Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-25 / 46. szám

DÉLtfAGrAflORSZAG — Mag« raak azért haragúik, mert a kocsmák *árva vannak! (Vagy derültség.) PeMI Gyula: Elifmerem, hogy jogos volt Wolff Aároly felháborodása amiatt, hogy a proletárdiktatúra u sajtó nagyrészét megszüntette. Ebben «i felháborodásban teljes mértékben osztozom. Azt «ondolom azonban, hogy e tény önkéntelenül bizonyos összehasonlilásra ad okot a mai állapotokkal szemben (ügy van! a baloldalon.) A mai vjrzonyoW teljesen azonosak az akkoriakkal (Zajos ellentmondás a jobboldalon.), csak a méretek és aráDvok tekintetében van különbség, mert az 1919-iki diktatúra urai türelmetlenebbek voltak, Ma a beszüntetés Damoklész-kardja függ • sajtó felett. (ügy van! a baloldalon.) Ha kiderül, hogy a sajtó egyik-másik orgánuma nem ijed meg a fenyegetéstől és saját véleményének ad kifejezést, akkor következik a diktatúra tényét a beszüntetés. Peidl azzal fejezi be, beszédét, hogy a javaslatot általánosságban sem fogadja el. Az elnök most a vitát bezárja és elrendeli a névszerinti szavazást. Az eluők azt is kisorsolta, hogy cuelvik betűvel kezdődik a szavazás. A sors a P. betűre esett. .z ülésterem feketéllik a csoportoktól és olyan képet nyujl, mint egy zngó méhkas. Nagy a lárma, a r»»j és » zúgás. Réjjen telt meg ennyire a képviselőház ülésterme, mint ebben a pillanatban. A képviselők egymásután szavaznak le, a rcévsorolvasás és maga a szavazás meglehetősen gyors tempöb«u halaj. 1'alínl« ,I<|7*pf, az etoS leszavazó, nemmel szava/. 1 ittína palaci Déner. igen-nel. Paapera Ferenc s'itlén iíen-ncl. Peidl Gyula nem mel szavaz. \z "gységespártiak rendre Igen-nel szavaznak t" nrs ütemben. Nem-mel a kővetkezők szavaznak: J clrovác/. Gynla, Peyer Károly. Propper Sándor, ?>indor Pál, Sigray Antal. Strauss István, Szilágyi T i ns. Túri Béla, Vanczák János, Várnai Dániel, Wolff Károly, Baracs Marc«ll, Amikor Barczy István és Ugrón Gábor elfogadják • javaslatot az ellenzéken nagy lárma tor ki. Bródy Ernó felugrik, Bárczv István felé fordnl és magából kikelve, teljes erejével kiált feléje. Az egységes párt ttpsba tér ki és tűntet Bárczy István mellett. Az ellenzék egy pillanatra sem hagyja abba az óriási ellentüntetést. , Berki Gyula határozottan nerámel szavaz, ugyanígy Bródy Ernő, Buday Dezső, Bárdos Ferenc, A jegyző ezután Désl Géza nevét olvasta. Dést nincs a teremben. A baloldalon erre óriási lárma tőr ki. —• Hol van? Hol van? — kiáltozzák^, — A telefonnál! — hangzik gúnyosan a sZorialite)ták szava. — Most álljon elő a nagy liberális! — kiáltozták az egységes párt felé. — Most nyissa ki a száját a numerus clausus ellen! — mondja Propper Sándor. Nem-mel szavaztak Esztergályos János, Farkas István. Fábián Béla nevének felolvasása után az egész Ház meghökken, olyan harsányan kiáltotta bc a maga nemszavazatát. Az F-betübő! egyedül Forster Elek szavazott a módosítás ellen. Gaál Gasztont megéljenezte a baloldal, amikor leadta nemszavazatát. Nem-mel szavazott Gál Jenő, Györki Imre, Horváth Mihály, gróf Hunyady Ferenc, Kállay Tibor igen-nel szavaz. , — Nem ezl ígérte választóinak, szégyelje magát, pfuj, pfuj! — kiáltják. Leadtak összesen 171 szavazatot, ebből 139-eu igennel, 32-en nemmel szavaztak. Bud pénzügyminiszter ismerteti a költségvetést Bud János pénzügyminiszter nagy lármában beterjeszti az 1928—29. évi költségvetésről és az államj beruházásokról szóló tőrvényjavaslatokat. Beszédét percekig nem lehetett