Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-24 / 69. szám

r BZEOU): S£«rheui(№g: Ueúk Ferenc Utca Telefon: 13- 33.^Kladólüvalo], Kölcíönkönyvlár és Jegyiroda: Aradi Bcca ». Telefon : 306. Nyomda: Löw jlinót ucca 19. Teleion: 16- 34.« » « » « » Szombat, 1928 Március 24 « <& a IV. ÉVFOLYAM 69. SZAM MAliÖ: SzcrkeJilöseg es Kladóhlvoíal: l'ri ucca 6. Telelőn: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELV : Szerkesztőség £s kiadóhivatal: Andrássy ucca 2S. Telefon: 49 szám. «< » « » <« >» u » « » Elolizreiea; ara navonle 3-ZO vldékeu és a lövhrosbon 3-00, ttUUfildßo 6-40 pengd. Euyes sz6iu 1» vasár- es Ünnepnap 24 illlér A 'Ágyudörgések jeleztek a századik születése­napját Ibsen Henriknek, a modern dráma koronázatlan királyának Norvégiában. Mikor 1828-ban megszületett, egy nappal a hivatalos tavasz érkezésÜ előtt, bizony nem igen hir­<lette semmiféle ágyúdörgés és örömujjongás, hogy. ime, fejede'em jött e világra, aki valóban Isten kegyelméből fog uralkodui a lelkeken. A kis Skienben csak a szomszédok és roko­nok ha értesültek Ibsen Henrik jöveteléről és később is, sokáig nem törte magát szülő­városa és szülőhazaja a legnagyobb északi mágus elismerése után. A grimstadti patikus, fiki nappal mérgeket kevert és éjjel drámákat Irt, nem valami nagy népszerűségnek és ro­konszenvnek örvendett a jámbor polgárok előtt, akik tisztelték a tekintélyeket és meg­adták a felsőbbségnek, ami a felsőbbségé. Hogy vaunak ám sze'Pmi leköbbségek is, akik miuden hódolatra méltók, azt cppen ugy nem tudták az akkori grimsladtiak, mint ahogy nem tudják, mondjuk a mostani abádszalő­Idak. ! Bizony hamarosan szűk lett Ibsen Henrik­-rk a maga ködös és komor Macedóniája, ahol a forradalmi hangokat hallató ifjú drámaköltő rövidesen nagyon destruktív hírbe keveredett. O bjzóny nem tisztelte a tekinté­lyeket, akjk nincsenek, csak kinevezik őket, hanem egész igazságkereső szelleme erejével és hatalmával hadat üzent mindenféle előité­lí'tttvk, babonának, konvenciónak és hazug­ságnak, amelyeket némelyek a társadalom tá­maszai gyanánt e illegetnek. A bergeni rövid dicsőség után emigráns lett a költő, akinek egy hosszú és munkás életen keresztül nem volt többé hona hazájában. A leguagyobb norvég önkénles számüzeléi­ben alkotta meg leguagyobb müveit, amelyek többet használnak u norvég névnek minden viking kalandnál és hősiségnél. A uapderüs Róma és a sörderüs München levegőjében íeT«qtette meg a modern lélek hatalmas drá­máit, ezelsEt a csöndes és mély tragédiákat, amelyekben Nóra és Alvingné, Hedvig és Hedda Gabler, Wangel Hilda és Irene, Bank doktor és Oswald, Hjalmar Ekdal és Eilert Lőwborg, Solness mester és Rubek szobrász ¿№ek soha többé el nem muló életet. £s mel­lettük és velük egy egész -v ilág, Sulweigtul EUi­dáig, Peer Gynttől Stockmann doktorig, Brandtól Bosmerig és Brendel Ulriklól John Gábriel Borkmannlg. Micsoda galériája a te­remtett és eleven alakoknak, micsoda uj föld is uj egek, csodálatos és igaz panoráma, amely bátran és bizton megállhat a legelső drámaköltők oeuvrje mellett! Dc senki se próféta a saját hazájában és Így Ibsen Henrik mester csak Délen alkot­hatta meg Észak legkülömb remekeit. Rómába és Münchenbe csak elhalkulva és elfáradva ért cl hozzá a szitok és az átok, a tiltakozás és megkövezés lármája, amellyel jámbor és is­tenfélő polgártársai illették a legnagyobbat. Doktpr Ibsen Henrik haragosan és nyugod­tan bújta tovább az idegen kávéházakat és ol­vasta a bazai lapokat, amelyek az ö merény­leteit • a konstruktív kritika ékes jelzőivel kommentálták. Mikor egy alkalommal valami kegydij irányában folyamodott az akkori nor­vég kultuszminiszterhez, az akkori nor­vég országgyűlés illő meíb^raukozással uta­i;;i öl a vrtT ih r ' kvn'ÍJ!'