Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-07 / 30. szám

9 DÉLMAGYA KORSZAG nek ellenl.ez \il á!lit\a azt hirdeti, hogy a kérdés a Népszövel,-;; által már eldöntetett, ugy ebből arra lehet következtetni, hogy Titulescu ürügyet keres arra, hogy a praktikus megoldást kereső magyar javaslat elől a legridegebbea ekárkóz­hassék. ElUé&SBült a törvénytervezet as öregségi és baleset elleni bistositásról. Budapestről jelentik: A népjóléti miniszter ugy tervezi, hogy a jövő hétea miniszterta­nács elé viszi az öregségi és baleset elleni biz­tosításról szóló törvényjavaslat tervezetét, a mely már teljesen készen van és csak az utolsó simításokat végzik rajta. A törvény jövő évi január 1-én lépne életbe ' és igyekszik, megvédeni a magánalkalmazottak érdekeit is. A magánalkalmazottak kötelező biztosításáról és a kereskedők önkéntes biz­tosításáról lesz szó a javaslatban. A mező­gazdasági alkalmazottakat nem vonták bele a biztosítottak kategóriájába, az ő részükre külön törvényben fog intézkedés történni. n W MMMMW II Nemzeti Bank 11 százalékos osztalékot fizet. Budapest, február C. A Magyar Nemzeti Bauk ma délután tartotta Popovics Sándor elnöklésé­vel IV. évi rendes közgyűlését. A főtanácsi je­lentés letárgyalása után elfogadták az 1927, évi zárószámadást és megadták a felmentvényt a fő­tanácsnak. Dr. Schober vezérigazgató előterjesz­tésére elfogadták az 1927. .évi nyereség felosztá­sára vonatkozó főtanácsi javaslatot, mely szerint a nyugdijalapnak a nyereség 5 százalékát,, a tar­talékr:h^:nak 10 százalékot, a I , !; vagyon! ere­jének fokozására a rendes tartalékalapba további 2,974.000 pengő összeget utalnak át, amivel a tartalékalap eléri az alaptőke 20 százalékát, az az 6,954.219 pengőt. Az államkincstár az alapsza­bélyszerü részesedésen felül külön másfélmillió pengőt kap, amelyet a bankkal szemben fennálló állami tartozások apasztására fordítanak. A nye­reségnek ezek után fenmaradó részét' alapsza­bályszerüen megosztják az államkincstár és a részvényesek közt, ugy, hogy 100 aranykorona névértékű részvényenkint 11 százalék, azaz 12.74 pengő osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés a főtanács tagjaivá Papp Eleket. dr. Bernát Istvánt, Heinrich Gábort, gróf Khuen­Héderváry Károlyt és dr. Scitovszky Tibort vá­lasztotta meg. Póttaggá az elhunyt Koós Elemér, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatója he­lyére Y'isnya Ernőt, a Pécsi Takarékpénztár elnök­vezérigazgatóját választották meg. A főtanács a közgyűlés után tartott ülésében Papp Elek és dr. Bernát István főtanácsosokat a bank alelnökeivé újból megválasztotta. A bank a IV. üzletévre szóló osztalékot a IV. számú szelvény beszolgáltatása ellenében összes intézeteinél 1928 február 7-től kezdve fizeti kL «rwi-iwsw BWPü» JS Elsősorban a szegényeket kell Istápolni és nem a kapitalizmust. SáRdor Pál beszéde a Házban az életbiztosítások valorizációjának viíájában. Budapest, február 6. Zsitvay Tibor elnök a képviselőház mai ülését féltizenegy órakor nyi­totta meg és meleg szavakkal parentálta el a most elhunyt Szabó Imre szociáldemokratapárti kép­viselőt. A valorizációs javaslat részletes tárgyalása so­rán a 10. §-nál Kéthly Anna határozati javasla­tot nyújt be, hogy a Ház. szögezze le magát az életbiztosítások valorizációja mellett. Sándor Pál szólal fel ezután: E javaslatnak legcsunyább és legvisszataszitóbb vonása, hogy a kapitalizmust túlságosan támogatja. Itt a Házban