüség szerint a hajnali szürkületben láttak hozzá munkájukhoz. A rendőrség egyelőre minden nyom nélkül áll a betöréssel szemben, de minden kilátás megvan arra, hogy a vakmerő betörőket rövidesen kézrekeritik. „flz alsóvárosi iskolában a tanítók nem tartják be pontosan az előadásokat", — mondották az iskolaszék ülésén Megellették a jelölést a Szilléri-sngáruti iskola igazgatói székébe ugyanis még mindig a Jerney-házban van elhelyezve és ez az elhelyezés nem felel meg a követelményeknek. Panasz tárgyává tette az ülésen az egyik iskolaszéki tag az alsóvárosi elemi iskolában uralkodó áldatlan viszonyokat. Az iskolában ugyanis nem folynak rendesen az előadások. A tanítók nem tartják bc pontosan az órákat és előfordul az is, hogy sem a növendékek, sem a tanító nem megy be pontosan az órára Az iskolaszék a panasztárgyában ugy határozott, hogy az alsóvárosi elemi iskola igazgatóját jelentéstételre szólítja fel. YA Délmagyarország munkatársától) 'A! fezeged i iskolaszék szerdán délután dr. G>iál Endre kulturtanácsnok elnökletével ülést tartott, amelyen a Fenyvessy igazgató halálával megüresedett Szilléri-sugáruti iskola igazgatói állására is megejtették a jelöléseket. Az iskolaszék első helyen Hertelendy Jenő tanitót, második helyien Pfeilstiftes Miklóst harmadik helyei^ pedig Juhoda Ferencet jelölte. A szilléri iskola uj igazgatóját az iskolaszék jelölése «lapján a tanfelügyelő nevezi ki. Elhatározta az iskolaszék, hogy a városnál megsürgeti a belvárosi elemi fiúiskola emeleti ""íépitési tervét. A belvárosi leány elemi iskola A közigazgatást bíróság sem illetékes az egyházközségek adókivetési jogának megállapítására leérkezett a közigazgatási bíróság Ítélete — A belügyminiszter kifogást emelt • közigazgatási bíróság hatáskörével szemben — Nincs már fórum az egyházközségek adószedési fogának elbírálására (A Délmagyarország munkatársától.') Évek óta tart már az a vita, amely a szegedi katolikus egyházközségek adószedési joga körül keletkezett- Mint ismeretes, a katolikus egyházközségek által kivetett adók beszedésére a városi adóhivatal vállalkozott. A harc azzal kezdődalt, hogy néhány katolikus polgár beadványt inlézeLt a tanácshoz és tiltakozott az adóhivatal eljárása ellen azon az alapon, hogy az adóhivatal közudók módjára csakis a hatóságok által kivetett adókat hajthatja te, már pedig — a panaszosok felfogása szerint — a katolikus egyházközségek ilyeneknek nem tekinthetők. < A tanáct> elfogadta ezt az álláspontot és határozatában eltiltotta a városi adóhivatalt a katolikus egyházi adó további szedésétől. Ezt a határozatot azonban a belvárosi katolikus hitközség elnöksége niegfelebbeztc és a tanács a felebbezés alapján maga helyezte hatályon .kívül eredeti határozatát. Erre azután megkezdődött a bonyodalom, amely fordolatosságában szinte páratlanul áll fi magyar közigazgatás történetében. A tanács elvi határozata után az érdekeltek egyenkint fordultak panaszukkal a tanácshoz, anííkor a végrehajtó megjelent náluk,. hogy hátralékos egyházi adójuk erejéig lefoglalja ingóságaikat. Megszólaltak ebbeu a harcban a legelismertebb szegedi jogászok is. A szegedi törvényszék számos magasrangu bírója közös beadványt intézett a tanácshoz | és beadványukban röviden, de határozottan | kijelentik, hogy a katolikus egyházközségek < adókivetéseit, valamint a városi adóhivatal eljárását törvénytelennek tartják A felebbezők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egyházi adót csak a szabályszerűen megalakult és jóváhagyott alapszabályok szerint működő egyházközségek vethetnek ki és az adójövedelmet csakis egyházi szükségleteik fedezésére fodithatják. Ezzel