Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-16 / 38. szám

SZEtrEH: s2Ert.e»3!töség: BeAk Ferenc utca i.. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, KiHctünkenyvtór cí Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 3QÖ. - Nyomda: LBw Upó> ucca 19. Telefon: 16-34.« »«»«»> Csütörtök, 1928 február 16 9 0 O IV. ÉVFOLYAM 38. SXAM m MAKÓ: Szerkeazlőtég ét kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. tzóm.« »«»«>• HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szAm. « » « » « >» « » « » Siher-érvek, papirtalpu indokok Nem tudjuk, Berki Gyula kormányfőtaná­csos országgyűlési képviselőt megfürdetik-e a destrukció pocsolyájában, hogy levetette magá­ról az egységes párthoz tartozás palládiumát? Kevésbé magyar, kisebb hazafi, megbízha­tatlanabb állampolgár, kevésbé konstruktív lett-e azóta, mióta >az egy akol, egy pásztor« bibliai példázatát nem szolgálja? Berki Gyula most azt tanácsolja a magyar ifjúságnak, hogy: na hátra nézzen! Ne nézzen hátra, mert a háta mögölt csak borzalmakat lát, rémségeket és szörnyűségeket. Ma közölte az egyik szegedi lap az egyetemi ifjúság kiáltványát, melyet a Meísze, Mefhosz, Mefbeok, Kadesz és egyéb turáni hangzású szövetségeket jelentő egyesülések irlak alá. Ha na1 aha volt intelem jogosult, ugy a Berki Gyuláé az. A magyar egyetemi ifjúság nevé­ben cselekvők és helyettük nyilatkozók hol keresik törekvéseikre az igazolást, igazságaik­hoz az argumentumot? »Nem kutatjuk, — mondja a magyar egyetemi ifjúságnak a Ma­gyar Nemzethez idézett kiáltványa, — hogy kik szállították a papirbakancsokat, a papír­ruhát a kárpáti havasokban küzdő magyar testvéreinknek, nem kutatjuk most, hogy kik voltak a zugárusok, a láuckereskedők, a valulasiberek, a koronarontók, nem kutatjuk, hogy kik züllesztették a hadsereget, kik csi­nálták az internacionalista forradalmat^ kik zúdítottak ezer rágalmat hazánkra.«. így néz — előre a magyar ifjúság. Nem vállalkozunk arra a felette könnyű szerepre, arra az erőnkhöz túlságosan kőny­nyü fela ntra, hogy érvekkel szálljunk szem­be ezzel a gondolatmenettel. Csak egészen :söndesen megjegyezzük azok számára, akik 3 jogi tanulmányaik során még nem jutottak >1 a jelenkor törvényhozási alkotásainak ta­nulmányozásáig, hogy a magyar törvényhozás krudélis rendszabályokat hozott a papirba­kancs-szállitók ellen, a magyar törvényhozás megtette a szükséges intézkedéseket a láncke­reskedők ellen is s nem mulasztott kötelessé­get azokkal szemben sem, akik az interna­cionalista forradalomban bűnösök. Mindez tör­vényhozási felaiat volt s a törvényhozás el is végezte feladatát. De amikor arról vau szó, hogy külpolitikai szempontok, — ahogy a magyar miniszterelnök mondotta, — taná­csolják a numerus claususról szóló törvény módosítását, lehet-e, szabad-e akkor Magyar­ország külpolitikai érdekeivel, a magyar jö­vendő követelésével szemben felsorakoztatni a papírbakancs-száílitókat, a lánckereskedőket és a síbereket? Hál a magvar ifjúságnak nincs más érve, mint a papirbakancs cs nincs más argumen­tuma, mint a valulasíber? A magyar egyetemi ifjúság akkor, amikor a törvényhozással szem­ben igyekszik akaratát érvényesíteni, uem tud másra hivatliozni, mint a siberekre és a lán­cosokra? Amikor a magyar kormányzó a mi­nap a magyar egyetemi ifjúság üdvözlő sza­vaira vqjaszolt, akkor is arra intette az egye­temi hallgatókat: ne szóljanak bele, ne avat­kozzanak bele azoknak a kérdéseknek inté­zésébe, melyeknek az ország legnagyobb kér­déseivel való összefüggéseit nem tudják be­látni. Az a kiáltvány, melyet a magyar nem­zethez intézett az egyetemi ifjúság, kiálló bi­zonysága aunak, hogy a t? mterus claususról szóló törvény módosítása is — ezek közé a kérdések közé tartozik. Ennek a kiáltvány­nak közzététele nem egyeztethető össze azzal az intelemmel, amit Magyarország kormány­zója intézett a magyar egyetemi ifjúsághoz. Ez a kiáltvány »a világháború magyar hő­seihez* szól. Nem akarjuk megbántani azo­kat, akik a világháború hősei voltak s ma még mindig egyetemi hallgatók. De — legalább hadi érettségi nélkül aligha kerültek a front­ra azok, akik egyetemi hallgatók lettek. S ha a háború befejezése óta eltelt tizenkilenc félév alatt nem végezték el egyetemi tanulmá­nyaikat a világháború hősei, akkor ma