Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

DÉLMAG YAROR SZAG 1928 március ttemsokára egyik vagy másik nagyhatalom intelme ^

ja • közvetlen megoldásra kényszeríteni, jobb •a. ba a kisántánt hatalmak önként ajánlanának fel nagylelkű határkiigazitásokat, mert csakis •nkéntea ajánlat képezhetné a Magyarországhoz «•Iá közeledés tartós alapját. A külföldről jövő nyomás rossz vért szülhetne és annak hatásait •»•«hezebb lenne ellensúlyozni Azzal, hogy • határmenti néhány magyar nyelvsziget visszacsatolását ajánlom, nem követelek többet, mkrt amennyit a MUlerand-tevéi Ígér. A csehek egy keskeny temlet sávot volnának CMk hajlandók visszaadni Magyarországnak. Mint a csehek barátja, ajánlom, hogy amig tart az engedékenység és békülékeny hangulat, szerezzék meg a magyarok barátságát az összes magyarlakba területek visszaadásával. Ezzel Csehország errtjjtené nemzetközi helyzetét és egy csapásra megpyerné ama nagy országok barátságát, amelyek a dolgok mai állása mellett ellene fordulnának a veszély óráiban. Románia nemzeti léte ma kockázatos. Ma a Genfben elhangzott rosszalás ránézve kínosabb lebet a diplomáciai megrovásnál. Ilyen kezdetleges fejlettségű országot pénzügyi utón lehet kényszeríteni. Ha ez megtörténnék, akkor a román nacionalizmus épülete összeomlik s Románia kénytelen lenne pénzügyét és fegyverkezését nemzetközi bizottság ellenőrzésére bizni. S ezzel megdőlne az az álom, hogy Románia valaha jelentős európai ország lehet. A magyar népnek csak türelemmel és óvatossággal kell jelenlegi politikáját folytatnia, bogy megalapítsa helyét a napfényben. Ha kisántánt-külügyminiszter volnék, az volna a politikám, hogy hetárkligazttásokkal megnyerjem Magyarország jóindulatát és barátságát s igy Magyarország beléphetne a kisántántba, amivel í ez a szövetség roppant hatalommá válnék a nem- [ zetközi politikában. A hegycsmzAmlá» eltemette Santo» városát — eddig száz Halottat ástak RÍ a romok alól Netvyork, március 12. Vasárnap este Sao Paolóban feladott távirat jelenti, hogy a Mont Serrate lejtőin vasárnap ujabb hegvesuszamlás történt, amely néhány házat eltemetett, de emberéletbe!» nem esett kár, mert a veszélyeztetett épületeket a katonaság és a rendőrség még szombaton kiüritettr. A lakosság körében az ujabb »hegyomlás óriási rémületeit keltett. ufább ht^yesuszamlások fenyegetitek. mert az eső raé£ mindig zuhog és alámosta a Mont Serrate- földrétegeit. London, március 12. Rio de janeriói jelentés beszámol Santos városának borzalmas katasztrófájáról. Santost a Moní Serrate hegyomlás temette el. Az első hirek szerint a halottak száma meghaladja a 300-af. a sebesülteké a 900*1 és már eddig Í50 holttestet húztak ki a romok alól. A kormány 2000 főnyi katonaságot küldött ki a mentés munkájára. A városi kórház teljesen a kőtőmegek alá került, egyetlen beteg sem menekült meg. Ugyancsak odaveszett annak a háznak minden lakója is, amely a kórház közelében van. Minthogy a Santa Casa kórházban 300 beteget ápoltak és eddig csak százat ástak ki a romok alól, még kétszáz halott fekszik ott. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Santosi jelentések szerint a mai nap folyamán további 30 holttestet ástak ki a Mont Serrate hegységről leomlott föld és kőtömeg alól. Egy asszonyt, aki óráig feküdi a halott ura mellett, sikerült megmenteni. A halálos áldozatok száma legnagyobbrészt apró gyermek Márciusról elhalasztották az ipartestület közgyűlését Szfllett az ni ipartesUMet székházában ? (A Dél magyarország munkatársától) Csendes ülése volt hétfőn az ipartestület elöljáróságának. A tárgysorozaton szokásos bejelentések, telyóügyek sasrepcltek, amelyek nem nagyon izgatták a kedélyeket. A szürke ülést az előljárósági tagok ugy látszik