Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-25 / 46. szám

№8 február 2" OfXMAGYARORSZAG •••ai A városi tisztviselők üzemi tiszteletdifainak folyósítását betiltotta a belügyminiszter A belügyminiszter köilségveíési rendeleiének eltitkolt rejtelmei (A Délrnagyarország munkatársától.) Egészen szokatlan titkolózás folyik a városházán a város idei költségvetése körül. Mint ismeretes, a belügyminiszter néhány nappal ezelőtt értesítette azokról a változtatásokról a város hatóságát, amelyeket a felterjesztett költségvetésben eszközölt, de a belügyminiszter rendeletét CSŰ/Í nagyon hézagosan, csak nagyon kivonatosan és hiányosan közölték a nyilvánossággal. A polgármester határozott rendelkezésére Rack Lipót pénzügyi tanácsnok közölte az újságírókkal a terjedelmes leirat tartalmi kivonatát, amelyből azonban, mint utóbb kiderült, néhány olyan részlet maradt ki, amely B leginkább érdel e1 né a város közönségét. Ezek az érdekes részletek lassankint mégis kiszivárognak, mint ahogyan kiszivárgott az alábbi érdekesség is. A hivatalos tájékoztatás a tisztviselők illetményeivel kapcsolatban csak annyit árult el a rendeletből, hogy ezt a kérdést a belügyminiszter később, külön rendelettel kívánja szabályozni. A rendelet tartalmi kivonatának ismertetője annak közléséről azonban megfeledkezett, hogy a belügyminiszteri rendelet milyen konzekvenciák levonását parancsolja rá a városra ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban. Sikerült megtudnunk, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében március elsejétől kezdve a városi közigazgatás egyetlen tisztviselőié sem veheti (el azokat a személyi illetményeket, amelyebet ezelőtt a városi üzemek körül végzett külön munkálatok honorálásaképpen kapott. AJS üzemigazgatóság hivatalnok tagjai, a polgármester, a tanácsnokok, illetve minden tanácstag eddig havonta 200—200 pengő tiszteletdijat kaptak »üzemi díj« címén. Ezeket a kétszáz pengőket március elsejétől kezdve U belügyminiszter további rendelkezéséig nem veheiik jel. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik az üzemigazgatóság külső delegált, vagy választott tagjaira, akik továbbra is megkaphatják tiszteleidijaikat. Vonatkozik azonban az üzemeknél alkalmazott összes rendszeres közigazgatási tisztviselőkre, akik közigazgatási állásukat megtartották és tisztviselői illetményeiket is élvezik. Ezek további rendelkezésig csakis tisztviselői illetményeiket vehetik fel. igy például Papp Ferenc helyettes főszámvevő, aki a számvevőség kötelékébe tartozik, azonban ebben a minőségében nem fejt ki tevékenységet, mert vezetője a köztisztasági üzemnek, a városi gőzfürdőnek és az autóbuszüzemnek, március elsejétől kezdve csakis a föszámvevőhelyettesi fizetését kapja meg. Ez természetesen érzékeny veszteséget jelent számára, mert hiszen jövedelmének nagyobbrésze éppen az üzemigazgatói tiszteletdijakból került ki. Ellenben a városi téglagyár igazgatója, aki szintén rendszeres tisztviselője volt a városnak, de állásáról, tisztviselői fizetéséről, sőt nyugdíjigényéről is lemondott, amikor a téglagyár élére került, üzemigazgatói fizetését, mint szerződéses üzemi tisztviselő továbbra is változatlanul és levonás nélkül megkapja. A belügyminiszter rendelkezése természeteben nagy konsiernációt keltett az érdekelt városi tisztviselők körében. Az érdekeltek abban bíznak, hogy a belügyminiszter beígért külön rendeletében mégis engedélyezni fogja ezeket az üzemi pótilletményeket, azonban attól félnek, hogy a rendelet hosszú hónapokig késhet és addig kénytelenek redukált fizetésekkel beérni A rendelet szelleméből viszont sokan azt következtelik, hogy a belügyminiszter semmiféle elmen nem engedélyezi ismét az üzemi dijak folyósítását, A kó'tségvetésre vona'koző rended ében ugyanis hivatkozik arra az érvényben lévő korábbi rendeletére, amelyben kimondotta, hogy a városi tisztviselők törzs fizetésükön kivül városi, vagy egyéb pótlék cimén semmiesetre, sem kaphatnak többet, mint törzs fizetésük ötvenszázalékát. Mivel Szegeden minden városi KONYAK eistaiiü 32 tisztviselő kap huszonötszázalékos városi pótlékot, a városi üzemeknél érdekelt tisztviselők az üzemi dijakkal együtt lényegesen többet kaptak a maximális ötven százaléknál. Megtörténhetik tehát, hogy a belügyminiszter végérvényesen beszünteiteti az üzemi dijak folyósítását, vagy pedig olyan mértékben redukálja j ezeket a külön dijakat, hogy megfeleljenek a • megállapított százalékos aránynak. Egy elmebeteg zsebtolvaj hangos dühöngése a törvényszék előtt Az ítélethozatal közben derült ki, hogy a heves Jeleneteket rögtönző vádlott többször volt elmegyógyintézetben (A Délrnagyarország munkatársától.') A