Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-22 / 43. szám
SZEOCO: Srertieszíöség: Зеак Ferenc ucco Telefon: J3-3J.^hIndóWvnloI, Kóíc9vo».üayvíii; és Jegyiroda: Aiad! чссл 8. Telelőn: 306. - Nyomda: Löw Upü> ucca 19. Telefon: lö—34.« » « » « » Szerda, 1928 február 22 Ф <& <& IV. ÉVFOLYAM 43. SZAM MAKÓ: Szerke>£tői«g és kiadóhivatal: Urt ucca 6. Telefon: 151. uim.« »«»«» HÚOMEZŐVÁSARKELV : Szerkesztőség és tindOhívotol: AndrÄssy ucca 25. Telefon: 49. szám. «» « » « » «» «» f f ölizeiesi üia havonta 3-20 %1délien és a lövirosboii З'вО, KUHSldön ö-40 pengő. Egyes sz&m 16, vosür- és Ünnepnap 24 Ullér ErössaK adía, erőssaR veíie Ha e város mindeu érdekét nem tekintenénk a magunkénak, ha nem lennénk telitve aggodalommal és gonddal a város minden j ügyével szemben, ha többre becsülnénk a ina- i gunk álláspontjának igazolását, mint a város 5 egyetemes érdekét, akkor némi elégtétellel is tudnánk szemlélni azt, hogy hogyan veszti el sorjában a város a nagy költséggel berendezett s nem közönséges áldozatkészséggel feuíartott autóbuszjáratait. Természetesen bennünk egy atomja sincs a kárörömnek, mi nem tudunk örülni annak, amin mindnyájan károsodunk. Ezek az autóbuszjáratok igen helyes elgondolás alapján s nem tévedő gyakorlati érzék útmutatása szerint arra voltak hivatottak, hogy a közelvidék népével pótolják az elvesztett messzevidék lakosságát a \ áros gazdasági cklc számára. Jobban a városhoz kell szoktatni azokat, akik itt maradtak, ha már a viszonyok hatalma elszoktatta a várostól azokat, akik ezelőtt távolibb községekből is szívesen keresték fel piacait és üzleteit. — ez a helyes meggondolás volt a városi плеш megszervezésének alapja. Д nagyobb erő érvényesül, a nagyobb hatalom győz аг autóbuszközlekcdés versenyében is. Az államvasutak befolyásával, tekintélyével, akaratával, ugy látszik, nem veheti lel a versenyt a város közöusége. A város egyik legindokoltabb üzeme jelentéktelenül el legfontosabb utvonalainak elvesztésével. Az autóbusz üzem ugy roskad össze, mint ahogy alakult. a nagyobb erő kíméletlen érvényesülésével A város meg tudott mérkőzni a magánvállalkozókkal, mint ahogy az államvasutak is sikeresen tudnak elbánni a várossal. Súlyosan méltánytalan az a mód, ahogyan a várostól visszavonja a kormány az engedélyeket. Dc súlyosan méltánytalan volt a felekre nézve is az a mód, ahogy ezeket az engedélyeket a város a magánfelek rovására megszerezte. Aki fegyvert fog. fegyver által vesz el. Az autóbuszüzemet a kíméletlen gazdasági verten}' hívta életre ь most a kíméletlen verseny veszejti el. A város méltán panaszkodhatik, hogy nem kap kártérítést az elkobzott engedélyért s az uj engedélyest, az államvasutakat még arra sem kényszeríti a kormányzat, hogy átvegye a város feleslegessé vált autóbuszait. De a város nem éppen ugy járt-e el a magánvállalkozókkal szemben. mint ahogy most vele készül elbánni a<c államvasutak forgalmi vájlalata? A város is elmondhatja, hogy milyen költséges befektetésekkel, mennyi áldozattal tette egyik-másik vonalai forgalmassá s a közlekedési vállalat számára értékessé, méltánytalan tehát, hogy uiás vállalat kártalanítása nélkül húzza befektetésének hasznait s kockázatvállalásának sikerét. Dc — nem • usyanezt mondották azok a magánvállalkozók is, akiknek először jutott eszükbe, hogy a várost a szomszédközségekkel autóbuszjáratokkal kössék össze s nem ugyanezen indokkal, ugyanezen meggondolás alapján kértek ők is kártalanítást a várostól — hiába? A város a magánfplekkel ízemben a legri. '(¿gfbb uzletiesség álláspontjára helyezkedett amikor a kereskedelmi miniszter méltányosságra késztette a városi, akkor is a nyers erő álláspontját érvényesítették azok, akik a város nevében cselekedtek. Még most is folyik a szegedi tőrvényszék előtt a város közönsége ellen olyan pör, amelyet a sándorfalvai autóbusz tulajdonosa indított a város ellen. Ez az engedélyes egész vagyonát elvesztette, mert a város az ő vonalára kért engedélyt, nem vette meg a feleslegest»': vált kocsit s nem adott egyetlen fillér kártérítést sem. Gazdasági exisztahciák romjain, másoknak kártalanítás