Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-06 / 54. szám

ELM AGYAROKSZAG SZEGED: зг-rliicmotéa г Оейк Ferenc ucca Telefon г 13- ОЗ. KlodóMvatol, K»lctOnkOnyvtár é* legylroda: Aradi ucca S. Telelőn s ЗОО. - Nyomda: Lttw Lipót "xco 10. Telefon: ÍO 34-м » « » « w Kedd, 1928 Március 6 • 0 « IV. ÉVFOLYAM 54. SZAM MAKÓ : Szerke»ztO*«g «» kiadóhivatal t Url ucca O. Teleion: 131. liAm.« k«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY s Szerke*zlO»«g <» kiadóhivatal: Andr&My ucca 23. Telefon: 49 tzAm. « » « » «» « » « ц lAItzeie»« ara lovcntn 3-20 vlde inn е» a 'Óvár ч^аа Э-öO. ft-íJ Eqyet ízSti l<>. -V маг- е» Ui-e^nan 24 illier A Népszövetség kedden tárgyalja a szentgotthárdi fegyverszállitmány ügyét Senki sem kivárnia az invesztigáciét - Chamberlain tárgyalásai WaBkoval és Apponyival (Budapesti tudósítónk tele'onjclcntése.) Genfből jelenlik: A Népszövetségi Tanács valószínűleg holnap tárgyalja a szentgotthárdi fegyverszáUitmány ügyét. Még mindig eldöntetlen az a kérdés, hogy a Népszövetségi Tanácsban milyen eljárást határoznak el a szentgotthárdi esettel kapcsolatban. Délután és az esti órákban több tanácskozás is folyt a vezető államférfiak között, de mindezideig nem lehetett tiszta képet glkoljii _a tanács többségének felfogásáról. A délután folyamán Scialoja olasz delegátus ^felkereste Briandt, azután pedig Chamberlainnel tanácskozott. Ez alatt az idő alatt Briand Streseinannal folytatott tanácskozásokat. Valószínűnek látszik, hogy sem a kisántánt nem fog erélyes rendszabályokat követelni Magyarország ellen, de a nagyhatalmak sepi és sem Franciaország, sem Anglia, sem Németország nem fogják támogatni az inocsztigdciós eljárás alkalmazására irányuló indítványt. Minthogy azonban a szentgotthárdi ügy a világsajtóban mindenütt óriási port vert fel, a Népszövetségi Tanács az ügyet valamilyen módon mégis el fogja in'ezni, lehe'őleg ugy. hogy a megoldás mindenkit kie'égitsen. Valószínűnek tarlják, hogy a szentgotthárdi tényállás kivizsgálását olyan bizottságra biznák, amelynek egyáltalában nem lesz invesztigációs jellege és amelynek tagjai nem katonai személyek, hanem a vámhatóságok szervei lesznek. Francia körökben elterjedt hírek szerint a kiküldendő vizsgálóbizottság tagjai köiü\.\^j>olf/árok és kat ¡nák v-vicén fognak szere»,>elni. Ugyancsak francia körö'.rben hangoztatják, hogy Cen-Loh tanácselnöknek Bethlen miniszterelnökhöz intézett táviratát saját iniciativájából küldte és hibájául rójják fel,* hogy ahogyan információs látogatást tett Briandnál, ugyanígy értesíteni kellett volna szándékáról Chamberlaint is. Chamberlain, mint a magyar-romsn döntőbírósági konfliktus előadója, hosszasan tárgyalt Walkó magyar külügyminiszterrel, este pedig gróf Apponyi Albert'el folvtatott megbeszéléseket. Kiszivárgott hirek szerint ezeken a megtjeszéléseken a szentgotthárdi ügy is szóbakerült. A fanáss összeült Genf, március 5. A Népszövetségi Tanács ma délelőtt 11 órakor összeült. Rendes szokás szerint először zárt ülést tartottak, amelyen megállapították a végletes napirendet, majd több különböző kérdést tárgyaltak. Ezek torában a Danziggal kapcsolatos ügyek és a különböző költségvetési, valamint adminisztratív természetű kérdések szerepeltek. Szőbakerült az is, hogy az orosz-örmény.meneküllek_Jayára folytatott akciót más menekültek is kiterjesszék. £^££0 dollár az orvosoknak i. vi, március r>. A n,a ;v:..•.:•'» .: "<r. t -i-.?íi.a tanács tudomásul vette a Rockefeller-alap nemzetközi egészségügyi osz'á'yának azt a bejelentését, hogy az arap az iién is 50.000 dollárt- a lományoz arra a célra, hogy az egyes országok orvosait és közeg észségünyi szakértőit más országokba küldjék és így alkalmat nyújtsanak nekik az idegen államok egészségügyi intézményeinek tanulmányozására A kSsántánt Lengyelországot akarfa rárávenni a támadó szerepere Genf, március 5. Itteni benyomás szerint Marinkovics szerb külügyminiszter azért hangsúlyozta annyira a kisántánt ama felfogását, hogy a szentgotthárdi esettel kapcsolatos akció nem Magyarország és a kisántánt közti ügy, mert tudják, hogy ez az invesztigáció kimov!