szemben a szeged! katolikus egyházközségek szabályszerOen sohasem alakultak meg, adót tehát jogtalanuul vetnek ki. De Szegeden a katolikus egyháznak külön egyházi kiadásai nincsenek, mert minden egyházi szükségletről a kegyúr város gondoskodik, az fizeti a plébánosokat, a papokat, a kántorokat, fentartja a templomokat és a plébánia lakokat. Az pedig, hogy az egyházközség pártpolitikai lapokat szubvencionáljon az adójövedelemből, nem tekinthető sem egyházi szükségletnek, sem egyházi feladatnak. Erre beleszóltak az egyházközségek is a vitába. Püspöki határozatokat, miniszteri rendeleteket mutattak be és ezekkel iparkodtak bebizonyítani, hogy megalakulásuk szabályszerűen történt a püspöki hatóság utólagos és a Fricdrich-kormány kultuszminiszterének előzetes jóváhagyásával. A tanács a belügyminiszterre bízta a kérdés eldöntését és a belügyminiszter döntéséig felfüggesztette korábbi határozatát, kimondva, hogy a városi adóhivatal nem hajtja végre • katolikus egyházi adókat. Hónapok multak el, mig végre megérkezett a belügyminiszter döntése, amely néhány különös meglepetést tartalmazott. A tanácsi határozat felebbezői kétségbevonták az egyházi adó kivetésének jogosságát és jogtalannak minősítették a városi adóhivatal, illetve a közigazgatási hatóságok közreműködését a jogtalanul kivetett adók behajtása, kezelése terén. A belügyminiszter erre a felebbezésre többek között a következőket mondotta ki: »Ha az a kérdés válik vitássá, hogy az egyházközségeket megilleti-e az a jog, hogy egy» házi járulékot kivessen, ennek elbírálása a. közigazgatási hatóságok hatáskörén kivül esik.« Kimondotta a belügyminiszter, hogy az egyes adófizető polgárok abba nem szólhatnak bele, hogy az egyházi adók beszedését és végrehajtását a közigazgatási hatóságok az egyházközségekkel történi megállapodásuk alapján magukra vállalták. Az egyházi adóhátralékok kényszer utján való behajtása nemcsak joga, hanem kötelessége is a közigazgatási hatóságnak —- a belügyminiszter véleménye szerint, — aki ezen az alapon a hozzája fölterjesztett felebbezéseket elutasította. A belügyminiszter döntése ellen az érdekeltek, köztük dr. Pistor Egon ügyvéd, panaszt nyújtottak be a közigazgatási birósághoz. A terjedelmes panaszirat különösen azt kifogásolja, hogy a belügyminiszter illetékteleneknek nyilvánította a közigazgatási hatóságokat v»z egyházközségek adószedési jogának elbírálására. Kifejtették, hogy a belügyminiszter, döntése alapján az ország adófizető polgárai kényre-kegyre ki vannak szolgáltatva az egyházközségeknek, pedig elsőrendű állami. így. közigazgatási érdek, hogy a polgárság adó-; val való megterhelését éppen a közigazgatási hatóságok korlátozzák. Hivatkoztak a panaszom sok a törvényre is, amely kimondja, hogyj egyházi adót csak egyházi szükségletek fedezésére szedhetnek az egyházközségek, Szegeden pedig a katolikus egyházközségeknek sem-! miféle egyházi szükségletről nem kell gondos«' kodniuk, mert minden egyházi szükségletet a kegyúr város elégít ki. Ezért a panaszosok arra kérték a közigazgatási bíróságot, hogy semmisítse meg a belügyminiszter határozatát, mondja ki, hogy a katolikus egyházközségek Szegeden nincsenek is, miután szabályszerűen sohasem alakultak meg és igy adókivetési joguk nem is lehet. A közigazgatási bíróság döntése most ér-í kezett le Szegedre. Az ítéletből kiderült, hogy, a belügyminiszter hatásköri kiICêrem Kóstolja meg a Kass Kávéház Kitűnő Kávéját 256 a legmodernebb francia Grouard Fréres Páris kávéfőzőgépen Meinl pótlékmentes Három csillagos keverékéből főzve. Hasonlé kávéfftzfigéo Magyarországon csak Budapesten, a New York-kávéházban van.