nélkül kisajátított ötletein, másoknak meg nem fizetett kezdeményezésén, meg nem téritett befektetésein alakult meg ez a városi üzem, uem mindenben méltóan ahoz az erkölcsi testületihez, melynek tulajdonaként jelentkezett az uj vállalat. S most a várós olyan jogok elismeréséért kezd harcot, amelynek megtagadására maga adott példát, olyan méltányossági szempontokat kíván érvényesíteni, amiket maga nem ismert el, olyan jogcímekre alapítja követelését, amiket maga ítélt érvéqyesithetetleneknek. Ebben a felvirágzásban és összeomlásban, ebben az üzleíalapitásban és üzletlebontásban újra csak annak a rendszernek érvényesülését lehet látni, mely egyedül az erőre alapítja intézkedéseit 6 mely függetleníteni igyekszik magát azoktól a normáktól, melyek az életviszonyokat jogi, erkölcsi és tradicionális tartalommal szabályozzák. A jelek újra arra intenek: ne a hatalmi szó, ne a nyers erő érvényesüljön a közügyek intézéj sében. hanem a megfontoltság, a belátás, az engedékenység, a méltányosság. Amit az erőszak szerzett, azt az erőszák el is veszi. Akár I autóbuszengedély az, akár közhatalom A „Ncrge" íengemlatíi szlkMba Uiközöíi és azonnal elsUÍyedt — Az utasokat a betóduló víz keltette fel álmukból (Budapesti tudósítónk tc{cfz:ijdsiUése.) Berlinből jelentik: A Norge norvég személyszállító gőzös az elmúlt éjszaka a Hzugc tengerszorosban tengeralatti szikláin futott és ejsülyedt. A hajó a katasztrófa pillanatában teljes gőzzel haladt és az összeütközés olyan gyors volt. hogy a tengeralatti szikla a hajó egész fenekét felszakította. A viz pillanatok ^latt benyomult a hajóba, amely azonnal sülyedni kezdett. Az utasokat a kuj ütőkbe zuduló víztömeg keltette fel álmukból. óriási pánik tört ki, mindenki a fedélzetre menekült, ahonnan a tengerbe vetették magukat. Mielőtt a matrózoknak idejük lett volna a mentőcsónakok lebocsájtására, a hajó féloldalt dült és hirtelen el- merült a tengerben. Az egyetlen szérenese az volt, hogy a katasztrófa a part közelében történt, ahonnan észrevették a hajó sülyedését. Azonnal motorom csónakok siettek a szerencsétlenség színhelyére. A hajó kapitányán kívül három utas, • ós három pincérnő pusztult cl a tengerben, akiknek kajütje az alsó fedélközön volt, ugy, hogy már nem volt idejük a menekvésre. A megmenekültek közül többet kórházba kellett szállítani, mert a jeges vízben tüdőgyulladást kaptak. t. Gyllrkl Imre ;eférhetetlenségl bejelentéit tett a kormány &ssxes tagjai ellen ¡^авшак a numerus cSausus-vifában — „A «©ripus jurisból ki heMene féeni a num®rm clausus lapját" Budapest, február 21. A Ház mai ülésén aJig I 15—20 képviselő jelenlétében folyt a numerus clau- J sus vitája. Lukáts György az első felszólaló, azzal kezdi beszédét, sohasem csinált titkot abból, hogy ő a tanú ás szabadságának feltétlen hive. Általános helyeslés hangzik Lukács György első szavaira a baloldalról, mire Jánossy Gábor közbeszól : — Mi is valamennyied! — Akkor miért van numerus clausu»? — kiáltják vissza a baloldalról. Lukacs György: Nemcsak az állampolgári jogokba ütközik a lanulás szabadságának korlátozása, hanem az emberi jogokba Is. Feltétlen hive vagyok a szabad müuiődébnek és etekintetben semmiféle megszorításnak nem •\agjok barátja, legkevésbé as olyannak, amely vallási, felekezeti alapon minősit. (Élénk helyeslés a baloldalon.1l Ez beleütközik tételes törvényeinkbe is . . . Jánossy Gábor: És a magyar természetbe itt Lukács György: . . . amely a vallásfelekezetek közötti teljes egyenlőséget és teljes viszonosságot állapítja n^eg. Ez a törvény a zsidóságot, amelyet törvényeink felekezetnek tekintenek, hallgató« lag msgiette néptejnafc és nemzetiségnek. Az az időleges minősítés mely nyolc évig tartott, nemcsak beleütközik alkotmányunk szellemébe és tételes törvényeinkbe, hanem az utódállamok gvakortaIának nagyon kellemetlen utánozása Is volt. Az utódállamok tudvalevöeu a zsidóságot külön nemzetiségnek deklarálták, még pedig kifejezetten azért,, hogy ezzel a magyar érdekek ellen foglaljanak állá?', mert ezrei a magyarság számát akarták redukálni. % Nagyon me'!all-«a v»H hoízank, hogv orz