Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-30 / 74. szám

SiEöED: szerfceizlőtég: Deák Ferenc ucco Á.. Telefon: 13-33.^KledóWvalal. KÖlcsönkíinyvíAt <•» Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 300. ^ Nyomda: löw Uoót ucca Ив. Telefon: ÍO- 34.« » « » « » Péntek, 1928 Március 30 ® Ö IV. ÉVFOLYAM 74. SZAM MAKÓ: Szerke»zt6ség és kiadóhivatal: Url ucca fe. Telefon: ISI. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrálay ucca 25. Telefon: 49- ízűm. « » « » « » « » « »» ElOltzettíi ara Mavontn 3-ZO vldédsa és a tövároíbaa 3-ao, KUIfKlditn 0-40 pengd. Egyes tzúm lö vnsűr- és Ünnepnap 24 íUlér mm ijiiiiin имитим'ипи'тн i'in ni' m Babits A Kisfaludy Károlyról elnevezett hivatalos Irodalmi társaság a legrégibb és legelőkelőbb ebben a nemben a csonka ország határain be­lül. Olyan előkelő és olyan zárkózott, akár a Nemzeti Kaszinó. Nem annyira irodalmi tekintetben, inkább abban az értelemben, amelyben a mágnások társasköre az. A Kis­faludy Társaságnak például nem lehetett tagja Ady Endre, aki magyar lángész volt csupán, korának legnagyobbja, de sok tekintetben nem értett egyet az akkor uralkodó hatalom érde­beivel és törekvéseivel. És ezt meg is mondotta, versben és prózában, amelyek ma már a magyar irodalom elmúlhatatlan értékei. A Kis­faludy Társaságnak uem tagja Móricz Zsig­mond. nem tagja Kosztolányi Dezső, nem tagja Szabó Dezső, nem tagja Karinthy Fri­gyes, nem tagja Tóth Árpád és nem tagja még pgy sereg kiváló iró, országos hirü, sőt európai jelentőségű nevek, ellenben tagja a Kisfaludy Társaságnak Jakab Ödön és Lampért Géza és tagja Szász Károly, a legeslegifjabb, valamint Béla, szintén ebből a dinasztiából. Vé­letlenül beválasztották annak idején Molnár 'Ferencet is, aki noha világhírű és diadalmas ezinpadi szerző, még mindig tagja maradt a Kisfaludy Társaságnak. E »ierék öreg Társaság vezietöi sorában akadtak olyanok is, akik elhatározták maguk­ban, hogy végre egyszer már egy igazán igazi nagy költőt is befogadnak a társaságukba. Berzeviczy Albert és Voinovich Géza, az ér­demes historikus és a jeles esztétikus jutottak erre a forradalmi gondolatra, erre a karakán ideára, erre a veszedelmes ötletre, amelynek puszta elképzelése is lázba hozta és "mozga­lomra ösztökélte az irodalmi akadémia vé­neit és bölcseit. Babils Mihályt jelölte Ber­jreviczy és Voinovich és erre a jelölésre kitört н Kisfaludy Társaság palotaforradalma. Хеш, nem, soha! lobogtak és háborogtak ellenzéki hévvel a szürkék hegedősei. Jakab Üdön és a Szászok kitűzték az irodalmi ellen­állás lobogóját. Nekik nem kell Babits Mihály, aki költő és valaki, a legjavából Jakab ödön, aki soha világéletében még tévedésből se irt le Dlyan mondatot, amely valami ujat és érde­keset jelentett volna, valamit, ami az átlagon fölül emelkedik, aki egyetlen egyszer sc gon­dolt vagy érzett valamit, amit egy másik rendes ember nem gondolt vagy nem érzett volna, Jakab ödön, akinek bizonyos közismert­séget biztosított az, hogy nevét egy időben a magyar élclapok meglehetősen sűrűn em­legették, Jakab ödön nem tartja méltónak Babits Mihályt arra, hogy vele egy irodalmi kanapén üljön. Mert ki is az a Babits Mihály? Egy költő, akinek tudása és tehetsége rendkívüli és nem csupán magyar viszonylatban az. Egy költő, akinek minden sora egy kivételesen fogékony és tevékeny szellemnek eredeti és megkapó megnyilatkozása, egy nemes és választékos léleknek kijelentése. Egy költő, aki a világ legnehezebb, mert legmélyebb és legmagaszto­sabb poétájának, az isteni Dantenak korszak­alkotó hatalmas alkotását teljesen és tökéle­tesen tolmácsolta magyar nyelven, páratlan tartalmi és formai hűséggel, utánozhatatlan művészettel, az összes európai fordításokat тыяе és magasan felülmúlva. Egy költő, akit Ady Endre méltó társának tekintett, aki egy sor maradandó verseskönyv mellett né­Inny пк 'inditóan és irr^nrenditoen széf" re­génnyel kincsellc föl irodalmunkat. De Babits Mihály nem kell Jakab Ödönnek meg a Szászoknak, mert Babits Mihály nem rendes ember nekik. Babits Mihály többet tud, többet gondol és többet érez, mint ahogy az szabályszerűen illik, Babits Mihály rend­kívüli dolgokat Iát és beszél, már pedig rend­nek muszáj lenni. Hol volna akkor a tekin­tély es a fegyelem, ha már a Kisfaludy Tár­saságba is beengeduének olyan egyéneket, akik háromszor egymásután mondották egyik köl­teményükben, hogy fekete és akik még a for­radalom alatt se mentek el gerslit hámozni és krumplit kapálni, hanem az örök