-'/i";íval sz->*-ben nagvobb cMenhatást idézne elő, mintha a kisántánt általános efoi kérdésként próbálná a szentgotthárdi esetet beállítani. A kisántánt it'.eni képviselői minden lépést megesznek, hogy helyettük más, esetleg Lengye'orszáct vállalja a támadó kellemetlen szerepét invpsztfaáetá — Német©"->zá«* is", — írják Párishan Páris, március 5. Ca v in, a Journa' des Drbalsban a tanácsüléssel foglalkozva lándzsát tör amellett, hogy az invcszligációs bizottságok, melyednek tagjai és elnökei előre ki vannak jelölve, állandóan kés-eilálben legyenek és automalikusan működni kezdjenek, arrint egy inveszligálandó eset tudomásukra jut. A szentgotthárdi esetben a vizsgálat nemcsak a kisántánt érdeke, banem a többi államoké is, így Németországé is, mert ha kiderülne, hogy az invesztigáció csak szemfényvesztés, akkor Franciaország és Belgium vonalcodni fog a rajnai megszállást idő elölt megszüntetni. A tanácsnak ügyelnie kell arra, hogy az eUogadott megoldást ne csak látszat szerint teljesítsék. Meg kell állapítani a csempészés tényét, nyl'vánosságra hozni a szankciókat és az inoesztigációs rendszabályokat ujjá kelt alakítani. I- Pi ítfy О ániel - • 4 ftv FV í-wm, Gvászlobogót lenget a szél a vár sV-a tornyán. Komor gyász teri'ette szét fekete drapériáját Szeged, szive fölé is. A Város siratja elköltözött fiát: Pálfy Dánielt. Az utolsó hónapokban már csak a halállal birkózott. Nem a ha'ál gondolatával — mert bölcsebben, nyugodtabban, világosabb öntudattal alig nézett valaki szembe végzetével — teste, hatalmas arányú, hatalmas erejű szerve~cte birkózott a roncsoló betegséggel, mely alattomos gonoszsággal fészkelődött bele s kárörvendő hamarsággal törte le az atlétaerőnek hajlékát, islennek ezt a remekét. Meg meg-megjelent közöltünk, hulllában is volt bátorító szava hozzánk, elestében is talált vigasztaló szavakat, de csak a lélek ereje volt már a régi Pálfy Dánielé, dacos, akaratos, keménykötésű teste megrokkant s az utolsó évében ¡az arcán hordozta már az elmúlás sárga lobogóját. »Egy nemzedék hullt ki az emberiségből.« Lassan-lassan kíméletlenül be'eljesülő egymásutánban elhagynak azok, akik méltó reprezentánsai voltak ennek a csudálatos összetételű szegedi életnek. Taschler József Tasehler Endre, Boross József. Tombátz Károly voltak reprezentatív man-jei ennek a generációnak, amelynek tagjai tudtak férfiak lenni a munkában tudtak európaiak lenni testi és lelki habitusban s tudtak derűs, örök nagygyermekek maradni az elet örömei között. Az élet aranykalászos rendjéből sorra ledűltek a halál tarlójára s most elment utánuk, a drága cimborák, a drága örök nagygyermekek után Pálfy Dániel is s vele egy darab szegedi élet költözködik át az eleven valóságból a monográfiák fejezetei közé. Tul közel van ma még vlété ahoz, hogy •«m—i a történetíró hideg objektivitásával mérhetnének szeszélyes Ívelésű életének a rá'yáfát és pálmáját. Tiszt s, becsületes, eredményes munkát végzett már akkor a szegedi iparosok érdekében, amikor a politikai pályára lé(>eltt. A háború vége felé azok közé állt, akik az oktalan harc becsületes befejezését követelték, a véres áldozatokért meg nem csonkult eredményt s a' ik jogki'erjesziéssel aka-tákpacifikálni a forradalmak egyre fenyegetőbb veszedelmét. Az azulán következő viharos idők nem ta'álták mindig ugyanazon a helyen, de mindig hfl maradt ma.^á'ioz, hü maradt azokhoz, akiknek soraiból kinőtt, hü maradt a magyar iparos keserű sorsához s hü maradt a maga puri'án becsületéhez. Volt államtitkár, volt nemzetgyűlési képviselő, voít felsőházi tag, volt miniszteri biztos s vrlí elnöke az ipartestületek szövetségének, de mindig, mindenütt frontharcos volt. Akármilyen méltó ág fénvlclt rá, akármilven közéi ti díszt ékesi'ettek fel vele, mindig harcos volt, min-Jig harcos ma-adt, harcosa a kezére, munka!) irá ára és lelkiismeretére bizolt iparosérdele' nek. Falcolt a kormánvnárton és harcolt az ellenzéken, harcolt a Nemze'i Tanácsban és harcolt az ellenforradalom táborában: örök, meg nem nvugvó. békét nem kölő harcosa volt a gondolatnak, amit képviselt, 1 a törekvéseknek, miknek hangot adott, a köJ vetődéseknek, miknek ő volt a köznapok harci eszköze s az ünnepnapok győzelmi lobogója. A magyar iparosság lábhoz tett fegyverre! gyászolhatja l>enne legelső harcosát, leghivatottabb vezérét. A Város azonban, ahonnan elindult s ahová visszatért, gyászolhatja benne egyik legjobb