Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

tZEOED: 9zerkesztA*ég- Be&k rerenc ncCD ü. Telefon: 13- 33.^ Kiadóhivatal, KlHciOnh Onyvtór és Jegyiroda : Aradi ncca S. Telefon : 306. -- Nyomda: Löw Upól UCCB 19.Telefon: 16-34.« » « » « » Kedd, 1928 Március 13 í> o a IV. ÉVFOLYAM 60. SZAM MAKÓ: Szerkesztöteg «» kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztftség és kiadóhivatal: AndráMy ucca ZJ. Telefon: 49 szám. « » « » «» « » Előfizetést ara bavonín 3-20 vidéken é» a lövarosbon 3-tiO, HUlíHidUn G-40 pengő, tgyes szára 1<> vnsdr- és Ünnepnap 24 lUU;r A föltámadás harangja Negyvenkilcncedszer csendül bele a szegedi éjszakába a Gergely-napi harangszó s az ég ma is olyan komor ezen az éjszakán, mint a várospusztulás éj leién volt. A természet hatalmas küzdelme a maga örök törvényei szerint folyik s az is a természet törvénye, hogy minden év ritkifja azt a nemzedéket, amelynek városa a nagy katasztrófa éjszakáján áldozatul esett a természeti erők harcának s talán nem csekély részben a hivatalos magyar könnyelműségnek is, amely éppen olyan elemi csapás, mint az árviz és a szélförgeleg. Egyre kevesebb azoknak a szegedi polgároknak a száma, akikben mint felejthetetlen személyes élmény virraszt a borzalmak éjszakájának emléke s talán már ők se ugy hallgatják a Gergely-napi harangszót, mint ezeknek előtte, mikor kisértetek libegtek a szitáló hideg esőben s rekviem-hangulatot vert a jajveszékelő harangsző az ég l'ekete kárpitja alatt. De a harangszó is más már, mint mikor mementó gyanánt riogatta az árvízből megszabadult nemzedék lelkét. Minden év elvitt valamit a gyász melódfciból, egyre vidámabb hangok keveredtek beléjük s ma. eggyel innét az ötvenedik évfordulón, a városfeltámadás nagy ünnepének előestéjén, amikor az ősök által megfogadott templom harangjaié a vezérszólam, a Gergely-napi harangszó a diadalmas élet himnusza. Amely áltöri a felhőket és zengve száll a láthatatlan csillagok felé, hogy elvigye és a megtartó Isten lábaihoz tegye a város háláját, amelyen betelt a jövendölés, mert valóban szebb lett. mint volt. Dicsőség az Istennek, aki kisüttette napját a régi kis város romjai felett és tisztelet mindenkinek, holtaknak és élőknek, akik segítettek a szegedi nép eleven erejének ezt a nagy várost megalkotni. Nc legyen cz az évforduló a szigorú kritikáé, amely alól nincs mentesítve semmi emberi munka, csak jőszándéku áttekintéséé a majdnem teljes félszázadnak — ab urbe condita. Elég hosszú idő egy város életében, de elég rövid azt tekintve, hogy Szegednek ennyi idő alatt kellett kiérdemelnie utólag azt a részvétet, amelylyet halálos ágyánál segítségére sietett köteles szereieltel a/ ország és a minekünk osztályrészül jutott irgalmatlan és részvétlen esztendőkben szinte elképzelhetetlen emberi szolidaritásba! az egész müveit világ. Most itt van a félszázados munka elszámolásának ideje s a szeretet-hitelben részesített városnak fel kell mulatnia mérlegét, amelynek teherrovatán ott vannak az eddigelé beváltatlan kötelmek, a lejárat előtt levő záloglevelek, a vagyon-rovuton pedig ott láthatók a fáradozás eddigi gyümölcsei. Nos, a kész munkában is könnyű hibát találni, Szieged rekonstrukciója pedig még ma sincs befejezve, még az első rekonstruktor elgondolása szerint se, de ha letagadhatatlan hézagai és zökkenői vannak, azért elsősorban éppen az elhibázott alapvetés felelős. A túlságos nagyra szabotl keret az oka annak, nogy Szeged Nagy-Szeged lett ugyan ötven esztendő alatt, de ez a nagy város tulajdonképp három különböző jellegű alakulásból tevődik össze: az európai nívójú belvárosból, az azt körülvevő óriási mezővárosból és a tanyák végtelen gyűrűjéből, an-elyekböl kittelne jónehány regüajta nemei iejedieiemség. Kegyelettel el keli ismerni, hogy a rekonstrukció megtervező! jót akar'ak s amit meg bírtak b?lőle valósítani, azért hálára kötelezték e város minden nemzedékét, de éppen a mi nemzedékünk fizetett meg érte, hogy a rosszul szabott keretből lett a nagyvárosias fejlődésnek és kialakulásnak legnagyobb nyűge. Annál nagyobb megelégedéssel nézhetünk vissza arra a munkára, amit az utolsó emberöltő végzett, olyan körülmények közt, amelyek nemcsak nem kedveztek a fejlődésnek, hanem egyenesen visszavetették. A mult sok könnyelműen vállalt és kifizetetlen adósságot ha gyottránk, a nagy közösség, amelybe tartozunk, < végső veszedelembe került s -vele sodródtunk | mi is a katasztrófa