Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-30 / 74. szám
1 neoT4r,v4RORsz,«? fltközik meg a külföldi azon, hogyan lehet, hogy egy szegény ország, amely jóvátételt fizetni nem tud, nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, olyan nagy luxust üz, mintha kunkurrálni akarna a győztes államokkal. Érdekes párhuzamot vont ezután gróf Sigray a bíráknak és a minisztereknek fizStése közt a háború előtt és a háború után. Megállapítja^ hogy a Kúria elnökének fizetése a múltban 600 pengővel nagyobb volt, mint egy poliükai államtitkáré, ma pedig fordítva van a helyzet. Kérdezhetné valaki ugy is, hogyan lehet, hogy ennek > kormánynak- iiyeu nagy többsége van, holott ez a kormány ilyen rossz helyzetet teremtett? Erre az a felelet, hogy a kormánynak van egy szövetségese, egy söíét szövotségs&e, amelyről szívesen lemondana: a köznyomor, amely a független exisztenciákat tönkretette. A kormánytól való félelemben senki sem meri megmondani véleményét és szolgaként áll Inkább a kormány mögött, várva kitartásánali és politikai hűségének jutalmát. Sigray beszéde további során követeli a titkos választójogot. — Nem fogadom el azt az argumentumot — mondja —, hogy várni kell, amig a magyar nép megérik a ütkosságra. Ezt a szegénységi bizonyítványt én nem merném kiállítani. PeidI Gyula: Nemzetgyalázás! Sigray Antal gróf: Ha azt mondja valaki, hogy a magya*nép nem érett meg a titkosságra, azt kérdezem: van-e Valaki, aki érett arra, hogy diktátor l?gyen? (Zajos helyeslés és taps a baloldalon és a középen. A keresztény gazdasági párt tagjai közül Is többen helyeselnek Slgraynek. A kormánypárt látható Idegességset £11 ve i S't?r~y megállapításait.) Sigray Antal gróf: A kultúrfölény, a szanálás, a ntonadonaMzmus lehet jelszó, d3 ezt a tönkre(*>,<t országot lelkesíteni nem tudja. Ezután a békeszerződésről és a revíziós mozgalomról beszél. — A magyar kérdés európai probléma. Legyünk Igazságosak és áljapitsuk meg, hogy RoUiermere lordot illeti az oroszlánrész abban a küzdelemben, mely a magyar ügyet európai problémává telte. A következő határozati javaslatot nyújtja be: > Mondja ki a képviselőház, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza köszönetét fejszi ki lord Rothennerenek önzetlen, nemes és kitartó munkájáért, amellyel a Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanságokra a világ közvéleményét felhívta és rendületlenül bízik abban, hogy e trianoni békeszerződés revjziója Magyarország és Európa békéje érdekében be fog következni.«. Kassa y Károly: Nagyon helyest Vass József a forradalmi szerepléséről beszél azután, — A forradalom első hetének a hangulatában született ez a cikk, amelyet szívesen mondok mpgaménak. Valljuk be, elég jól volt megírva, ma már talán nem is tudnék ilyen jő cikket írni. (Derültség a Ház minden oldalán.) Akkor a polgárság még nem volt lefegyverezve, a szakszervezetek becsületesen védték a pályaudvarokon a közvagyont. felkiáltások a szociáldemokrata párton: A polgárság nem jött segítségünkre! 