Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-16 / 38. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1928 február № —rraya«.... . -Tu "Til'.WB• Egy őrüli katona lelökte asz emelvényről a köslekedési rendőrt és maga irányította asz uccai forgalmat (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Szerdán este 10 órakor a Nemzeti Színház előtt álló közlekedési rendőrt egy katona lelökte az emelvényről és ő kezdte irányítani a forgalmat. Ez mindössze azonban csak néhány pillanatig tarthatott, mert a közelben, álló rendőrök lefogták és beszállították a főkapitányságra, ahol megállapították a katonáról, hogy közveszélyes örült. Tébolydáha szállították. 99 Beszélhetnek nekem szabadságról, titkos választójogról ..." — mondta a numerus clausust védelmező kormánypárti szonok sága érthető, mert az elnök korlátozza 6t hivatásának teljesítése közben és minduntalan félbeszakítja, még mielőtt a kérdést feladhatta volna. Ilyen körülmények között lemond a védői tisztről. Mingyárt azután a védő összecsomagolta irafait, vette a táskáját és elhagyta a termet. A közönség és az esküdtek nagy érdeklődéssel várták, hogy most már mi lesz. Az elnök pedig a vádlotthoz; fordult és megkérdezte tőle, hogy miután védelem nélkül maradt, akar-e ő maga uj védőt választani, mire Krantz Pál azt felelte, hogy ő nem ismeri ki magát jogi dolgokban, nem tudja, mitévő legyen. A törvényszék elnöke másfélórára felfüggesztette a tárgyalást, hogy a szünet alatt a vádlott megbeszélhesse hozzátartozóival, hogy ltit válasszon védőjéül. A hosszú szünet után kihallgatták dr. Morcntholtz Gusztáv pszihológiai szakértőt, aki azt fejtegette, hogy Scheller Hilda és Krantz Pál szerelmi viszonya csupán Krantz Pál számára volt esemény, Scheller Hilda számára csupán jelentéktelen epizód. Dr. Pranger, a berlini egyetem profeszszora szintén pszihológiai szempontból világította meg a rémdráma részleteit és arra a következtetésre jutott, hogy a kettős gyilkosságnál semmiesetre sem lehet szó tervszerűségről. Ami a steglitzl borzalmak éjszakáján történt, az csak félig volt komoly, félig játék volt, vagy talán színház. Az esküdtbíróság kérelmére a törvényszék tír. Schultz Arthurt rendelte ki ezután hivatalból védőnek. Dr. Schuliz a délutáni tárgyaláson elsősorcan azt kérdezte az elnöktőf, hogy nem volna-e célszerűbb áthidalni a dr. Frey és a hiró'ág között felmerült ellentéleket és lehetővé tenni, hogy dr. Frey lássa <el újból Krantz Pál védelmét. Az elnök erre azt felelte, hogy a bíróság semmi okot nem lát arra, hogy ezt a kinos ügyet mégegyszer a szőnyegre hozza. Dr. Schultz másodszor is figyelmeztette az elnököt, hogy a vádlott érdekében sokkal inkább helyén való volna, ha a konfliktus elsimulna, mire az ügyvédet az elnök ismét leintette azzal, hogy ha a tárgyalás során a vá llott szerepe esetleg kedvezőtlen megvilágításba kerül, ugy az kizárólag dr. Freynek tulajdonítható. Schultz erre azt indítványozta, hogy miután nem ismeri a pör anyagát, adjon neki a bíróság néhány napi időt, hogy az ügyet lelkiismeretesen áttanulmányozza. A főállamügvész az indítványt nem ellenezte, mire a bíróság a tárgyalást félbeszakította és szombat délelőttre elnapolta. Éjjel két órakor jelentik Berlinből: Valószínű, hogy a Krantz-pör a mai tárgyalással befejezést nyer. Ugyanis Krantz Pál ma este szOIel lakásán súlyos idegrohamoí kapóit, ugy, hogy sürgősen kórházba kellelt szállítani. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Krantz igen súlyos testi és lelki változásokon ment keresztül, amslyek mellett a tárgyalást sem lett volna szabad megtartani. Nagyon is kérdéses, hogy Krantz ezután a szombati tárgyaláson részt tud-e venni. Miután pedig a német büntető perrendtartás értelmében egy pörnek a tárgyalását legfeljebb három napra lehet megszakítani, lehetséges, hogy a törvényszék szombaton csak néhány perces tárgyalást tart, azután ujabb három napra elhalasztják. Valószínű azonban, hogy a tárgyalás (olytatására már nem Is kerül sor, mivel időközben az államügyészség a vádat elejti Krantz Pál ellen. Tífusz (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Mohácsról felentik: Mohácson tífuszjárvány tüö'te fel a tejét, eddig 30 súlyos megbetegedési állapítottak meg. Valószínűnek tartják kogy a tífuszt a megfertőzött Duna vize okozta. Budapest, február 15. A képviselőház mai ülésén a numerus clausus »módosításáról« szóló javaslatot tárgyalták. Petrovácz Gyula kormánytámogdló mindjárt beszéde elején kijelenti, hogy ők a numerus clausus törvény háborítatlan fentartását követelik. A baloldal és a külföld nyomására készült ez a javaslat. Ilyen utat csak a zsidóság követ. Az itteni zsidóságnak he kellett volna várni, amig saját erejéből meg tudta volna változtatni a törvényt, amikor erre a lehetőség megadódik. — Nézetem szerint a zsidóság faj és vallás. Egyetlen vallás a világon, amelynek külső fizikai jelei vannak. Egy gesztus, egy görbe orr, a hangnak különös árnyalata. Szabolcsi Lajos, az »Egyenlőség* szerkesztője az ujságirópáholyból itt félhangosan odakiált az ülésteremben előtte ülő Pakots Józsefnek: — Át is lehet térni a zsidó hitre. Ekkor történik az a jelenet, amiről lapunk más helyén számolunk be. Pelrovácz Gyula: A javaslat uj szövegét elutasítja. Tegnap az egy Szabó Sándor védte a javaslatot, de mindig másról beszélt. Várom a túlsó oldalról azt a hőst, aki e törvényjavaslat megvédésére vállalkozik. Petrovácz ezután beszélni kezd a kereszténység sérelmeiről. Vannak gyárak, amelyeknek az a felfogásuk, hogy a budapesti egyetemek diplomája nekik nem kell, csak külföldi diplomával rendelkezőket alkalmaznak. Ezeket külön meg kellene adóztatni. Ez egy ellennumerus clausus. Zsttvay Tibor elnök csenget és a kővetkezőket mondja: — Kénytelen vagyok visszatérni az előbbi incidensre. Megállapítom Pakots képviselő ur Jóhiszeműségét és a rendreutasitást tárgytalan cak tekintem. — Ami az incidens másik, érdemi részét illeti, ez változatlanul fennáll és az eljárás az Illető ojságtró ellen megindult. Ezután folytatják a vitát. A következő szónok Gáspárdy Elemér: A magyar specifikus helyzetben van, nem szabad külföldi példák után indulnia, tehát nekem beszélhetnek tanszabadságról, sajtószabadságról, általános titkos választójogról. Ha ott volnék most az ifjúság sorában, én Is tüntetnék a Javaslat ellen. Kontra Aladár: Azt mondják a kormánypárton, hogy külföldi nyomásra akarják ezt a javaslatot. Tehát nekünk minden külföldi követelést szó nélkül kell teljesítenünk? Ezután az erkölcsök romlásáról beszél. Többek kőzött elpanaszolja, hogy a körúti kávéházakból szerecsen muzsika hallatszik kL Gaál Gaszton: Ezt is a numerus clausus oldja meg. Malasits Géza: Ezért is a zsidók felelősek? Tessék megnézni, a mágnások hogyan mulatnak dudaszó mellett. Kontra Aladár a jazz-operáról szólva, ezt mondja: — Még a vörös Bécs is visszautasította, ahova pedig összeverődött a világ söpredéke. Malasits Géza: Hogy beszélhet igy egy pap! Kontra Aladár határozati javaslatot nyújt be, amely ugy szól, hogy a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy terjesszen be pontos kimutatást arról, hogy miként oszlik meg a zsidóság az egyes foglalkozási ágakban. Ezután arról beszél, hogy milyen kegyetlen a nyomor. Malasits Géza: Ugy van, kegyetlen a keresztény kurzus. Kontra Aladár a munkásokról beszél olyan hangon, hogy Sándor Pál mérgesen rászól: — A munkás éppen olyan magyar ember, mint maga. Kontra Aladár: Én nagyon meg vagyok elégedve a felfogásommal! Sándor Pál: Láttam, hogyan. védte meg szftgényeket a valorizációs vitában. Kontra Aladár: Azt mondják, hogy a numerus clausus ellenkezik Kossuth Lajos és Eötvös József gondolkozásával. Ilát ez Igaz. Csakhogy nagy kérdés, vájjon helyes volt-e Kossuth és Eötvös gondolatmenete. Az ellenzék derültsége közben beszélt tovább Kontra Aladár arról, hogy a numerus clausust be kellene hozni nemcsak az állami és közigazgatási hivatalokban, hanem a pénzintézetekben, a kereskedelemben és minden szabad pályán. A numerus clausust ki kellene terjeszteni az élet minden terére. Kontra beszéde után áttértek az interpellációkra. Az első interpelláló F-;rkis István, aki a belügyminiszterhez és a kultuszminiszterhez interpellál a budapesti levente-szervezet törvénytelen eljárásai tárgyában. Azzal kezdi interpellációját, hogy a leventeintézmény nem azzá lett, aminek szánták. Zaklató, bántó, kínzó rendszer lett belőle, amely sokszor a gyermekek testi épségét veszélyezteti és kiirtja az egészséges szellemet. Disznóság, hogy a leventeintézményt politizálásra használják feL Farkas Istvánnak erre a kijelentésére óriást felháborodás támad a Jobboldalon. Az óriási lármában Farkas Istvánt Puky elnök rendreutasítja. A zaj elmultával Farkas István azzal folytatja interpellációját, hogy hajnalban szedik össze a gyermekeket mint tolvajokat, hogy elvigyék őket gyakorlatozásra. Az elnök ezért a kifejezésért rendreutasítja Farkas Istvánt. Klebelsberg kultuszminiszter: A szocialisták részéről visszatérő interpellációra a levente-ügyben három pont .. . Felkiáltások az egységes párton: Fáj nekik a levente-intézményi (Nagy zaj.) Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Kizárta, hogy olyanokat is felvegyenek, akik már tul vannak a leventekötelezettség korán. Felkiáltások a szocialistáknál: De miért mennek értük hajnalban, mint a terroristák. Klebelsberg kultuszminiszter: Ha valaki szórványosan elmarad, azt nem állítják elő, de ha tudatosan és rendszeresen, akkor elővezetik. Ezután Propper Sándor terjeszti elő interpellációját a gyülekezési jog megsértése miatt. A gyülekezési jog csak a kormánypárti polgárok részére áll fenn, de más érzelműek számára nincs gyülekezési jog. Farkas Géza terjeszti elő ezután interpellációját. Az iskolákat fentartó egyházak a tanítói nyugdijakat nem tudják fizetni és a tönk szélén állnak. Kérdi a kultuszminisztert, hogy mit akar tenni ebben az ügyben. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszol az interpellációra és maga is elismeri, hogy a helyzet igen súlyos. Sokkal nagyobb eréllyel fogja sürgetni a dolog rendezését és reméli, hogy az egyházak olyan helyzetbe jutnak, hogy állami segédlettel a tanítói nyugdijakat rendesen fogják tudni fizetni. Az ülés 3 óra után véget ért. Álarcos rablók Bozen, február 15. Perlano faluban három revolveres álarcos betört egy parasztházba. Lindtner háztulajdonost leteperték és agybafőbe verték, ugy, hogy eszméletlenül terült el. Nővére a revolvergolyők elől az ablakon kiugrott, minek következtében súlyosan megsebesült. Segélykiáltásaira a szomszédok elősiettek, mire az álarcosok elfutottak. < <