Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

DÉLMAG YAROR SZAG 1928 március ttemsokára egyik vagy másik nagyhatalom intelme ^ ja • közvetlen megoldásra kényszeríteni, jobb •a. ba a kisántánt hatalmak önként ajánlaná­nak fel nagylelkű határkiigazitásokat, mert csakis •nkéntea ajánlat képezhetné a Magyarországhoz «•Iá közeledés tartós alapját. A külföldről jövő nyomás rossz vért szülhetne és annak hatásait •»•«hezebb lenne ellensúlyozni Azzal, hogy • határmenti néhány magyar nyelv­sziget visszacsatolását ajánlom, nem követelek töb­bet, mkrt amennyit a MUlerand-tevéi Ígér. A csehek egy keskeny temlet sávot volnának CMk hajlandók visszaadni Magyarországnak. Mint a csehek barátja, ajánlom, hogy amig tart az engedékenység és békülékeny hangulat, szerezzék meg a magyarok barátságát az összes magyar­lakba területek visszaadásával. Ezzel Csehország errtjjtené nemzetközi helyzetét és egy csapásra megpyerné ama nagy országok barátságát, ame­lyek a dolgok mai állása mellett ellene fordulná­nak a veszély óráiban. Románia nemzeti léte ma kockázatos. Ma a Genfben elhangzott rosszalás ránézve kínosabb le­bet a diplomáciai megrovásnál. Ilyen kezdetleges fejlettségű országot pénzügyi utón lehet kénysze­ríteni. Ha ez megtörténnék, akkor a román nacio­nalizmus épülete összeomlik s Románia kénytelen lenne pénzügyét és fegyverkezését nemzetközi bi­zottság ellenőrzésére bizni. S ezzel megdőlne az az álom, hogy Románia valaha jelentős európai ország lehet. A magyar népnek csak türelemmel és óvatosság­gal kell jelenlegi politikáját folytatnia, bogy meg­alapítsa helyét a napfényben. Ha kisántánt-külügyminiszter volnék, az volna a politikám, hogy hetárkligazttásokkal megnyer­jem Magyarország jóindulatát és barátságát s igy Magyarország beléphetne a kisántántba, amivel í ez a szövetség roppant hatalommá válnék a nem- [ zetközi politikában. A hegycsmzAmlá» eltemette Santo» városát — eddig száz Halottat ástak RÍ a romok alól Netvyork, március 12. Vasárnap este Sao Paolóban feladott távirat jelenti, hogy a Mont Serrate lejtőin vasárnap ujabb hegvesuszam­lás történt, amely néhány házat eltemetett, de emberéletbe!» nem esett kár, mert a ve­szélyeztetett épületeket a katonaság és a rend­őrség még szombaton kiüritettr. A lakosság körében az ujabb »hegyomlás óriási rémüle­teit keltett. ufább ht^yesuszamlások fenyeget­itek. mert az eső raé£ mindig zuhog és alá­mosta a Mont Serrate- földrétegeit. London, március 12. Rio de janeriói jelentés beszámol Santos városának borzalmas kataszt­rófájáról. Santost a Moní Serrate hegyomlás temette el. Az első hirek szerint a halottak száma meghaladja a 300-af. a sebesülteké a 900*1 és már eddig Í50 holttestet húztak ki a romok alól. A kormány 2000 főnyi katona­ságot küldött ki a mentés munkájára. A vá­rosi kórház teljesen a kőtőmegek alá került, egyetlen beteg sem menekült meg. Ugyan­csak odaveszett annak a háznak minden la­kója is, amely a kórház közelében van. Mint­hogy a Santa Casa kórházban 300 beteget ápoltak és eddig csak százat ástak ki a romok alól, még kétszáz halott fekszik ott. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Santosi jelentések sze­rint a mai nap folyamán további 30 holttestet ástak ki a Mont Serrate hegységről leomlott föld és kőtömeg alól. Egy asszonyt, aki óráig feküdi a halott ura mellett, sikerült megmenteni. A halálos áldozatok száma leg­nagyobbrészt apró gyermek Márciusról elhalasztották az ipartestület közgyűlését Szfllett az ni ipartesUMet székházában ? (A Dél magyarország munkatársától) Csendes ülése volt hétfőn az ipartestület elöljáró­ságának. A tárgysorozaton szokásos bejelentések, telyóügyek sasrepcltek, amelyek nem nagyon iz­gatták a kedélyeket. A szürke ülést az előljárósági tagok ugy látszik megérezték, mert a