megérezték, mert a múlttól eltéröleg nem túlságosan sokau siettek el arra. Az ülést megelőzőleg Deutscb Mór intézett szép beszédet a felszabadult tanoncokhoz. KArmeudy Mátyás elnökölt az ülésen, aki bejelentett«, hogy a« iparos székházra az árlejtést megejtették, most csak árrá várnak, hogy megfelelő amortizációs kölcsönre érkezzenek ajánlatok. Dávid Sándor a székházépítéssel kapcsolatban azt az eszmét vetette fel, hogy nem volna-e célszerű a mai nagy szállodahiányban, az ipartestület székházában negyvenszobás botéit berendezni, ami •^.erinte nagyon rentábilis üzlet lenne. Beszámolt ezután Körmendy a kézmüveskamara felállítása ügyében a kereskedelmi minisztériumba összehívott ankétról és bejelentette, hogy az ankéton is azt az álláspontot szögezte le, hogy nem kívánnak elszakadni a kereskedelmi és iparkamaráktól, dc viszont a kézmüveskamara felállítását szükségesnek larljék. A törvénytervezetet vasárnap aj Orosházára összehívott kamara körzeti gyűlésen iiuaértetik, azután pedig Szeged iparosságát fogj 4 k tájékoztatni a tervezetről. Á közgyűlésről szólva, azt mondotta Kőrmeady, hogy azt nem lehet már márciusban megtartani, mert kiakarják előbb sürgetni az alapszabálymódonitást, amely szerint W> előljárósági tagja lenne a Jövőben az ipartestületnek. A közgyűlés elhalasztását többen nem jó szemmel nézték és abban különböző mesterkedést látnak. Srhatz Izsó felszólalása némi izgalmat keltett, mert a számvizsgáló bizottság elnöke arról beszélt, hogy a jövőben 4000 pengővel kevesebb bevétele lesz az ipartestületnek, tehát valamilyen pótlásról kell gondoskodni. Gombos István: Tessék takarékoskodni! Berg János. Kevesebb nyomtatványt kell csináltatni 1 Sennyei József festőművész Pálfy Dániel portraitját ajánlotta a testületnek megvételre. Az elöljáróság elhatározta, hogy Pálfy Dáuíel arcképét megfesteti, de előbb művészt síremléket állit ez elhunyt vezér hantja fölé, amelynek költségeihez az ország összes ipartestületei hozzájárulnak. — Felépitik a szegedi (peresek menházát Az indítványok tárgyalására került ezután a sor. j Ceglédy Lajos indítványára az elöljáróság lépé- ' seket tesz a különböző állami intézményeknél, hogy házikezelésben ne állítsanak elő semmit, mert ezzel csak jogosulatlan konkurrenciát csinálnak a munka nélkül álló és nyomorban sínylődő kisiparosságnak. Klein Ottó a szorgalmas segédeket és jó előmenetelő tanoncokat szeretné megjutalmazni Javasolja, hogy azokat a segédeket, akik hossza éveket töltöttek egy helyen, az ipartestület aranygyűrűvel jutalmazza .., Scbatz Izsó: Gubernatoris auspicium! (Derültség.) Klein Ottó: Szükség van erre, mert az ipartestület a segédekkel és a tanoncokkal nem sokat törődött. A kiválóan jó előmenetelü tanoncokat is meg kell jutalmazni. Szűkség van továbbá az ipartestületben egy olyan szerv felállítására, amely munkaalkalmak előteremtésén fáradozik és kutatja, hogy melyek azok a kisipari termékek, amelyekre szükség van. Berg János helyesli Klein indítványait, de nem az aranygyűrűnél kell azt kezdeni, hacem munkáról kell gondoskodni. Gombos István a mai gazdasági viszonyokat nem tartja alkalmasnak a terv keresztülvitelére. A tanoncokat azonban tényleg jutalmazni kellene. Ajánlatos volna továbbá rendszeres tanonckiálUtások rendezése, mint aminők a múltban már voltak. Kts Géza, Csányt János és Kovács József szintén helyeslik Klein indítványait, amelyek közül most csak a tanoncok jutalmazását lehet keresztülvinni. Kertész József azt panaszolja fel indítványában, hogy már kilenc hónappal ezelőtt javasolta a szegedi iparos menház alapítására vonatkozó akció megindítását, de mindezideig nem tőrtént semmi. Újból az elöljáróság elé hozza indítványát, hogy beterjesszék a közgyűlés elé. 7000 pengő