Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-24 / 69. szám

& DÉLM AGY ARORSZ ÁG 1928 március 24. Ifin eljárás az, hogy a javaslat azokat a biztosítótársaságokat is fizetésre kötelezi, akik sohasem foglalkoztak életbiztosítással, aki soha adósok otekintetben nem voltak. Még szembeszökőbb igazságtalanság az, hogy amikor egyes társaságok már valorizáltak, ezeknek újból be k$ll fizetniók az összeget, tehát duplán kell fizetniók. Szóval, akik eddig valorizáltak, meg lesznek büntetve. A társaságok érdekeit a biztosítási törvény nagyon is megvédi, ezzel szemben a biztosítottakéi elsJU» Nincs védelem a biztosítótársa^ok túlkapásai ellen. A biztosítottaknak még panaszaik sem lehetnek, megszűnik a lehetősége annak, hogy a biztosítottak rendes bíróság előtt pereljék a társaságokat, mert minden a felügyeleti hatóság alá tartozik. Milyen kodifikálás az. amely a társaságoknak törvényben biztosítja a panaszjogot, mig a biztosítottaktól ugyanazt clkonl'iskálja. No függjön Magyarországon minden egzisztencia a végrehajtő közegek jóindulatától. — A felsőház sohasem küld vissza javaslatokat az alsóháznak, ennél a törvénynél azonban szakiluiü kellene ezzel is. Do azzal a rendszerrel is szakit- unk már, hogy amelyik törvényjavaslattal baj van, arra mindjárt azt mondják, hocry: majd a végrehajtási utasítás . . . Arai a törvénybe való, ozl vegyék be oda. Miután a törvényjavaslat nagy nyugtalanságot és bizonytalanságot teremt, nem fogadhatom el és helyette indítványt nyújt be. Bud János válaszol: Nem lehet azt állitani, hogy koncepció ne^uli a törvényjavaslat, de el LeÜ ismerni, ho^y a biztosítási szakaszoknál az a!ap nagyoli labilis. Hadik János gróf megoldási módját nem fogadhatja cl. Két embernél többet neui kell majd alkalmazni a szükséges munka elvégzésére. Más megoldást, miut amit a törvényjavaslat talált, nem lehet találni. Hadik János gróf engedélyt kért, hogy a miniszter beszédére válaszolhasson. Ingerülten, a padot csapkodva válaszolt a vete szemben ülő miniszternek. Tagadóm azt, hogy a bírói jogorvoslat benne volna a törvényjavaslatban. Az áthárítás feltétlenül be fog következni. Ez is azt bizonyítja, hogy a biztosítási törvény nem védi meg a biztosítottakat. Ez annak a bölcs előrelátásnak á szüleményé, ami nálunk hiányzik, hogy a biztosítottakat kijátszhatják. Pesthy Pál kér most szót. Viszonválaszáfcan kijelentette, hogy a jogorvoslás igefnis benne van a törvényben, nem lehet egész regényeket belevenni. Hadik János gróf idegesen pattan fel: — Ez n«ni regény, miniszter ur! Itt jogokról van szó! Wlassics elnök ezután szavazásra bocsátotta Hadik jaVaslatát, amelyet .1 többség elvetett. A 2Í. szakasznál, amely egy évi elévülési időt állapít meg, Hadik uj határozati javaslatot nyújtott be, hogy az elévülési idő öt év legyen. — Ezt a kisemberek érdekében tartanám fontosnak — magyarázza Hadik gróf. Bud János pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a hadikölcsönökre vonatkozó határozati javaslatot ue bocsássák szavazás alá, mert erre vonatkozóan a végrehajtási utasításban a kormány intézkedni fog. A nagy többfég Hadik javaslatát elvett ' Ezután a felsőház részleteiben is magáévá telte a valorizációs törvényjavaslatot. Egy óra után az elnök az ülést bezárta. Titulescu szerint Románia véglegesen nem fogaiSla el a Népszövetség határozatát az eptásis pörSteti Tapsviharral fogadiák a kamarában Titulescu íáviraíi jelentését (Budapesti tudósítónk teleionjelentése.) Bukarestből jelentik: Vintilla Brátianu