3iró Pál polemizál Gaal Gasztonnal is és igyekszik kifejteni, hogy a helyzet nem olyan veszélyes, hogy kirobbanásoktól kelljen tartani. Gaal Gaszton: Pedig meglesz a kirobbanás, ha ez a gazdálkodás igy megy tovább! Biró Pál: A legmélyebb szomorúsággal tölü el az a hang, amelyet Gaal Gaszton és Sándor Pál használtak a várakérdésbeu. Teljes lehetetleuség, hogy valaki az ország színe előtt hazaárulással és rablással vádoljon msg egy foglalkozási ágat «uinden alapos indok uélkül. A délutáni ülésen Patjesi Dénes a mezőgazdaság eladósodására hivta fel a figyelmet. Strausz István beszédének elhalasztását kérte, amihez a lláz hozzájárult. Az ülés 6 órakor ért véget. Meghalt a „darabont belügyminiszter" Budapest, március 29. Kristóffy József volt belügyminiszter, a régi magyar politikai élet egyik legjellegzetesebb alakja csütörtökre virradóra éjjel a budapesti Szent János kórházban hosszas betegeskedés után meghalt. A darabont-kormány egykori belügyminiszterét a Délegyházán levő birtokáról még januárban szállították fel Budapestre, mivel állapota egyre súlyosbodott. Hetvenegy éves korában ragadta el a halál. T928 március 31. n magyar kormány uj jegyzéke a román ¡kormányhoz a határincidens ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése') Bukarestből jelentik: A Lupta közlése szerint a magyar kormány egy második jegyzéket juttatott el a román kormányhoz a beregböszörményi határincidens ügyében. A jegyzék tartalmára vorátkozó'ag a külügyminisztérium minden felvilágositást megtagadott. Csak néhány népszifvetségi szakértő in az országba a szentgotthárdi iigy kivizsgálására A népszövetségi bizottság tagjai húsvétkor ülnek össze Párisban (Budapesti tudósitónk tetefonjelentése.) Párisból jelentik: A Paris Soir értesülése szerint a szengotthárdi ügy kivizsgálására kiküldött népszövetségi bizottság tagjai nem látogatnak el Magyarországba, csupán néhány szakértőt küldenek ki, akik már a legközelebbi napokban elindulnak. A hármas bizottság húsvétkor ül össze Parisban, ahol letárgyalja a szakértők jelentését, amely a lap szerint addia elkészül. ismét fárpyalns fogja akiket a a szenei alatt (A Délmagyarország munkatársától') A roman-magyar vegyes döntőbíróság, amely Párisban széliéi — mint ismeretes — a genfi népszövetségi konfliktus után beszüntette működését. A román delegátus haza utazott és igy a magyarországi román megszállás kárvallotjai hiába várták kárigényeik elintézését. A román megszállás ideje alatt a szegedkörnyéki földbirtokosok is sokat szenvedtek. Igy például felmérhetetlen kárókat okoztak Berger Imre szegedi földbirtokosnak, akinek a Nagyfában 450 hold bérléte volt, A megszállás alatt Berger majorjában a román parancsnokság ütötte fel szállását. A román csapatok a gazdaságot teljesen kirabolták. Nemcisak a gazdasági berendezéseket tették fel autókra. hanem a major bútorait is Egy magyar származású román hadnagy vitte el Bergerék összes bútorait. Ez a román hadnagy később megnősült és uj lakását Bergerék bútoraival a rendezte be. A megindult kárbecslési eljárás során ÍSÖ ezer aranykoronára becsülték azt a kárt, amit a románok Bergeréknek okoztak. Ezt a kárt a románok is akceptálták és igy minden remény meg volt arra, hogy idővel mégis megfizetik az okozott kár összegét. A pórok azonban az ismeretes események után szüneteltek. Csütörtökön azután dr. Palócz Sándor ügyvéd, Berger Imre jogi képviselője Párisból felszólítást kapott a vegyes döntőbíróság magyar delegátusától, hogy a Berger Imre által megindított pörben haladéktalanul nyújtsa az előkészítő iratokat, mert a bíróság már áprilisban érdemileg is foglalkozni kivan az üggyel. A vegyes döntőbíróság újbóli működése nagyon sok embert érint Szegeden, mert