érteni, mert hangja elveszeit a lármában. —— Elődeim — mondta — nagy erőfeszítéssel akarták megakadályozni az értékromlást. Ott volt korányi, »kiben már élt a gondolat, hogy ezt a kérdést nem lehet önállóan, a külföld nélkül megoldani. Jött Hegedűs Lóránt, aki óriási tervet dolgozott ki, amelynek gerince a vagyonadó volt. Igén nagy érdeme Hegedús Lórántnak az is, hogy merészen beállította a forgalmi adót. Az államháztartás egyensúlyának helyzete sinc qua non-ja a pénzérték állandóság fentartásának. Ha most visszapillantunk az akkori időkre, látnunk kell, hogy milyen szakadékban voltunk és látnunk kelt azt is, hogy bár lassan, de fejlődünk és haladunk, r.fcez azonban kellett a nemzet áldozatkészsége. — Az idei költségvetés főösszegei ezek: Az állj mi közigazgatás összes kiadásai: 867,849.310 pengő, összes bevétele 870,306.020 pengő. A felesig "<fhát: 2,456.00* pengő. Azt szokták mondani, hogy nem vágyunk eléggé takarékosak. Egyes tételekbe talán bele lehet kötni, de szigorú kritikával sem lehet azt állítani, hogy nem takarékoskodunk. Malasils Géza: Jól nézne ki a miniszter ur a mi kritikánk nélkül. Bud János: A tisztviselők fizetése a mult évihez képest 38.3 millióval emelkedett. Végeredményben ét AlICE TERRY rtgr filmje: A FELSŐ TÍZEZER , kíddeu. srtrdán > Bol»trr»l Mollban. nagy áldozatokat kellett hoznunk és a jövőben csak ugy lehet megoldani ezeket a problémákat, ha valóban takarékoskodunk, mert ilyen ősszegeket előteremteni a gazdasági élet megrázkódtatása nélkül nem lehet. A bevételi oldalt ismerteti ezután. Bud János: Két kérdés van itt, az egyik az, hogy elbir-o az ország még adóemelést, a másik pedig, hogy milyen legyen az arány a közvetlen és a közvetett adók között. Sándor Pál: Be fogom bizonyitani, hogy ön mindkettőt emeli. Bud János: Garantálom a Háznak, hogy nem emeltem semmit. Amennyiben emelés történt, a gazdasági élet emelkedése tette azt lehetővé. Minden változtatás a fogyasztási adők terén csak azt jelenti, hogy a fogyasztó fizet, az állam pedig nem kapja nvtg ezeket a bevételeket. Bud János e szavainál Perlaky %örgy, aki Mayer János főldmivelésügyi minisrfw mögött ül kivörösödött arrcal, hangosan nevet Bud János felé. A pénzügyminiszter erre a kacagó képviselő felé fordul és indulatosan szól reá: — Tessék tudomásul venni képviselő w, hogy ez igy van, hiába mulat olyan jól! A jelenet az egész ülésteremben nagy feltűnést keltett. Bud János: Az autonómiák adópolitikájával foglalkozva, meg kell állapitanom, hogy ez a rendszer jó hatást mutat már az első évben is. Hódmezővásárhely kivételével 50 százalékos pótodéra fcényszerltettük az összes városokat. — Ismételten felhivom a figyelmet arra, hogy a kormánynak több évre menő beruházási programja volt a múltban és van ma is. A kormány sokat • produkált az elmúlt négy év alatt. Négy év alatt i 727 milliót fordítottunk beruházásokra. Nincs iga- j zuk azoknató, akik a gazdasági élet összeomlásáról ; beszélnek. A szanálásnak három fázisa van. Az j első az államháztartás egyensúlyának helyreálli- | lása, második a magángazdaság szanálása, a harmadik a kulturális és szociális kötelességek teljesítése. 