miniszterelnök a kamara mai ülésén táviratot olvasott fel, amelyet Titulcscu küldött a kormánynak és amelyben a román külügyminiszter expozészerüen tájékoztatja a kormányt az általa képviselt álláspontról. Az expozé az optánskcrdést és a szentgotthárdi ügyet tárgyalja. Azt mondja Titulescu, hogy a Népszövetségi Tanács részéről az optánspörben súlyos hiba történt, amely annál fájdalmasabb Romániára nézve, mert. olyan államok követték el, amelyek rendkívül barátságos viszonyban állanak Romániával. De az is megállapítható, hogy ha történt is hiba, azzal a jő szándékkal tőrtént, hogy megegyezésrá bírják Magyaror* szágot és Romániát. Arról léhát sző. sem lehet, hogy Románia külpolitikailag izolálva van. Romániának az az elhatározása végleges, hogy a Népszövetség Tanácsának az optánspörben hozott határozatát nem fogadja cl. A szentgotthárdi fegyvcrszállitmányok ügyével kapcsolatban Titulescu azt mondja, hogy a ki ántánt államok ebben az ügyben kezdettől fogva teljes szolidaritást tanúsítottak. Az ügy most a Népszövetség előtt van és Románia bizalommal várja az eredményt. Az expozé felolvasását a kamarában percekig tartó tapsvihai• követte. Borzalmas kagyatlan gyilkosság egy westfáliai bányavárosban (Budapesti tudósítónk tele'onjelenlése.) Kölnből jelenlik: Gladbeck westfáliai városkában borzalmas módon gyilkolták meg az ottani főiskola rektorának, Daube Helmuth nevi'i fiát, akit szülei háza előtt holtan találtak meg a munkába siető báuyászok. A holttesten borzalmas vágások látszottak. A nyakat a gyilkos egész a gerincoszlopig elvágta, az altesti részek teljesen le voltak metszve. Á diák előző este egy diákmulatságon vett részt, ahonnan két órakor tért haza, >5 kormány pénzügyi politikáiéban nSsics semmi enyhülés, sfit rosszabbodás mutatkozik Budapest, március 23. A képviselőház mai ülésén Görgey István volt a költségvetési vita első szótooka. Az utóbbi időben — mondotta — egyre szélesebb körökben hangoztatják, hogy a mezőgazdaságot az ipari vámvédelem teszi tönkre. Ez olyan jelszó, amelyet valaki kiadott és a közvélemény hangoztat, anélkül, hogy meggyőződne, mit ielení ez a valóságban. Mese az a beállítás, mintha a tu'zott ipari vámvédelem okozui a mezőgazdaság romlását. C-aal Gaszlon: Drága mese cz uekünk! Jánossy Gábor: Akkor tartsunk mcsedélelőltöt! (Derültség.) Görgey István: A mezőgazdasági esportot meg kell reformálni, ezzel állunk vagy bukunk. Az ipari munkásságnak keüeuc követelnie hogy az ipari vámvédelem megmaradjon Halasit« Géza: Nem sók has*na vaú belőle. Európa legrosszabbul lizciett munkásságai Görgey István: A vámtarifa revízióját sürgeti, A vámnivót emelje, fel a kormány a minket környező államok vámuivójára. Bethlen István gróf miniszterelnök áll fel ezután szólásra: Debreeeui beszédemben rámutattam arra a körülményre,' hogy a kereskedelempolitikai tárgyalások rendjén, az ipari vámok tekintetében bizónyos engedményeket tettünk és így az autonóm vámtarifa bizonyos vonatkozásaiban meggyöngült. Abból a feltevésből indultunk ki, hogy mezőgazdaságunk exportja érdekében olyan megegyezéseket kell létesitcnüuk, amelyeknél bizonyos áldozatokat hozunk. Ebből az uj helyzetből kifolyóan számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos remédiumokat keressünk. — Kereskedelempolitikai tárgyalásaink . vannak folyamatban, arnig ezek lezárva nincsenek, \c ..'c r; megoldásról nem lehet beszélui. Valóban szü'.