elfeledkeznek milliókról, akik­ről elsősorban kellett volna gondoskodni s akiket támogatni kell. A kapitalizmus­nak az volna a feladata, hogy az iránta megnyihánuló gyűlöletet csökkentse. Sen­kinek sem szabad hasznot huzal a nem­zeti szerencsétlenségből. Az emberek évtizedeken át fizették a biztosító társaságnak, hogy mentesülve legyenek a nyomor és a gyermeknevelés gondja alól. Ezeket az em­bereket nem lehet megfosztani jogos követelésük­től csak azért, hogy a biztositó társaságok fen­maradhassanak. Kit akar megvédeni a miniszter ur? A kapitalistákat? De nem magyar kapitalis­tákról van szó, hanem 90 százalék erejéig ide­gen tőkéről, amelyeknek a magyar szegényekért áldozatot kell hozniok. Minden biztositó társa­ságnak van elegendő vagyona. Ki is mutatják azt, hiszen érdekük kimutatni, mert ezzel érik el azt, hogy príma intézeteknek tartják őket. A kapitalizmus miirofaurusainak dobja oda a minisz­ter ur és ezek érdekében viszi vesztőhelyre a szerencsétlen biztosítottakat. Kérésem az, hogv eze­ket a paragrafusokat adják vissza a pénzügyi bizottságnak újból való letárgyalás céljából, Ezután felhívja a pénzügyminiszter figyelmét a német szaklapoknak ez ügyben irt lesújtó kri­tikáira. — Szokása a miniszternek — úgymond Sándor Pál —, hogy nem ad statisztikát. De ebben az ügyben méjís kellett volna statisztikát adnia. Mi szükség volt arra, hogy a miniszter ur 1,2 niiíüó pengőt »djOT 1-ér nappal ez?!&: ' - fi i Biz­tosító Szövetkezeiének ár ¿adófizetők pénzéből? Mi­vel magyarázza ezt a cs?lekedetét a pénzügymi­niszter yr? " • J Bud János pénzügyminiszter: Majd megmagva* rázom. Sándor Pál: Annyiszor beszéltünk mi már ezek­ről a dolgokról, a szövetkezeti visszaélésekről. Higyje el a pénzügyminiszter ur, hogy minden társaságnak van évi tartaléka, sőt titkos tartalé­kaik is vannak. Én csináltam már bilanszokat és tudom, mi az a titkos tartalék. (Derültség.) Sándor Pál: Elsősorban a szegényeket kell Is­tápolni és nem a kapitalizmust. Furcsa, hogy én a kapitalista beszélek így, de beszélnem kell, mert egyszer már vissza kell szorítani az államnak és a kapitalizmusnak a pre> potenciáját. (Helyeslés a szociáldemokrata párion.) Ha a mi­niszter ur 25 százalékkal valorizálja a biztosítási kötvényeket, legfeljebb elpusztul egy pár bizto­sító intézet, de jön kétszer annyi a helyébe és megmenti a miniszter ur ezzel a biztosítottak millióit. Ezután Zsitvay Tibor elnök bemutatja az el­hunyt Szabó Imre helyébe behívott Bárdos Fe­renc szociáldemokrata képviselő megbízólevelét. Györki Imre csatlakozik Kéthly Anna és Sándor Pál javaslatához. Bródy Ernő: Most ismét ajándékot kap a biz­tosítási kartell, amelynek egyébként semmi létjogo­, sultsága sincsen. E kartell csak arra való, hogy kifossza a biztosítási ágban azokat, akiknek vol­taképpen az érdekeit kellene képviselnie: a biz­tosítottakat. Elfogadja Sándor Pál javaslatát. Propper Sándor: A biztosítottaknak ez a ki­nullázása még jobban gyengíteni fogja a bizto; sitásokat, hiszen a múltban is nehéz volt a biz­tosításba belevinni az embereket. A pengő becsü­lele forog kockán ebben a nemvalorizáló szakasz­ban. Könnyelműen rászabadították a külföldi ka­pitalizmust a magyar biztosítottakra. Miért nem engedi meg a kormány, hogy az intézetek magán­egyességet köthessenek feleikkel. Az ügy komoly­ságához méltó választ kérek a pénzü^yminisz­leríől. Bud János pénzügyminiszter: Miért? Másképpen szokíarn talán? Propper Sándor: A múltkor a kiváló tanár ur, aki történetesen a pénzügyminiszteri székben ül, azt mondotta, hogy mi csináltuk a bolsevizmust,­(Nagy zaj a Ház minden oldalán.) 