már mégis más jogcímen, keressék a megszólalást és fogadják a megszólítást. A világháború hő­sei fehér fejjel, tépett izmokkal s hidegrázásos emlékekkel zaklatott éjtszakáktól meggyötört testtel dolgoznak és verejtékeznek a magyar mezőkön, a föld mélyében, irodaszobák ho­mályában, orvosi rendelőkben és tanári kated­rákon. Hígyjék el nekik, ha már nekünk nem akarják elhinni, hogy a világháború magyar hőseit nem fogják tudni csatasorba állítani <x numerus clausus megtépett, megtagadott zász­laja alá. A világháború magyar hősei majd kiáltványok nélkül is jönnek, ha a magyar sors, a magyar élet teljessége, a régi Magyar­ország visszaszerzése követeli tőlük maradék! erejüket s meg nem fogyatkozott áldozatkész-, ségüket. A világháború magyar hősei tudják, hogy aki békén dolgozik, aki csöndben alkot, aki nem szít ellentéteket, az mind a jobb magyar jövendőn dolgozik. Tudás, tanultság, műveltség, az elmének és léleknek emelke­dettsége, — ezzel szolgálhatja a magyar ifjú-; ság a magyar jövendőt. De siber-hivatkozás« sal és láncos-indokolással soha. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Az egyetemeken a szerdai nap csendben lelt el. Ugy látszik, hogy a csendes sztrájk szóm­hatig tart. amikor megkezdődik a farsangi szünet. Előrelátható, hogy a szünet lejártáig a parlament is befejezi a numerus clausus módosításáról szóló javaslat tárgyalását és igy a farsangi szünet után az egyetemeken az előadások ismét megindulnak. néma tüntetése, a farsangi szünet Debrecenből jelentik: A csendes sztrájk &Z egyetemen tovább tart. A diákok szerdán kiált* váhyt akarlak kiplakat iroztatni, miután azon^ ban ezt a polgármester nem engedélyezte, memorandumban' fordulnak a parlamenthez, a kormánypárthoz, a kereszténypárthoz és tiltakozásukat fejezik ki a numerus clausus módosítása ellen. ' ' ' > a legteljesebb csend és nyugalom jegyében telt cl a néma tüntetés második napja- Arról még uiucs intézkedés, hogy a sztrájk meddig tart. Szerdán éjszaka a következő jelentést adiák ki a bajtársak: »A Turul Szövetség szegedi kerületében és a MEFHOSz sz-gedi csoportjában tömörült vala­mennyi ifjúsági egyesület vezetőségéből álló Szegeden értekezlet folyó hó 15-én, szerdán este a kő« vetkező határozatot hozta: A szegedi egyetení ifjúsága, miként a néma tiltakozás megkez­désében, ugy annak jelenlegi megszüntetésé^ ben teljes szolidaritást vállal a magyar diák­ság központi inlézőségével: az ifjúsági nagy* bizottsággal. Ennélfogva folyó hó 16-tól, esi* törtök reggeltől kezdődőlag az előadásoknak látogatását megkezdi és közelebbi intézkedésig, folytatni fogja. rantz Pái szerdán asfe súlyos Idegrohamot kapott lakásán és azonnal kórházba szállították Véget ért <s s%es№i dráma főtárgyalása ! — A védő súlyos afférje as elnökkel vagy legfeljebb egy méter távolságból értélig Aki megölte, egészen közel állott áldozatához. Az a viaszkosvászon takaró, amelv Stephan holttestét fedte, nem volt golyóval átfúrva. Miközben a fegyverszakértő kihallgatása tartott, dr. Frey védőügyved kérdéseket akart intézni hozzá és emiatt összekoccanás *örtér<t közte és az elnök kőzött, aki a kérdéseket kifogásolta, mondván, hogy nem tartoznak szorosan véve a tárgyhoz. A védő ingerülten replikázott, szó szót kö­vetett s olyan éles volt a vitatkozás, hogy a 5 elnök összedugta fejét a szavazóbírákkal, maid határozatképpen hirdette ki, hogy a biróság fel van háborodva-a védőügyvéd öntelt visel­kedése és megengedhetetlen hangja miatt. Fi ey védő erre azt válaszolta, hojjy izgatott.« Berlin, február 15. A steglitzi tragédia tár­gyalásának mai napján sápadtan jelent meg a tegnap szabadlábra helyezett Krantz Pál. Ki­derült, hogy szabadsága örömére tegnap az estét egy kávéházban töltötte. Dr. Frey védő indítványozta, hogy a tör­vényszék rendeljen el helyszint szemlét a steg­litzi házban, majd Hemmering egészségügyi tanácsos, aki a dráma két áldozatát felbon­colta, előadta, hogy Günther holttestén két lőtt seb volt. Mind a két golyó a fejbe hatolt Nem lehet teljesen kizárni azt a feltevést, hogy Scheller Günther halálát idegen kéz okozta, de nagy valószínűség szól amellett, \ hogy Günther öngyilkos lett. Schluderer mérnök íegyverszakértő azt ' -.vrvv'ta. hogy a golyók Stephant 80 centiméter,

Next

/
Thumbnails
Contents