Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-22 / 43. szám

« DÉtMAGYARORSZAG 928 február lfl. utódállamoknak ezt a példáját követtük és a zsidóságot külön nemzetiségnek dek­laráltuk. — ügy van! Ugy van! — kiáltják az ellenzéken. — Szégyen! — hangzik tovább az ellenzék pad­soraiban. A kisebbségek terhére elkövetett sérelmekről be­szélve, így folytatja: — Minden nap súlyosan vétkeznek a kisebb­ségi szerződések ellen — mondotta —, ezt azon­ban nem látja meg a nemzetek szövetsége. Nem látja meg a gerendát, rsak a szálkát veszi észre a numerus clausus alakjában. Annyi bizonyos, hogy nem szabad elkövetnünk velünk egy or­szágban,egy hazában é'o embertársaink és bonpolgárainkkal szcmbcu «semmiféle sé­relmet. Ez a mostani javaslat a numerus claususröl szóló törvény legsajnálatosabb kinövését távolítja el. Fábián Béla: Marad minden a régiben! Lukács György: Az egyetemekről, főiskolákról kirekesztett zsidó ifjak azonbau az elmúlt idők­ben sem maradtak tétlen, kimentek kitűnő kül­földi főiskolákra. Szeretném látni azt a magyar L us/,minisztert, aki megtagadja ezektől az if­jak!«! a külföldön szerzett diplomák nosztrlftká­íásál. Pakofc József: Pedig könnyen láthat Ilyet, mert megtagadja. Lukács György: Csak egyetleu szelekciót haj­landó elismerni: a tehetség alapjjan való váloga­tást. (Helyeslés a baloldalon.) Joggal merülhet fel az ellenzék részéről az a kérdés, hogyha a jobboldalon ülők ellentétben állnak a törvény­javaslattal, miért szavazzák meg. Erre nézve az a válasza, hogy ha ma hozzák meg a numerus claususról szóló törvényt, semmieselre sem já­rulhatna hozzá szavazatával. Itt azonban de lege lata-ról van szó. Nyolc éve áll a numerus ciau­susról szóló törvény ... Gunyus felkiáltások a baloldalon: Átmeneti in­tézkedés! (Nagy zaj.) Lukács György: ... és most egy érvényben lévő eredeti törvény módosításáról van szó. Ez az oka, hogy megszavazom Ha kiszélesednek a határok, ha Magyarország visszanjeri területi integritását, akkor meggyőződésem, hogy megszűnnek a fő­iskolai kiképzésbeu is azok az akadályok, ame­lyek most fennállanak. Tiltakozom azonban miu­den olyan beállítás ellen, hogy a kormány csak azért akar valakit távoltartani a főiskoláktól, mert zsidó. felkiáltások a baloldalon: A miniszterek meg­ígérték a numerus clausus eltörlését! (Állandó oagy zaj.) Baracs Marcell: Hát a kormány nem mond Igazat? Lukács György: Szabad akaratból és nem párt­fegyelem alapjáu fogadom el a részletes, tárgya­lás alapjául. Ezután Esztergályos János szólalt fel. Jóleső módon ismeri el, hogy az egységes pártban is akadnak emberek, akik meg merik mondani vé­leményüket arról, hogy a numerus clausus meny­nyire ártalmas. Van Magyarországon egy törpe kisebbség, amelynek minden törekvése odairányul, hogy a zsidóságot nemzeti kisebbséggé tegye. Ez a tendencia valójában az oslobák és a gazok szocializmusa, vi­lágosabban: antiszemitizmus. Ez az antiszemitizmus a közelmúlt eseményei sze­rint nagyon durván és nagyon kegyetlenül vitte a világ mocskos országutjaira ennek a szerencsétlen országnak a presztízsét. Nem tartozom azok közé, akik hajlandók eltakargatni azt, hogy Itt zsidó­üldözés van. Jánossy Gábor: Hát van? Gróf Hunyady Ferenc: Elvakult beállítás! Esztergályos János: Nem takargatom ezt a kér­dést, uem forditok rá köpönyeget. Gróf Hunyady Ferenc: Mert a köpönyeget el­fogadná, de a nemzetit nem. Esztergályos János (Hunyady Ferenc felé for­*ulva) hangosan kiáltja: — En a kommün alatt is ugyanaz voltam, ami most vagyok, önök azonban gyakran fordítottak köpönyeget l Malaslts Géza: Nem egy gróf bizalmi volt! Nagy lárma az egész Házban. Peldl Gyula: Nem egy gróf lépett be a szak­szervezetekbe! Esztergályos Jáuos: Ne beszéljenek folyton nu­merus claususról, a magyarság védelméről s egye­bekről, hanem nevezzék uevén a gyermeket. Nyolc esztendőn keresztül uralkodott itt a gyűlölet és ezt a gyűlöletet mesterségesen szi'.ották eb­ben az országban. A magyarság megkívánhatja, hogy senki se hintse el közte a gyűlöletet és senkit se üldözzön azért, jnert nem római katolikus vagy evangélikus. A történelem során mindig felbukkant a zsidóüldö­zés. így született meg 1919-ben az ostobák és gonoszak szocializmusa, az antiszemitizmus. Hol született, kinek az agyában fogamzott meg ez a gonosz jelsző, amely az ország presztízsét any­nyira megtépázta? 1919-ben, amikor az ellenfor­radalmi kormány Aradról Szegedre tette át szék­helyét, ennek a kormánynak a tényezője volt egy ember, aki nevót a magyar történe­Vm nagyon sölét lapjára írta fel: Teleki Pál gróf. £gy társaságban Szegeden Teleki felvetette a tu­dományos antiszemitizmus kérdését. Jánossy Gábor: Hát ez meg micsoda? Láng János: A praktikus jobban tetszik? Jánossy Gábor: Egvik sem tetszik. A magyar léleknek nem kell, nekem sem kell. Esztergályps János: Teleki hirdette a tudomá­nyos antiszemitizmusnak a gyakor'aM életbe való átviteléi. Teleki Pál gróf szörnyszülött ideája az­után elindult útjára először a Duna—Tisza között, folytatta a Dunántul és Siófok volt a főállomása. Zsitvay Tibor elnök: Méltóztassék most már c kirándulásról a napirendre visszatérni. Felkiáltások a baloldalon: Napirend az anti­szemitizmus! Esztergályos János: Most már, sajnos, nincse­nek idegen nemzetiségeink, előveszik tehát a ma­gyar zsidóságot, ó't teszik meg Prügelknabevé, akit végigpofoznak és végigüldöznek az egész ország­ban. Miután minden üldözöttet védelmembe ve,­szek és mint üldözött együtt érzek az üldözöt­tekkel, azért veszem védelmembe a magyar zsi­dóságot. Teljesen idegenül, elszigetelten nézik Európa szélén a magyart, mostani nagy trianoni nyomorúságában. Európa népeiből kiváltódott tel­jes joggal a gyűlölet a Magyarországon uralkodó rendszer ellen. Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Mese­beszéd! Esztergályos János: A helyes politika a tanulási szabadság akadályainak eltörlése volna, a corpus jurisból még azt a lapot is ki kellene tépni, amely a numerus clausust tartalmazza. \mig cumprus clausus-szal ember és ember között különbséget tesznek, Trianon revíziója csak áb­ránd lesz. De nemcsak politikai téren, hanem * mindenült van numerus clausus. Van uumérus clausus a hadseregben, a közhivata­lokban, a mozi, trafik és italraérési engedélyeknél. Részletes névsort olvas fel ezután Esztergályos azokról a nagy tudósokról, írókról, művészekről, akik a zsidó felekezethez tartoztak. Esztergályos János: Már a kormány is rájött arra, hogy nem helyes ez a zsidóüldözés. Még Vass József miniszter is elismerte a numerus clausus jogtalanságát. Szeretném, ha azok a kép­viselők, akik a választások előtt megígérték vá­lasztóiknak, hogy a numerus clausus fentartása ellen fognak küzdeni, ha BodÓ János, Bogya, Csöngedi, Endre Zsigmond, Gubicza, Dréhr Imre, Horánszky . . . Közbekiáltások: Már meghalt! Esztergályos János: Kohut, Kuna P., Maday, Patacsi, Pékár, Podmaniczky, Ráday, Muszty, Pin­tér, Szuhányi, Putnoki és Viczián felállnának és i megismételnék Ígéretüket. A kővetkező felszólaló Györki Imre: A kormány kétszínű játékot folytat. Ugyanaz a miniszter, aki | elitéli a numerus clausust, mégis más formában törvénybe akarja iktatni. Mi, szocialisták azért szólalunk fel, mert faji és felrkezetl elnyomást lá­tunk. Nem mi védjük a zsidó érdekeket, hanem a túloldal, a keresztény gazdasági párt, mert ami­kor felszólalunk, hogy a keresztény munkásokai meg kell védeni a zsidó, vagy keresztény kapi­talisták kizsákmányolása ellen, akkor a keresztény gazdasági párt sohasem áll mellénk. De mást is látunk. Zichy János grófot, a keresztény gazda­sági párt vezérét beválasztották a Kereskedelmi Bank, tehát a zsidó tőke reprezentánsának igaz­gatóságába. Nem azt fogjuk tehát látni majd, hogy Zichy János gróf is fel fog szólalni az 50 és 100 koronás hadikölcsön valorizációja érdekében, hanem ellenkezőleg látni fogjuk majd, hogy a Kereskedelmi Banknál valorizált tantiémeket vesz fel. (Mozgás a Ház minden oldalán.) Mi történt ebben az országban? Miután a nemzetiségeket el­szakították tőlünk, egy uj nemzetiséget kreáltak csakis azért, hogy a régi, bűnös politikát a romá­nok és a lótok ellen . . . Nagy vihar támad a Házban. — Ezért a kifejezésért rendreutasítom, — szól az elnök. Györki Imre: Odáig mentek el a szemérmetlen­ségben . . . Az elnök ezért is rendreutasítja Györkit. Györki Imre: Hogy a bizottsági jelentésben be­vallják, hogy külföldi beavatkozásra kell a nu­merus clausus törvényt módosítani. A legcélsze­rűbb az lenne, ha a miniszterek vád alá helye­zésére tennék indítványt, ehelyett azonban az 1925. éri XVI. tc. 180. g-ára való hivatkozással, amely kimondja, hogy az a képviselő, aki a magyar ha­zához való hűség ellen vét és külső befolyásra cselekszik, összeférhetetlen helyzetbe kerül, összeférhetetlenségi bejelentést teszek a kormány összes tagjai ellen. Felsorolja ezután névszerint a kormány tagjait és megállapítja, hogy a numerus clausus módo­sításáról szóló törvényjavaslat indokolása nyíltan ki is mondja, hogy külföldi utasításra járnak el. Kéri, hogy bejelentését az elnök tegye át az ösz­szeférhetetlenségí állandó bizottsághoz. (Nagy zaj és ellentmondások a jobboldalon.) Györki ezután két határozati javaslatot nyújt be, az egyik szerint utasítja a képviselőház a kormányt, hogy az 1920. évi XXV. tc. egyidejű halályonkivüli helyezésével olyan törvényjavasla­tot terjesszen be, amelynek alapján az egyetemi képesítést megszerezhetik olyanok is, akik nem végeztek középi Iskolát, hanem tudásuk és produkciójuknál fogva alkal­masaknak mutatkoznak az egyetemi képesítés meg­szerzésére. i », A másik határozati javaslat utasítani kivánja a kormányt, hogy az 1883. évi I. tc. 3. §-ának hatályon kivül helyezésével olyan törvényjavas­latot terjesszen be, hogy a magasabb hivatali képesítést ne kössék Írásos kvalifikációhoz, hanem tisztán a tudás és rátermettség legyen 4 hivatali állások odaítélésénél az irányadó. Az elnök ezután jelenti, hogy a kormány tagjai ellen tett összeférhetetlenségi bejelentést a házsza­bályok értelmében átteszi az összeférhetetlenségi állandó bizottsághoz. Az ülés 2 óra után ért véget. Tébornok^mlniszterelnök Belgrádban ? Marinkovics kormányalakit&si kísérlete Is meghlusult (Budapesti tudósítónk telefonjelrntése.) Belgrádból jelentik: Marinkovics külügymi­niszternek a koalíciós kormány megalakítá­sára irányuló tárgyalásai szintén meghiusul­tak. A helyzet ismét teljesen bizonytalanná vált és egyre növekszik annak a valószínű­sége, hogy a király egy tábornokot fog kint vezni miniszterelnöknek. Marinkovics külügyminiszter este visszaadta megbízását a királynak, aki nyomban Vuki­csevicset kérette magához. Ez a kihallgatás a késő éjszakai órákig tartott. A miniszterelnök válaszol Györki Imrének A numerus clausus-vila utolsó szönokal (Budapesti tudósítónk telefonjelrntése.) A numerus clausus módosításáról szóló tör­vényjavaslat vitája ezen a héten valószínűleg véget ér. A vitában még öt felszólalás várható. Sándor Pálé, Fábián Béláé, Propprr Sándoré^ Csilléry Andrásé és Gömbös Gyuláé, azután Klcbelsberg kultuszminiszter fogja védelmezni javaslatát. Politikai körökben elterjedt hirek szerint a vitában felszólal Bethlen István mi­niszterelnök is. A miniszterelnök elhatáro­zásának oka Györki Imre mai felszólalása, aki arra utalva, hogy a kormány külföldi nyomásra határozta el a numerus clausus mó­dosítását és az erre vonatkozó töi*vény értei­! mébon az egész kormány ellen összeférhetet­lenségi bejelentést tett. A miniszterelnök a vita bezárása után szólal fel.

Next

/
Thumbnails
Contents