múlttól eltéröleg nem túlságosan sokau siettek el arra. Az ülést megelőzőleg Deutscb Mór intézett szép beszédet a felszabadult tanoncokhoz. KArmeudy Mátyás elnökölt az ülésen, aki beje­lentett«, hogy a« iparos székházra az árlejtést meg­ejtették, most csak árrá várnak, hogy megfelelő amortizációs kölcsönre érkezzenek ajánlatok. Dávid Sándor a székházépítéssel kapcsolatban azt az eszmét vetette fel, hogy nem volna-e cél­szerű a mai nagy szállodahiányban, az ipartestület székházában negyvenszobás botéit berendezni, ami •^.erinte nagyon rentábilis üzlet lenne. Beszámolt ezután Körmendy a kézmüveskamara felállítása ügyében a kereskedelmi minisztériumba összehívott ankétról és bejelentette, hogy az an­kéton is azt az álláspontot szögezte le, hogy nem kívánnak elszakadni a kereskedelmi és iparkama­ráktól, dc viszont a kézmüveskamara felállítását szükségesnek larljék. A törvénytervezetet vasárnap aj Orosházára összehívott kamara körzeti gyűlé­sen iiuaértetik, azután pedig Szeged iparosságát fogj 4 k tájékoztatni a tervezetről. Á közgyűlésről szólva, azt mondotta Kőrmeady, hogy azt nem lehet már márciusban megtartani, mert kiakarják előbb sürgetni az alapszabálymódo­nitást, amely szerint W> előljárósági tagja lenne a Jövőben az ipartestületnek. A közgyűlés elhalasztását többen nem jó szem­mel nézték és abban különböző mesterkedést lát­nak. Srhatz Izsó felszólalása némi izgalmat kel­tett, mert a számvizsgáló bizottság elnöke arról beszélt, hogy a jövőben 4000 pengővel kevesebb bevétele lesz az ipartestületnek, tehát valamilyen pótlásról kell gondoskodni. Gombos István: Tessék takarékoskodni! Berg János. Kevesebb nyomtatványt kell csi­náltatni 1 Sennyei József festőművész Pálfy Dániel port­raitját ajánlotta a testületnek megvételre. Az elöl­járóság elhatározta, hogy Pálfy Dáuíel arcképét megfesteti, de előbb művészt síremléket állit ez elhunyt vezér hantja fölé, amelynek költségeihez az ország összes ipartestületei hozzájárulnak. — Felépitik a szegedi (peresek menházát Az indítványok tárgyalására került ezután a sor. j Ceglédy Lajos indítványára az elöljáróság lépé- ' seket tesz a különböző állami intézményeknél, hogy házikezelésben ne állítsanak elő semmit, mert ezzel csak jogosulatlan konkurrenciát csinálnak a munka nélkül álló és nyomorban sínylődő kisipa­rosságnak. Klein Ottó a szorgalmas segédeket és jó elő­menetelő tanoncokat szeretné megjutalmazni Ja­vasolja, hogy azokat a segédeket, akik hossza éveket töltöttek egy helyen, az ipartestület arany­gyűrűvel jutalmazza .., Scbatz Izsó: Gubernatoris auspicium! (Derültség.) Klein Ottó: Szükség van erre, mert az ipartes­tület a segédekkel és a tanoncokkal nem sokat törődött. A kiválóan jó előmenetelü tanoncokat is meg kell jutalmazni. Szűkség van továbbá az ipartestületben egy olyan szerv felállítására, amely munkaalkalmak előteremtésén fáradozik és ku­tatja, hogy melyek azok a kisipari termékek, amelyekre szükség van. Berg János helyesli Klein indítványait, de nem az aranygyűrűnél kell azt kezdeni, hacem mun­káról kell gondoskodni. Gombos István a mai gazdasági viszonyokat nem tartja alkalmasnak a terv keresztülvitelére. A tanoncokat azonban tényleg jutalmazni kel­lene. Ajánlatos volna továbbá rendszeres tanonc­kiálUtások rendezése, mint aminők a múltban már voltak. Kts Géza, Csányt János és Kovács József szintén helyeslik Klein indítványait, amelyek közül most csak a tanoncok jutalmazását lehet keresztülvinni. Kertész József azt panaszolja fel indítványá­ban, hogy már kilenc hónappal ezelőtt javasolta a szegedi iparos menház alapítására vonatkozó ak­ció megindítását, de mindezideig nem tőrtént sem­mi. Újból az elöljáróság elé hozza indítványát, hogy beterjesszék a közgyűlés elé. 7000 pengő egyszersmindenkori hozzájárulást kalkulál