és egy magyar irodalom történetét tanították tovább, rendületlenül és lelkesedve? A Kisfaludy Tár­saságba a Jakab ödönök szerint olyan em­berek valók, akik nem akarnak az égbe nőni, olyan költők, akik a becsületes és tiszteletre­méltó hagyományok szellemét ápolva tovább zengik, hogy a tavasz virágokat terem, hogy nyáron nagyon meleg van, hogy az ősz ködös és szomorú, hogy télen hull a hó. A Kisfaludy Társaságba jó fiuk kellenek, akik szépen meg­férnek a Jakab ödön mércéje alatt és szor­galmasan elolvassák a legeslegifjabb Szász Károly színházi kritikáit a félhivatalos új­ságban­Petőfi Sándor szerint a költészet templo­mába bocskorban, sőt mezítláb is be szabad lépni. Jakab ödön szerint, akinek szakálla szakasztott olyan, mint Petőfi Sándoré, a Kis­faludy Társaság csarnokába csak irodalmi vaskalappal és császárkabátban szabad a be­menet- Császár Elemér hivei természetesen \előnyben részesülnek. Párisban fájdalmas meglepetést, Bukarestben nagy nyugtalanságot keltett Mussolini nyilatkozata (.Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: A Rothermere—Musso­lini interjú a román sajtóban óriási izgal­mat keltett. A kormánylapok, a Viitorul ki­vételével részletesen foglalkoznak a Daily Mail szenzációjával és megállapítják, hogy Musso­lini nyilatkozatai a francia közvéleményben éppen ugy fájdalmas meglepetésként hatottak, j mint a kisántánt közvéleményben. A nyűg- I talanságot, amit Mussolini váratlan nyilatko- j zata keltett, még jobban fokozza az a körüle mény, hogy Olaszország aj politikai akcióra készül a Balkánon. Az ellenzéki sajtó is heves támadásokat intéz Mussolini ellen, mondván, hogy az olasz mi­niszterelnök nyilatkozatai mélyen sértik a ro­mán nép érzékenységét. Politikai körökben fe­szült izgalommal várják a kormány állás­foglalását. Köhl kapitány feltétlenül startol, csak a Jobb időjárást várja CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt teljesen bizonytalan, hogy a Bremen mikor állhat starthoz. Köhl kapitány még mindig makacsul ragaszkodik ahoz, hogy okvetlen átrepüli az Atlanti Óceánt és addig akar várni, amíg az időjárás valamivel tűr­hetőbbre fordul. — Gyávaság lenne, ha a németek nem foly­tatnák az Atlanti Óceán átrepülésének kísér­leteit, amit az angolok, franciák és amerikaiak kezdtek meg. A baldoneli repülőtér talaja az állandó esőzéstől felázott, ugy, hogy start­ról szó sem lehet, mert a súlyos Bremen csak teljesen száraz talajról indulhat el. 99 Van-e, aki érett arra, hogy dikíáíor legyen? Sigray indítványozta, hogy a törvényhozás üdvözölje Rothermere lordot a Budapest, március 29. A képviselőházban a költ­ségvetés vitájának első szónoka Gáspárdv Elemér volt, aki polemizált Rassay tegnapi beszédével. Sürgeti a takarékoskodást az egész vonalon és uj bizottság felállítását kéri, amely a bürokratiz­mus ellen küzdjön, öt-hat helyre kell ma menni a minisztériumba, amíg a fél rájön, hogy ügye nlnce elintézve. Gróf Sigray Antal a kővetkező felszólaló. Kö­telességem Bleyer Jakab volt nemzetiségi minisz­ter beszédével foglalkoznom, — kezdi beszédét. — Az a működés, amelyet Bleyer és én fejtettünk ki Nyugat-Magyarországon hivatalos minőségünk­ben, álljon tisztán az brszág előtt! Bleyer utján állandó összeköttetésben álltam a Friedrich-Kor­mánnyal. Egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy Bleyer más szempontból dolgozzék, mint magyar szempontból. Csak akkor vettem éezre, hogy nem magyar anyanyelvű amikor németül hallottam be­szélni. Pakflts József. És akkar, amibor Itt magyarul befalt! Gróf Sigray Antal ezután áttért a költségvetésre. 4z államháztartás szanálásának áldozata lett a magángazdaság. Sokat beszéltek már a parlamentben a gazdasági leromlás okairól. Egyet azonban nem emiitettek meg és pedig azt, hogy a gazdasági miniszté­riumokból hiányzik az összhang. Hiányzik külö­nösen a földművelésügyi minisztériumból, a ke­reskedelmi minisztériumból és a pénzügyminisz­tériumból. Még mindig fennáll a nagy sérelem, hogy a magyar árut a Máv. sokkal drágábban szállítja, mint a tranzitóáru*. (Helyeslés a bal­oldalon. Mozgás az egységes párton.) — Magyarországnak külföldön tizenkét rend­kívüli követe van. Forster Gyula: Minden megyére jut egyl Gróf Sigray Antal: A követek mindegyikének fizetése 11 ezer dollár, ezzel szemben egy amerikai követ fizetése tO ezer dollár. A mi szegéi.;, le romlott országunk tehSt jobban fizeti m<»g kö­veteit. mini a gazdag Ksyrfii't vi'nmok. ,To^at J /

Next

/
Thumbnails
Contents