'A kormány az elmúlt esztendőkben is, már kezdettől fogva mind a hármat együttesen pró} bálta végrehajtani. Megvolt a hatásuk is, mert a termelés erősen javult. — Emelkedtek a takarékbetétek. Bele kell vinni a takarékosság gondolatát az ország lakosságának gondolkozásába. PeldI Gyula: A kormánytól várják a jópéldát. Malasils Géza: De miből takarékoskodjanak az emberek, ha nincs keresetük? Bud János: A, 'fereskedelmi m<Mec nrisszivufe^kiáír 9MH FIGYELilM! A Korzó Mozlbanaz előadások hétfőtől kezdve 5« 7, vasár- ¿s ünnepnap 3y 7» © órakor kezdődnek. mának emelkedése a gazdasági élet fejlődésével jár együtt és a fogyasztóképesség uövekedését mutatja. A luxusnak vissza kell fejlődnie és minden erővel fejlesztenünk kell a kivitelt. A magán* gazdasági helyzetnek javulását nem lehet az állami beruházásoktól várni. Az állami beruházások csak kielégítő eszközt adhatnak. Mikor a gazdasági élet le van gyengülve, akkor világszerte mindenütt válságba kerül a magángazdaság is. — A következő évi beruházás fontosabb számai: Csendőrség építkezésre adunk 1.1 milliót, pénzügyi laktanyákra 2.1 milliót. Lehetetlenség to-ább tűrni, hogy a pénzügyi kirendeltségek magánházakban legyenek. A kereskedelmi miniszter tárcá jának keretében adunk hidakra 1.9 milliót, utakra 3 milliót. A népjóldü tárca keretében kórházakra 1.2 milliót nyujtunk, meg kell azonban mondanom, hogy alaposan megreformáljuk a szegén ,v jogi gyógykezelést, mert ezen a téren már egyszerűen tűrhetetlenek az állapotok, mindenki kaphat szegénységi bizonyítványt, még a milliomosok is. A kultusztárca keretében a tanyai iskolákra 2 milliót adunk, óvodákra 1 milliót juttatunk, középfokú iskólákra pedig 900.000 pengőt fordítunk. — Nézzük most, hogyan alakult'« jövő szempontjából a gazdasági helyzet. A kormány P8Pgramja 4—5 évre ufc»ugodt menetet biztosit. A földreformot be kell fejezni végrevalahára. Sándor Pál: Mit ad karitatív \ áuói-a Bud János pénzügyminiszter: Régen megmondtam már, hogy 6 milliót. Eddig tartózkodtam minden beleszólástól a kamat dolgába, de most az! mondom, hogy 14 százalékos kamatlábat nem lehet tovább tűrni. Végül kijelentette, hogy reméli, hogy ez a költségvetés eszközül fog szolgálni ahoz, hogy a kormány eddigi alapelveit szem előtt tartva, továbbhaladjon egy jobb jövő felé. Wolff Károly intézett néhány szót a kultuszminiszterhez. Kéri a minisztert, hogy a jövőben kisérjék figyelemmel azt, hogy azok a diákok, akik külföldön kiváló előmenetelt tanúsítottak és külföldi főiskolákat végezve, hazatérnek, álláshoz is juthassanak. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter A külföldön járt ifjúságot illetően disztingválni kell azok között, akik Collégium Hungáriáimban voltak és azok kőzött, akik saját költségükön jártak kint. Az előbbieket illetően felelősséget vállaltam a nemzettel szemben. Aszerint válogatjuk ki ókét, hogy mire van a magyar ifjúságnak szukségr. Minden egyetem kötelessége, hogy a maga ifjúságáról lehetőleg gondoskodjék és nagyon helyés, hogy Szegeden az egyetemi tanárok pályaválasztási tanácsadót szerveztek. A többi egyetemnek is ha sonlóan kell cselekednie. Vége van már annak, hogy az egyetemi tanár előad ja leckéjét és azután ne foglalkozzék tovább az ifjúsággal. Ha igy cselekednének, akkor én nem tudnám megmenteni az egyetemeket az ellenszenvvel szemben. Az ülés félhárom órakor ért véért. F^fifi/ evöaserek, «álcák. tálak részletfizetésre Fischer Testvérek SV.^, [KE vüáaszei ZSEEZmEu KEREKPAROK világszerte ismeri legjobb „Dlirkopp". „JUícISer", Amerlcén", ,Steyer" flb etiyedilli érusitó:a. Gvdrf árakí GYERMEKKOCSIK nagy választékban, lego csóbb érőn részletfizetésre 1*. Mardos István 5. I

^REBSTI SZALMA M9DELLKALAPOK •naegiérKexícIc. 652 l STESNEft SOMANIE. Iskola actft. mzzmtmmmmsitmaí