progresz­sziv kirovás alapján, továbbá kéri, hogy az ipar­testület évente 3000 pengőt állítson be az ipa­rosmenház-alapra. Az elöljáróság valamennyi tagja helyesette Ker­tész József indítványát, de előbb megnézik, hogy a 7000 pengő hozzájárulást be lehet-e hajtani törvényes uton. A 3000 pengőt beállítják a költ­ségvetésbe. Nagy Pál beszélt még, aki az ipartMtttot bank­betétjének kamatait nem akarja erre a célra for­dítani. Sőt semmiféle ipartestületi pénzt nem lát szívesen a bankokban, vegyék csak ki onnan és tegyék biztos helyre. (Derültség.) Végül az elöljáróság: Gombos István, Deutsch Mór, Kis Géza, Kertész József, Klein Ottó és Takács Bélából álló bizottságot küldte ki a men­ház ügyének állandó felszínen tartására. Az elöljáróság ülése nyolc óra után ért vágat Bársony István meghalt Budapest, március 12. Bársony István mi­niszteri tanácsos, a Kisfaludy-Társaság és a Petőfi-Társaság tagja, a Budapesti Közlöny felelős szerkesztője ma délután a Pajor-sza­natóriumban meghalt. Bársony néhány évvel ezelőtt még kedvelt tárcaíró volt, különösen szienseu megirt vadásztörténetei arattak si­kert. ____ At a gibraltári szoroson... (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Londonból jelentik: Gleitze kisasszony, aki tegnap este negyedszer kísérelte mec; a gibraltári szoros átuszását, az afrikai partok előtt egy és egynegyed mértföldnyire kénytelen volt az őt ki­sérő motoros hajóba szállni, mert nem tudott megküzdeni az afrikai partok felől Jövő eÜMi széllel. Megalakult Szegeden az AME (A Délmagyarország munkatársától) Szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartotta meg alakuló közgyűlését az újjászülető magyar kul­tura legújabb vidéki szervezete, az Allőldi Művé« szék Egyesülete. Vasárnap délelőtt a Kass-szálló sakktermében a szege dj művészet és társadalmi élet számos kiváló képviselője mellett a szomszé­dos Hódmezővásárhely, Orosháza, Kecskemét és Gyula kiküldöttei is megjelentek ezen a nevezetes alakuláson. Jubáez Gyula megnyitó beszédébea rövid sza­vakkal ismertette az egyesület megalakítása érde­kében eddig történteket, az előkészítő bizottság tevékenységét és kifejtette az egyesülés célját, amely mindenekfölött a magyar alföldi képző- és Iparimr anyagi és erkölcsi érdekelnek meg­védelmezése és a vidéki magyar kultnra erőinek kifejlesztése. Az uj egyesület örömmel látja tagjai sorában a művészet minden munkását és pártoló­ját. A jelentés tudomásulvétele után az össze­gyűltek nagy lelkesedéssel kimondották az A. M. E. megalakulását. Lúgos! Döme részletesen ismer­tette az alapszabályokat, amelyeket a jelenlevők' rövid vita atán elfogadtak. Közfelkiáltással Ber* zenczey Domokos műszaki főtanácsost választották meg az egyesület elnökévé, aki az egyhangú bi­zalom alapján elfogadta a tisztséget A tisztikar, és választmány tagjai választás utján a követke­zők lettek: Elnök: Berzenczey Domokos. Alelnök: Juhász Gyula, Nyilasy Sándor. Főtitkár: dr. Sze­kerke Lajos. Műtáros: Sebestyén Károly. Ügyészt dr. Lugosi Döme. Pénztáros: Weisel Samu. Ellen­őr: Szolcsányi Gyula. Jegyző: Dorogi Imre. Gazda: dr. Ráday László. Választmány: dr. Bárányi Já­nos, Dinnyés Ferenc, Lengyel Vilma, .Toaehim Jó­zsef, Parobek Alajos, Láposi Hegedűs Géza, Sebes­tyén Endre, dr. Szőri József né, Tardoe-Taessig кг­min, dr. Zolnai Béla. Berzenczey Domokos elnök méltatta ezután a* uj magyar művészeti alakulás nagy jelentőségét és táviratban üdvözölték Klebelsberg К unó kultusz­minisztert. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, jóbarátok és ismerősök, kik drága jó fiunk temetésén résztvettek, koszorú- és virágadományaikkal fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton a leghálásabb köszönetünket. Özv. Ábrahám Pálné 862 éa családja.

Next

/
Thumbnails
Contents