számos olyan birtokos van, akiknek a román megszállás alatt súlyos anyagi károkat okoztak. Fegyveres banditák véres támadása Herresbacfeer Dénes szajáni plébános, pápai kamarás ellen Hetekig garázdálkodtak a rablók Szaténban, amelynek sem rendőrsége, sem csendőrsége nincs A Bácsmegyci Napló irja: Zentárói jelentik: Száján községben néhány hét óta vakmerő szervezett rablóbanda garázdálkodik, amelynek tagjai sorozatos rablásokkal rettegésben tartják a csendes község lakosait. A rablóbanda vakmerőségében odájg ment, hogy szerdára virradó éjjel behatolt a szajání plébánia épületébe és a zajra felébredt Herresbacher Dénes plébánost, pápai kamarást a rablók súlyosan megsebesítették. A rablóbanda az elmúlt hetekben a vakmerő betörések egész sorozatát követte el Szajánban az ottani vagyonosabb bojárok ellen. Több helyen, ahol ellenállásra találtak a rablók, valóságos sor. tüzet adtak le a megtámadott házak lakóira. Mindenhonnan rengeteg élelmiszert, felszerelési tárgyakat és egyéb értékeket vittek magukkal. Sok. lakást teljesen kifosztottak. Szerdára virradó éjjel a banditák a szájául plébánia épületébe hatoltak br, éjféltájban felfeszítették a folyosó ajtaját. A plébános előrántotta forgópisztolyát és meggyújtva villamos zseblámpáját, kiment a folyosóra. A plébános megjelenésére a rablók az ajtó mögé. húzódtak és a plébános, mivel semmi gyanúsat nem látott, nyugodtan elindult az udvar felé. Amikor átlépte a küszöböt, öt embert latolt maga elölt, akikre rákiáltott: — Ha megmozdultok, lövök! A rablók közül egyik hatalmas doronggal a plébános felé sújtott és jobbkarján súlyosan megsebesítette. A veszélyben lévő főpap ekkor elsütötte revolvérét, de "a régi fegyver csütörtököt mondott, mire H«rr«sbflcber r>énp.s >issKysjjji»iít 4 jaHbájába és telefonált a postára, kérve a postahivatali, ban lakó Radivoja Dusica postafőnöknőt, bogy értesitse házigazdáját, Kabók Jánost a veszélyről és kérjen csendőri segítséget a szomszédos községből, mert rablók támadták meg a plébániát. Az első összecsapás után a rablók eltávoztak és egy ideig lesben álltak. A postafőnőknő eközben fellármázta a szomszédokat, egyben pedig telefonált a szomszéd községbe csendőrökért. A rablók látva, hogy senki se jön a plébános segítségére, felbátorodtak és visszatértek a házhoz és először az uccára nyíló ablakokon próbáltak behatolni, de ez nem sikerült, mire a plébánia irodaajtaját zúzták szét feiszecsapásokkal. Ebben a .percben érkezett a plébániára Kabók János és Gebhardt Márton segádjegyző, mire a rablók eltűntek és valószinüled autón Padéj felé menekültek. A rablótámadásról értesítették a kikindaí toszolgabiróságot, ahonnan Nadaskl Gyúró főszolgabíró személyesen jelent meg a helyszínen. Radu. íovles Radivoj kikindai csendőrőrnagy vette kezébe a nyomozás irányítását és az egész bánáti csendőrséget mozgósította a lettesek kézrekeritésére. Herresbacher Dénes sérülését dr. Kozulícs Dinkó orvos vizsgálta meg és megállapította, hogy az ütés a főpap jobbkarjának Izomzatát borzalmasan összeroncsolta. SchwlUer Adám szajání községi jegyző a sorozatos • rablótámadások megakadályozására, mivel a községben sem csendőrség, sem rendőrség nincs, nyolcvan tagu polgárőrséget szervezett, amely csoportonkint este nyolc órától reggel négy óráig fegyveres szolgálatot teljesít a községben, A ty-o-r^zásnak eddig pozitív eredménye uincsen.