•>''• és a ¡ő lm • ifi Björnson urűak adták, ami Ibsent illette volna Isten és emberek előtt. De most már egészen megbékült Norvégia uz öreg szafcállassal, aki ma legfőbb büszke­sége és ékessége és a hálás utókor elkésve siet megadni neki minden hivatalos és világra­szóló tisztességet. Ma már nem veszedelmes Ibsen Henrik, akiről a magyar kultuszminisz­ter is vezércikkben emlékezett meg egy ke­resztény nemzeti újságban, szinte tüntető el­ismeréssel hódolva a halott oroszlánnak. Ma már annyira rubrikázolt nagyság ez a bál­vány döntő és tekintélyromboló forradalmár, ez az anarkista és nihilista lángész, hogy szinte csodálkozunk rajta, mért feledkezett meg róla .Tánossy Gábor bátyánk a magyar parlamentbeu és miért nem rótta le az egész egységes párt nevében hálás kegyelete adójáL az i ánt a Lö lő Lant, aki a Uompakt majorilát. halálos ellensége volt világéletében és aki sze­rint akkor legerősebb az ember, ha egye­dül vau! Igaz viszont, hogy ugyancsak ez az Ibsen Henrik irta azt is, hogy ha mi halottak föltámadunk és ezt a munkapárt poraiból megélemcdett egységes féniksz nyugadtan ír­hatja jeligének a maga zászlajára. Különösen pedig abban a változatban, amely valahogyan még sokkal hívebben adja vissza az eredeti mü cimét és jellegét: Ha mi halottak föléb­redünk l Hiába, a nagy poéták nagy próféták is, ha talán nem is mindig a maguk hazá­jában! l/f „ssentgoit&árúí" eseíeí /ede^íek fel Szabadkán Tizenkét robbantószerekkel teli vagont tartóztattak fel, amelyeket Olaszországból irányítottak Romániába ' Gráét március 28. A Tagesj-rfStnah jelentik Szabadkáról:-Két nappal ezelőtt a szabadkai állomáson tizenkét vagont tartóztattak (el, amelyek Olaszországból érkez­tek és Románlába voltak Irá­nyítva. Néhány nappal előbb ugyancsak 12 vagon | gálától. ment át Romániába Szabadkán keresztül. Megállapították, hogy a két nap előtti va­gonok robbantó anyagokat tartalmaztak. A vagonokat az állomáson kívülre, pót­vágányra tolták ki és katonasággal őriztetik. Külön katonai bizottság folytatja le. a vizs. Pénteken este ismét hangos botrányt rendeltek a Huzd rá Jonny! eladásán 5 baitársak §0 jegyet kaptak az Igazgatótól és kereplökkel, fütyiitöve!, büzbontáával zavarták meg az előadást (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A Huzd rá Jonnyl ma esti előadásán várat­lanul megismétlődtek a botrányok. Pénteken délelőtt Sebestyén Gczát, a Városi Színház igazgatóját felkereste a bajtársi szövetség kül­döttsége és közölték vele, hogy a darab elleni tüntetéseket nem <az egyetemi ifjúság rendezi Egyúttal jegyeket kérlek a ma esti előadásra. Sebestyén adott is nekik 50 darab erkélyjegyet. Az esti előadásra azután ötösévei-hatosával vonultak fel az egyetemi hallgatók, akik az erkélyen helyezkedtek el. Az első felvonás alatt már elkezdték a pisszegést és köhögést, a botrány azonban a második felvonás elején tőrt ki Péchy Erzsi egyik dala után. .4 diákok elkezdtek kiabálni és fü­tyülni, kereplőkkel hatalmas lármát csaptak:, inig szalmiákszesszel telt két büzbombát hajítottak a nézőtérre. A tüntetők közül a rendőrség hét fiatalembert állított elő, akik ellen igazoltatásuk után meg­indult az eljárás. Az előadás további rcszö zavaró incidens nélkül foM le. • a mv $ két miniszter között ESfí>gsd?ék a valorizációs jsvastetot is Ji Bujapest, március 23. A felsőház ma részleteiben tárgyalta a valorizációs törvényjavaslatot. A záloglevelek valorizációjáról szóló szakasznál Papp József, az ügyvédi kamura :elnöke azt fej­tegette. hogy a záloglevelek valorizációja levezetné az elkeseredést. A záloglevelek valorizációja nem borítaná fel sem az államháztartást, sem a jog­rendet, csak vagyoneltolódasok következnének be az igazságosság jegyében. A hadikolcsönökról szóló -.¿-akadná! Fiáth Pa! t-i ró • •"••in' :i !,'. ••<"••' Sr-ii ' ¡rrj.Icrllm" rHnj annak a lehetőségnek, hogy az állam meg fogjai tartaui a hadikölcsön valorizálásának terminusát azonnal, ha a trianoni kötelezettségének eleget tett. Hadik János gróf: Birálat tárgyává kívánja tenrrt a biztosítási szakaszok egész komplexumát. Elsői indítványa az, hogy az összes biztosítási szaka szokat vegyek ki a valorizációs törvényjavaslatból és foglalják ezeket külön törvény javaslatba. A Ja­vaslat a legnagyobb mértekben igazságtalan cs ?-öm:r£rtytt£Yf('~| Hf[ji Ifctohr'. Naivon irfaz-.ápta­V

Next

/
Thumbnails
Contents