ó;<; van a magyar ipar fejlesztésére ugy gazdasági, mint szociális cs népszaporulat! szempontokból. .Ami azt a megjegyzést illeti, hogy térjünk le az eddig kővétett kereskedelempolitikai alapról, orra az a válaszom, hogy a szerződéskötések politikájának a végén vagyunk, — tehát teljes lehetet« lenség felmondani az összes eddig kötött vámszerződéseket és újra elölről kezdeni azt a munkát. Kabék Lajos a következő szónok: A szocialisták a vámhatárok teljes szabadsága elve alapján aí» lanak. Da tekintettel a gazdasági élet szükségességeire, el kell fogadniok egyes korlátozásokat, A kormánynak a belső fogyasztás növekedésének lehetőségét kell elősegítenie. A kormány pénzügyi politikája ma is azon az uton halad, mint évék előtt, nincsen semmi enyhülés, sőt helyinként rosszabbodás mutatkozik (A teremben a szónokkal és a miniszterrel egy ütt összesen hatan vannak.) Neubausr Ferenc aggodalommal látja külkereskedelmünk passzivitását. Ezt takarékossággal, valamint a többtcrmelcs keresztülvitelével kell megszüntetni. Ugyanakkor meg kell szervezni az exportot, még pedig az átlagos termésmennyiség egységessé tételével, az exporthitel szabályozásával és a magyar mezőgazdasági termények külföldi propagálásával. A továbbiakban az adóbehajtás körül mutatkozó visszásságokat tette szóvá. Az elnök napirendi indítványával szemben, melyben javasolta, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor tartson ülést, a képviselők egyhangúm Lingauer Albin napirendi indítványa mellett foglaltak állást, aki arra való tekintettel, hogy holnap a gazdahét legmozgalmasabb napja lesz és a képviselők nagy részének távollétében a Ház alig volna tanácskozóképes, azt javasolta, hogy a legközelebbi ülést kedden délelőtt 10 órakor tartsák és azon folytassák a költségvetés vitáját. Az ülés délután 6 órakor ért véget. ii J Mű el volt a gerendák el voltak Hubert főmérnök előadása a Ilsza-Sildrél (A Délmagyarország munkatársától.') Aí Magyar Mérnök és Építész. Egylet szegedi tiókja pénteken délután ülést tartott, amelynek keretében dr. Hubert Pál, a kereskedelmi minisztérium főmérnöke tartott előadást a szegedi Tisza-hid átépítéséről. Az előadásra a városháza közgyűlési terme csaknem teljesert megtelt. Hatalmas vázlatrajzokat akasztottak fel a teremben, amelyek az átépítés különböző rajzait ábrázolták. Az elnöki emelvény melleit iskolai tábla állott, amelyen a főmérnök pon-t tos képletekkel dolgozott, ugy hotv a szaktudás nélküli közönség egyrésze nehezen érJ tette meg a szakszerű érveléseket. Elmondotta Hubert főmérnök, hogy a híd már el volt rozsdásodva, rég^n újra kellett volna festeni. A fahidlás gerendák is el voltak korhadva már 1925-ben, ugy hogy nagy volt a kocká-at és a hit javítását nem lehetett tovább halasztani. A hid uttestét fakockákból fogják burkolni, alá betont ágyaznak. Azután azt fejtegette, hogy az ilyen hid-j rekonstrukciónál sohasem lehet előre megállapítani a költségeket, ezt csak az uj hídnál lehet. Amikor a régit lebontják, csak akkor látják, hogy milyen munkára és milyen anyagra van szükség. Végül Hubert főmérnök hosszasan vázolta szakszerű magyarázgatások kíséretében az átépítés menetét és mibenlétét. A nagyszámú hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta az érdekes előadást és Hubert főmérnököt melegen megtapsolta. Legjobb minőségű divatos férfi, női és gyermeka legolcsóbb eMorrndheió leszállított árban Csövek Oy. és Társa Tisza Lajos köruí 45. ez. ,8«4 (Benedek szilgyártó mellel!.) ! Vérnarancs .... Kiíója V. 1—1-4Q FéUúdás P. 19-től feljebb Cilrom, ládánteini . „ 22-Ш Gál, Jltíila ucca S. szám, 901