1928 február 7. Bud János pénzügyminiszter (haragosan üt ke« zével padjára és igy kiáll Propper felé): Nem tü* röm ezeket a támadásokat, visszaadom még ezt! Megfelelek rá! (Fokozódó zaj,) i Propper Sándor befejezi beszédét azzal, hogy,, elfogadja Kéthly Anna és Sándor Pál indítványát* Wolff Károly: A pénzügyi bizottságban kértei a pénzügyminisztert, hogy statisztikai adatokat bo­csásson rendelkezésre. Ez máig sem történt meg. Ma is fentartja ezt az óhajtását, mert a javaslat elbírálásánál igen fontos például, hogy hány szá« zalék ereiéig valorizál a törvényjavaslat. Kétség« telen az, amit Sándor Pál mondott, hogy itt vég« zetes hiba történt. Felkiáltások a szocialistáknál: Ott van az Ad« ria, 'a Newyork-palota. Wolff Károly: A kartellek csak a termelésűéi jogosultak, a fogyasztóknál nem. Elfogadja Sán* (lor Pál módosító javaslatát. Az elnök ezután öt percre felfüggeszti az ülést és délután két órakor nyitotta meg újból és in­dítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjén a valori­zációs javaslat részletes vitájának folytatásával Az ülés két órakor ért véget. Kedden mond le a szerb kormány. Belgrád, február 6. Politikai körökben biz­tosra veszik, hogy az adójavaslat elfogadása után, lehét legkésőbb holnap a kormány benyújtja lemondását. wwmmmam Sfresem&ni! a Riviérára utazol!. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése:) Berlinből jelentik: Stresemann birodalmi külügyminiszter ma este többhetes tartózko­dásra a francia Riviérára utazott, ahonnan március elején egyenesen Genfbe utazik a Népszövetség tavaszi ülésszakára A hercegprímás Budapesten. Budapest, február 6. A Budapesten lelkész­Isedő papság hétfői konferenciáján a központi szemináriumban dr. Serédi Jusztinián bibores hercegprímás is megjelent, aki ezúttal jelent meg először a fővárosi papság körében. On^flkosság az Orosházi Nép­bank összeomlása miatt. CBudapesti tudósítónk telefon jelentése.) Orosházáról jelentik: Az Orosházi Népbank felszámolása most van folyamatban. Az el­járást hétfőn egy tragikus esemény zavarta meg, amennyiben az egyik igazgatósági tag­nak, Bárányi Istvánnak apja, idősebb Bara~ mji István istállójában felakasztotta magát és mire észrevették, meghalt. Idősebb Bárányi István fiáért kezességet vállalt és erre 21 hold földje ment rá. Az anyagi katasztrófát nem tudta elviselni és ezért vált meg az élettől. Lippay György — beteg­szabadságon. Haíhavl szabadságra meni a tankerületi főigazgató. Mint értesülünk, dr. Lippay György tankerületi kir. főigazgató betegségére való tekintettel, ju­lius hó végéig szabadságra ment. Szabadsága alatt a szegedi tankerület főigazgatói teendőinek el­látásával dr. Kaufmann György, a szegedi állami reálgimnázium igazgatója bízatott meg, aki a tan­kerület ideiglenes vezetését már átvette és a sze­gedi középiskolák hivatalos látogatását már meg is kezdte. Kaufmann bízatott meg a tankerü­letbe tartozó autonóm intézetek: a hódmezővásár­helyi, békési, békéscsabai és szarvasi középis­kolák meglátogatásával, illetve azokban az intéze­tekben az állami főfelügyelet gyakorlásával. A szegedi állami reálgimnáziumot dr. Kaufmann György igazgató főigazgatói elfoglaltságának tar­tama alalc dr. Korber Ernő Károly reálgimná­ziumi tanár vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents