Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-22 / 43. szám

1928 február 22 DÉLMAGYAR0RS2AG Véres mert a medikus a sztrálk Budapest, február 21. A legutolsó diák* sztrájk idején történt, hogy a budapesti egyetem egyik keresziény valiásu orvostanhallgatója nem respektálta a bajtársi egyesületek sztrájkra való felhívását és nyolcadmagával megjelent a kémia-órán. Az előadás befejezése után 50—60 medikus várta a teremből távozó medikust és gúnyos szavakkal támadtak rá. Másnap a kveszturán újból kellemetlensége támadt bajtársaival, ektk most már formálisan rátámadtak a medikusra, aki élénken tiltakozott a terror ellen és arra hivatkozott, hogy 6 becsületszavával fogadta meg, hogy szigorúan tartózkodni fog minden is diákmozgalomtól, Szószegést nem akart elkövetni. — Mit, szószegést!? — kiáltott rá egy Kreibig Miklós nevii joghallgató és azzal Öklével arconsujtotla a medikust, aki viszont rárontott a jogászra és dulakodni kezdett vele. A botrányból párba) letí, a kvesztura vezetője pedig megindította a vizsgálatot A segédek ugyan felajánlották a jogász bocsánatkérését, azonban a medikus azt a párbaj kezdete előtt is visszautasította. Négyszer csaptak össze az ellenfelek, először a medikus kapott egy lapos vágást, azután ő sebesítette meg mellén a jogászt. A párbaj után a felek nem békültek ki, EpévS börtönre ifélfék a felsotaityai rendőrt aki csalásokat és okiratfmisitást kivetett el Я betörés vádja alól felmentették - Kártyázástól a börtönig (A Délmagyarország munkatársától.) Gajdacsi Sándor államrendőr az utóbbi években a felsőtanyai rendőrségnél teljesített szolgálatot. Eleinte kötelességtudó, szolgálatát pontosan ellátó rendőrnek ismerték íelebbvalói, később azonban, 1926 végén kártyássá és iszákossá változott. Szabadidejében egyre többet tartózkodott a kocsmában. Állandóan ferblizett és kuglizott, váltakozó szerencsével játszott. Egyre gyarapodó kártyaadósságai fedezésére azután apróbb kölcsönöket vett fel. Lassan-lassan mindjobban csúszott lefelé. Buzakölcsönöket vett fel, de visszafizetni nem tudta. Az ellene kiadott vádirat szerint számos ilyen csalást követett el. A megkárosított felsőtanyai gazdák addig, míg Gajdacsi Sándort le nem tartóztatták, feljelentést nem mertek tenni ellene. Féltek hatalmától, mert a tanyákon valóságos kis király hírében áll a rendőr. A vádirat szerint Gajdacsi Sándor váltóhamisítást is elkövetett. özv. Krccsák Andrásné nevet ráhamisitolta egy kétszázpengős váltóra. A megkárosított asszony csak akkor szerzett tudomást a hamisításról, amikor a váltót a kisteleki Népbank megóvatollatta. Krecsákné ekkor tagadta, hogy a váltót aláirta volna és igy tudódott ki, hogy aláírását Gajdacsi Sándor hamisította. A vád szerint Gajdacsi Sándor betörést is követelt el, hogy könnyelmű életmódjához megfelelő pénzt szerezzen. Tudomására jutott, hogy Széli Pál gazdálkodó, aki káposztával is kereskedett, nagyobb összegű pénzt kapott. A mull év decemberében Gajdacsi beállított Széli tanyájára, ahol csak a gazda íia volt otthon. A rendőr megkérdezte a fiútól, hogy hol vannak szülei. A fiu elmondotta, hogy szülei egyik közeli szomszédjukhoz disznótorra mentek át és csak éjjel jönnek haza. Amikor azután a disznótor után Széllék hazajöttek, megdöbbenve tapasztalták, hogy a lakásban betörők jártak. A szoba teljesen fel volt fordítva, a sublótból 13 darab százpengős hiányzott. A betörés után a rendőrség nyomozni kezdett, munkája azonban eredménytelennek látszott. Az ottani rendőrség vezetőjének feltűnt azonban, hogy Gajdacsi Sándor a betörés utáni napon összes adósságát kifizette és pénztárcája tele volt bankjegyekkel. A gyanú ekkor Gajdacsira irányult. A gyanút megerősítette az a tény, hogy Gajdacsi a betörés napján Széli Pál tanyáján járt. A keddi főtárgyaláson Gajdacsi tagadta bűnösségét. A csalásokra és a közokirathamisilásra részbeni beismerő vallomást tett, a betöréses-lopás elkövetését azonban határozottan tagadta. A bíróság több mint 10 tanul hallgatott ki, akiknek vallomása alapján Gajdacsi Sándort csalás és okirat hamisítás címén bűnösnek mondotta ki és ezért egyévi börtönre és 80 pengő pénzbüntetésre ítélte. Felmentette azonban a bíróság a vádlottat a betöréses-lopás vádja alól, mivel nem nyert megnyugtatóan bizonyítást az a tény, hogy Gajdacsi Sándor tört volna be Széli Pál tauyájába. Az ítélet ellen ugv a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. Pdlfy 'Dániel betegágyánál lA Délmugyarország munkatársától.) Néhány nap óta aggasztó hirek keringenek a városban Pálfij Dániel egészségi állapotáról. A város egész társadalma részvétteljes érdeklődéssel figyel az ismert iparosvezér kórházi betegágya felé és nem tudja elhinni azokat a híreket, amelyek állapotának súlyosbodásáról szólnak. A gyönyörűen restaurált közkórház 19. számú különszobájában fekszik Pálfy Dániel. Állandóan látogatók vannak nála és akik nála •voltak, erélyesen és határozottan megcáfolhatnak minden róla, betegségéről elterjedt rémhírt. Amikor bekopogtatunk szobájába, ül az ágyban. Mosolyogva nyújtja a kezét, de a következő pillanatban elkomorul kissé: — Érdeklődik a sajtó? — kérdi — akkor biztosan komoly a baj. Megnyugtatjuk a beleget, hogy a sajtó csak kötelességét teljesiti, amikor beáll a beteglátogatók sorába és érdeklődésének nincs semmi különösebb jelentősége. Pálfy Dániel gyorsan megszabadul a kellemetlen feltevés gondolatától, ismét mosolyogva, vidám, friss mozdulattal kinál helyet. Mutatja, hogy már sokkal jobban érzi magát, hogy megindult a javulás utján és fentartás nélkül hisz abban, hogy rövidesen, elhagyhatja a kórházat. -- Már magam is alig hiszem, hogy a mult hét szerdáján jártányi erőm sem volt — mondja —. Nem emlékszem rá, hogyan jutottam be ide, csak azt tudom, hogy majdnem négykézláb vánszorogtam föl a lépcsőn. Felfedeztem, hogy csudálatos intézmény ez a mi kórházunk és rájöttem, hogy jóvátehetetlen bűnt követtünk volna el önmagunk ellen, ha átadjuk az egyelepinek- Ez a város nem nélkülözheti egyetlen percig sem a kórházat. Rövid szünet^ tart, majd mosolyogva folytatja: KONYAK — Én is ugv jártam, mint az egyik Festetich herceg, akinek valami súlyos betegsége volt és aki bejárta a világ minden nevezetesebb orvosprofesszorát, de nem tudta meggyógyítani senkisem. Egyszer elvetődött az egyik hires bécsi professzorhoz, aki alaposan megvizsgálta, azután elővett valami vaskos könyvet, lapozgatott benne, majd azt mondta ismeretlen páciensének, hogy betegségére egyetlen fürdőhelyen találhat csak gyógyulást, a Magyarországon lévő Hévizén. Nagyon csudálkozott azután a professzor, amikor páciense elárulta neki, hogy az a bizonyos csuaafürdő a beteg birtokán van, de csudálkozott rajta Festetich herceg is, aki mindent megkísérelt, csak a saját fürdőjét nem. Én is igy jártam. Az ősszel megoperáltak Pesten, egészségem javult is, de csak átmeneti időre, azután kimentem Bécsbe, megvizsgáltattam magamat kétszer is, de eredménytelenül. Végre bevánszorogtam ide, a mi kórházunkba és azóta mintha kicseréltek volna. Betegségéről beszélt ezután Pálfy Dániel olyan alapos orvosi szaktudással, aminő a betegeknek szokott lenni. Ismeri betegségének' minden részletét, ismeri a gyógyszereket, a gyógyítás módjait, a különböző eljárásokat — Az gyöngített le annyira, hogy már járni sem tudtam, hogy a fájdalmak legalább harminc napig nem hagytak aludni. A legrettenetesebb nyavalya az álmatlanság. Az ágy, ilyenkor tűrhetetlen, kinzó pokollá változik. De mióta a kórházban fekszem és megkezdték kezelésemet, nagyszerűen alszom. Ma volt az első éjszakám, amikor injekció nélkül aludtam el és nyugodtan aludtam reggelig. Mintha kicseréltek volna. Frissnek, erősnek érzem magamat, érdekelnek már a külvilág eseményei is. Ma először olvastam újságot. Nagyon lehangol az a harc, amely az iparosok körében felujult ismét. A baj az, hogy a, kisiparosok hatalmas tábora nem ismeri fel saját erejét. Pedig ha egységes táborba tömörülne, döntő erőt jelentene a politikában, akármelyik párthoz csatlakozna. Akár, ha az eK lenzékhez is. Most anekdotákat mesél. Orvosi anekdotákat; az együgyű betegekről, akik az orvosságos üveget nyelik le. Majd — a jó ég tudja, mi-i lyen kerülővel — az ételekre terelődik a szó, Pálfy Dániel sápadt, lesoványodott arca felderül. Fűszeres marhapaprikásról beszél, 3 melynek páratlan szakácsa volt egész életé-' ben. Értékes szakácstitkokat árul el. Elmondja, hogy a sült csak akkor lehet jó, ha a nyeri, hus öt-hat napig áll a jegesben, viszont a paprikás akkor ízletes, ha teljesen friss, még meleg hust apritgatnak a lábasba Ugy beszél ezekről az ételekről, mint valami hadirokkant a békéről, vágyakozva és reménykedve. Aztán ismét betegségére terelődik a szö. Erős, szinte megdönthetetlen bizonyosság érzik ki szavaiból. — Egy-két hét múlva elhagyhatom a körházat és hazamehetek. Meggyógyulok. Két hét múlva egészséges leszek. Uj látogatók jönnek, rokonok, ismerősök, barátok. Pálfy Dániel mindenkivel vidáman beszélget és mutatja, hogy javul az állapotahogy halad a biztos gyógyulás utján. Elbucsuzunk tőle. Hálás szavakkal köszöni meg a Délmagyarország érdeklődését, amelyben már nem lát semmi különöset, semmi jelentőset, csak őszinte érdeklődést és rokonszenvet. KíJíiög«», rekedlség, hurut ellen bevált szer a 27 Máf&masros! Havasi Thea (ropható Gergely Jenő Széni Retus gyígsszerlárábxn, dobozonként J0 fillér. Ora ¡¿karbantartás havi 50 fillér Első szegedi óra. Jókorbanlnrló váilalat Mikszáth Kálmán ucca 6. szám. 252