szegedi törvényszék FiW-tanácsa elolt pénteken délelőtt izgalmas jelenetek játszódtak le. A vádlottak padján Fekete József kisteleki géplakatos ült, aki a vád szerint a mult év december havában a kisteleki vásáron Gyuris János zsebéből kilopta 520 pengővel bélelt pénztárcáját. Fekele Józsefet nyomban letartóztatták. A törvényszék előtt ma délelőtli kihallgatása alkalmával olyan zavaros f le eteket adott, hogy az a feltevés alakult ki, hogy szimulálja az elmebetegséget. Az első pillanatban beismerte a lopás elkövetését. Később azonban letagadta. Eredménytelen kihallgatása után tanukat hallgatott ki a bíróság. Az egyik tanú vallomása során elmondotta, hogy a kérdéses alkalommal Gyuris János mellett állt, amikor észrevette, hogy valaki kotorász a zsebében. Hirtelen rákiáltott az ismeretlen egyénre, lefogta és áladta a csendőröknek. — Nem igaz! Hazudik... csirkefogó! — kiáltozta magából kikelve a vádlott. — Hallgasson! Csönd legyen, — szólt határozottan az elnök. Fekete József azonban tovább kiáltozott. Haját felborzolta, Ingét előrántotta és rá sem hederített az elnök rendreutasitásaíra. — Nem hallgatok! Börtönbe sfcar juttatni! Hazudik... gazember... — Nézze, Fekete — mondotta mégegyszer az elnök —, ha nem marad csendben, rendbirsággal sújtom. — Én nem bánok semmit. Büntessenek meg. Nem bánom! — Vezessék ki! — szólt a börtönőröknek az elnök. A feldühödött vádlottat őrei kivezették a folyosóra, aki azonban u folyosón tovább dühöngött, ugy, hogy a tárgyalást nem lehetett folytatni. A börtönőrök felvezették Feketét cellájába, majd a bíróság a vádlott jelenléte nélkül tovább folytatta a tárgyalást. A kihallgatott másik tanú szintén igazolta Fekete bűnösségét. A tanúkihallgatások befejezése után a vádlottat ismét bevezették a tárgyalóterembe. Az elnök ismételte előtte a tanúvallomásokat, amire ismét őrjöngeni kezdett. — Hazudik! Gazember! — ordította. — Egyheti sötét zárkával büntetem! — mondotta Vild Károly elnök. —' Nem bánom én, ha 10 évre is büntet meg! — kiáltozta sirva a vádlott — Ha tovább beszél, egyhónapi sötét zárkát kap — szólt most már ingerülfen az elnök. A vádlott most már sirni kezdett és hangos zokogással hullott le a vádlottak padjára. A biróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Dr. Balázs Sándor ügyész közben megállapította, hogy Fekete József hosszabb időt töltött el elmegyógyintézetben és az orvosi vélemények szerint jelenleg sem beszámítható. Az ügyész felfedezését azonnal jelentette az Ítélkező tanácsnak, amire az elnök az ítélet helyett kihirdette, hogy a tőrvényszék la vádlott újbóli elmebéli állapotának megvizsgálását rendeli el és annak eredményétől teszi függové a rendbírság végrehajtását is. A törvényszék végzését a vádlott látható megnyugvással vette tudomásul és aránylag lecsendesedve hagyta el a tárgyalótermet. H korminypárt izgalmas jelenetek között megszavazta a numerus claususf Heves tüntetés az egységes párt „liberálisai" ellen, akik megszavazták a javastatot B pénzügyminiszter expozéja a költségvetésről Budapasi, február 24, A parlament mai ülésén Zsitvay elnök bejelentette, hogy a magyar országgyűlés képviselőházát Kossalh Lajos amerikai szobrának leleplezésén báró Pcrényl Zsigmond vezetésével küldöttség fogja képviselni, amelynek tagjai most már végérvényesen Fábián Béla, Lukács György, Petrt Pál és Platlby György lesznek. Ezután áttértek a numerus dausust módosító törvényjavaslat tárgyalására. Az ülés első szónoka Peidl Gyula J — A kultuszminiszter kijelentette, hogy nem külföldi befolyások vezetik a numerus clausus mődositáísában. A legnagyobb meglepetést keltheti ez a bejelentés, mert hiszen ezzel szemben állnak I a kultuszminiszter ur ismételt kijelentései, hogy i igenis külső nyomásra volt kénytelen hozzányúlni j a numerus clausushoz. Azt mondta, hogy nyomós külpolitikai okok késztetik ennek a törvénynek módosítására. Miudezek után most, a tárgyalás utolsó óráibau azt állítani, hogy tisztán belpolitikai elgondolások vezetik a kormányt a tőrvény módosítására, bizonyítéka nnnak a kapkodásnak, amely a kormány összes intézkedéseit jellemzi. Magyarországon csak akkor várható Javulás az elégedetlenség terén, ha külpolitikai befolyások érvényesülnek. Peidl Gyula beszéde alatt közbeszól a jobboldalról Krisztián Imre. Peidl Krisztián felé fordulva a kővetkezőket mondja; — Ugy veszem észra, hogy az ízléstelen közbe szólásokban sokkal szorgalmasabb, mint a szőnyegen levő tárgyhoz kapcsolódó szakszerű fel. szólalásban. Figyelmeztetem a képviselő" urat. hogy nem fogok közbeszólásaira reflektálni Az elnök figyelmezteti Krisztiánt, hogy maraíjon csendben. Malasitö fi&a Krisztián "felé fordulva megjegyzi!