egyszersmindenkori hozzájárulást kalkulál progreszsziv kirovás alapján, továbbá kéri, hogy az ipartestület évente 3000 pengőt állítson be az iparosmenház-alapra. Az elöljáróság valamennyi tagja helyesette Kertész József indítványát, de előbb megnézik, hogy a 7000 pengő hozzájárulást be lehet-e hajtani törvényes uton. A 3000 pengőt beállítják a költségvetésbe. Nagy Pál beszélt még, aki az ipartMtttot bankbetétjének kamatait nem akarja erre a célra fordítani. Sőt semmiféle ipartestületi pénzt nem lát szívesen a bankokban, vegyék csak ki onnan és tegyék biztos helyre. (Derültség.) Végül az elöljáróság: Gombos István, Deutsch Mór, Kis Géza, Kertész József, Klein Ottó és Takács Bélából álló bizottságot küldte ki a menház ügyének állandó felszínen tartására. Az elöljáróság ülése nyolc óra után ért vágat Bársony István meghalt Budapest, március 12. Bársony István miniszteri tanácsos, a Kisfaludy-Társaság és a Petőfi-Társaság tagja, a Budapesti Közlöny felelős szerkesztője ma délután a Pajor-szanatóriumban meghalt. Bársony néhány évvel ezelőtt még kedvelt tárcaíró volt, különösen szienseu megirt vadásztörténetei arattak sikert. ____ At a gibraltári szoroson... (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Gleitze kisasszony, aki tegnap este negyedszer kísérelte mec; a gibraltári szoros átuszását, az afrikai partok előtt egy és egynegyed mértföldnyire kénytelen volt az őt kisérő motoros hajóba szállni, mert nem tudott megküzdeni az afrikai partok felől Jövő eÜMi széllel. Megalakult Szegeden az AME (A Délmagyarország munkatársától) Szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartotta meg alakuló közgyűlését az újjászülető magyar kultura legújabb vidéki szervezete, az Allőldi Művé« szék Egyesülete. Vasárnap délelőtt a Kass-szálló sakktermében a szege dj művészet és társadalmi élet számos kiváló képviselője mellett a szomszédos Hódmezővásárhely, Orosháza, Kecskemét és Gyula kiküldöttei is megjelentek ezen a nevezetes alakuláson. Jubáez Gyula megnyitó beszédébea rövid szavakkal ismertette az egyesület megalakítása érdekében eddig történteket, az előkészítő bizottság tevékenységét és kifejtette az egyesülés célját, amely mindenekfölött a magyar alföldi képző- és Iparimr anyagi és erkölcsi érdekelnek megvédelmezése és a vidéki magyar kultnra erőinek kifejlesztése. Az uj egyesület örömmel látja tagjai sorában a művészet minden munkását és pártolóját. A jelentés tudomásulvétele után az összegyűltek nagy lelkesedéssel kimondották az A. M. E. megalakulását. Lúgos! Döme részletesen ismertette az alapszabályokat, amelyeket a jelenlevők' rövid vita atán elfogadtak. Közfelkiáltással Ber* zenczey Domokos műszaki főtanácsost választották meg az egyesület elnökévé, aki az egyhangú bizalom alapján elfogadta a tisztséget A tisztikar, és választmány tagjai választás utján a következők lettek: Elnök: Berzenczey Domokos. Alelnök: Juhász Gyula, Nyilasy Sándor. Főtitkár: dr. Szekerke Lajos. Műtáros: Sebestyén Károly. Ügyészt dr. Lugosi Döme. Pénztáros: Weisel Samu. Ellenőr: Szolcsányi Gyula. Jegyző: Dorogi Imre. Gazda: dr. Ráday László. Választmány: dr. Bárányi János, Dinnyés Ferenc, Lengyel Vilma, .Toaehim József, Parobek Alajos, Láposi Hegedűs Géza, Sebestyén Endre, dr. Szőri József né, Tardoe-Taessig кгmin, dr. Zolnai Béla. Berzenczey Domokos elnök méltatta ezután a* uj magyar művészeti alakulás nagy jelentőségét és táviratban üdvözölték Klebelsberg К unó kultuszminisztert. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, jóbarátok és ismerősök, kik drága jó fiunk temetésén résztvettek, koszorú- és virágadományaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton a leghálásabb köszönetünket. Özv. Ábrahám Pálné 862 éa családja.