lejtőjén. De vele együtt megálltunk mi is s a legnehezebb megpróbáltatások éveiben kit'izeltük egy részét az ősök adósságának és megvalósítottuk egy résziét az ősök álmának. . Nincs okunk félni az ötvenedik esztendő számonkérőszékétől. E város polgársága félszázadon át becsületesen teljesítette kötelességét, meghálálta a világ részvétét kulturális cselekedeteivel s erőt gyűjtött arra, hogy a magyar sorstragédiában herkules oszlopainak szerepét vihesse a Üílc délre és keletre kavargó ellenséges óceán lábainál. A múltért nem tartozunk már semmivel. Ideje, hogy hozzá lássunk a, magunk iránt való kötelességeink teljesítéséhez is. A román kormány és a kamara bizalmat szavazott Titul^scunak a genfi vereséi után „A Népszövetség határozata nagy igazságtalanság**. — mondotta Madgearu (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: A kamara mai ülésén ismét szóba került a Népszövetség Tanácsának döntése a magyar—román döntőbírósági konfliktus ügyében. Az ülést megelőzően minisztertanács volt, amelyen a kormány tagjai ugy határoztak, hogy teljes szolidaritást vállalnak Tltulescnval. A kamarában a liberális párt nevében Moldoveanu azt indítványozta, hogy a kamara fejezze kl köszönetét Tltulesca működéséért és minden tekintetben vállalja vele a szolidaritást. Avarescii pártja nevében szintén csatlakozott Moldoveawu i indítványához. A nemzeti parasztpárt nevében Madgearu kifejtette, hogy a Népszövetség Tanácsának határozata nagy Igazságtalanság, amit Románia nem fogadhat el és ezért a felelősséget « Bratianu-kormányra hárítja, amelynek belpolitikája tette lehetővé, hogy a világ közvéleményét Bratianu ellen hangolják. A nemzeti parasztpárt az ország érdekében a Bratlanu-kormány haladéktalan távozását követeli. A párt nevében elismeré. sét fejezi ki Titulescunak, hangsúlyozva, hogy, j ez az elismerés csak Titulescu személyének szól, | de a kormánnyal szemben a leghatározottabb bi' zalmatlanság alapján állanak. Titulescu nyilatkozott Bukarestből jelentik: Titulescu román külügy- ! lyeket Magyarország visszautasított és a Tanács ininsizter az Orient Ügynökség genfi képviselője j által javasolt uj formula nem nyújt elegendő gaelőtt ismertette az optánskérdésben lefolyt tárgya- j i-ancdát arra, hogy Románia elfogadhassa. Romlásokat és azokból a következő konklúziókat | mánia hü marad a Tanács 1927. szeptemberében vonta le. , hozott rezotuciójához és Chamberlain jelentéséhez, — Helytelen az a feltevés, hogy az optáns- • amelyet a Tanács ugyanezen a napon egy hang tipor elveszett Románia számára. A Nemzetek Szö- tag elfogadott. Magyarországgal a megegyezés pc. vétségé tanácsának a három jogi alapelvét, ame- [ dlg n tóváté<«№; alapján történhet, lyek megerősítik Románia álláspontját és ame- < lofthermere lapia feRszéflitia a Népszövetséget, hogy tan^sitson több eré^t Hctmániávati szemben „A romániai magyarság nagyrészét jogtalanul csatoltál? Romániához" (Budapesti tudósítónk telefonjelen- i szágtól elszakított és egységes nyelvterületen élő tése.) Londonból jelentik: Rothermere lord esti | magyarsággal való igazságosabb bánásmódra kéri lapja, az Ewertag News felszólítja a Népszövet- ' fel. A teljes igazság az" hogy a középeurópai séget, tanúsítson több erélyt Romániával szemben | határok 1919-es rendezése uj háboruk magvának és kényszerítse a román kormányt az optáns- elvetése voK. A romániai magyarság naiv részét pörben hozott határozat végrehajtására. A Nép- jogtalanul csatolták Romániához. A Népszövetségszövetségnek ebben a kérdésben nem szabad lagy- tiek ugy Romániát, mint a magyarság többi szonimatagon viselkednie, nehogy Romániában az a s*édos államát fel kell szólítani a jelenlegi hatáfelfogás váljék úrrá, hogy a Népszövetség tehe- , rok Igazságos revíziójára. Ha a Népszövetség ezt tetlen ájultságában most már csak fecsegni tud. ! megteszi, ugy n világbéke Agyét szolgálja. Nem elég azonban, hogy Romániát a Magyaror- | „Ha kisántánt külügyminiszter volnék ..." London, március 12. Rothermere lord a népszó- ! tem a világot s> trianoni béke igazsá: tanúságaira vetségi tanács mostani ülésével kapcsolatban az figyelmeztetni, sohasem kételkedtem > végső síalábbi nyilatkozatot tette: . kerben. A világ lelkiismerete végre (elénredt : »A genfi hirek egyáltalán nem lepnek meg. A azokat a kisántánt államokat, amelvek még mindig magyar kérdés kezd tért hódítani. Mióta elkezd- j nem akarnak beletörődni a határkügazitáSba*