Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

E3B25 DÉLMACTARORSZAG Férjem igy felelt: Meglátod, még nagy szerencsét­lenség lesz ebből. Hétfőn, azon a szerencsétlen hétfőn haza kellett volna jönnie, hogy többé el ne menjen tőlünk . . . Ezután Hildegard apját hallgatták ki, aki vallo­másában részletesen elmondotta, hogyan ismer­kedett meg Krantz Pállal, aki később gyakran Irta meg Hilde iskolai dolgozitait és kissé fellengős verseivel még az ő feleségét is megnyerte. El­mondotta ezután, hogy a szerencsétlenség előtt nyugodtan utazott el felesége után Koppenhágába *s a tragédiáról csak hazaérkezésekor értesült. Az e'nök: Olyan nagyon megbízott a fiatalokban, hogy magukra hagyta őket? Scheller: Nem is sejtettem, hogy valami baj lesz, nem tételeztem fel Güntherről, hogy valami meg nem engedeti dolgot fog csinálni. Az e'nök: Súlyos felelősséget vett magára. Scheller: Nem volt okom, hogy valami külö­nösebb óvóintézkedéseket tegyek. A tanú ezután fiának párisi autókirándulásáról, majd mulatozásairól beszélt. A következő tanú Karovszki Frigyes, Krantz Pál és Scheller Günther iskolapajtása. Alig hogy a biróság elé áll, éles szóvita támad az elnök és a védő között, mert az elnök előre jelzi a védő­nek, hogy bizonyos kérdéseket nem enged fel­tenni. A fiatal gimnazista az elővizsgálatkor azt mondta, hogy Krantz Pál neki becsmérlőiig beszélt Ilüdeval való viszonyáról. Minthogy az elnök ezt a viszonyt nem engedi tovább tárgyalni, a védő hozzájárulásával dr. Spangen tanár és orvosszakértő fogja a kérdése­ket feltenni. A 18 éves gimnazista az orvosszakértő kérdé­sére igy válaszolt: Nekem ugv tűnt föl, hogy Krantz Pál első izben irónlkusan beszélt a viszony­ról. Talán később meggondolta és másképpen gon­dolkodott fölötte. Most Mugnus Ilirsehleld szakértő intéz kérdést a fiatal tanúhoz: — ön volt az egyetlen, aki emiitette a fiatalok öngyilkossági klubját. Ilút mi is van azzal az öngyilkos-klubbal? — Ezt a klubot Scheller Giinter alapította s el­nevezte FEHU-oak. Úgyis hívják, hogy a bosszú k ubja. Günter beszélte nekem egyszer, hogy a klub tagjai kötelezték magukat, hogy ha valame­lyiknek barátját vagy barátnőjét elhódítja a ve­télytárs, akkor meg kell Icrolul r.ijta a sérelmet. A védő: Krantz Pál könnyen mámoros lett? — Ha együtt ittunk, Ő lett a leghamarabb részeg és Scheller Günther a legkésőbb. Az elnök: Krantz megfordítva állitja, — Mert henceg, — feleli a tanu. (Erre a meg­jegyzésre a vádlottak padján ülő Krantz Pál han­gosan felnevel, amiért az elnök szigorúan rendre­utasítja.) A védő: Volt Günthernek komoly oka arra, hogy megunja az éleiét? — Sohasem volt megelégedve az éle­téve), rosszlábon állott az apjával, az isko­lát elkerülte, mindnyájan tudtuk, hegy ebből még katasztrófa lesz és éreztük, hogy ezt a tanárok is tudják. A védő: Beszélt arról, hogy öngyilkos lesz? A tanu: Igen, gyakran mondotta, hogy leissza nngát és mámorában öngyilkossá­got fog elkövetni. A délelőtti tárgyalás utolsó tanuja Müller János 19 éves diák volt, Günter és Krantz osztálytársa. Müller elmondotta, hogy Günter igen szenvedélyes fiu volt, aki rengeteg verekedésben vett részt. Egyszer elmondotta neki, hogy leszúrt egy diákot, aki a baloldali biro­dalmi lobogó egyesület tagja volt. Günter nagyon sajnálta, hogy nem volt nála re­volver, inert ebbeu az esetben agyonlőtte volua ellenfelét. A lanu elmondta, hogy szülei végül is megtiltották, hogy Günterrel szóbaálljon. A délutáni tárgyalás jelentékeny késéssel kezdődött, mert Krantz Pál, aki a délelőtti szünet után szüleivel együtt ér­kezett a törvényszékre, csak a legnagyobb erőfeszítés árán tudott a törvényszék körül összegyűlt hatalmas tömegen keresztülvergődni. Az aulól, amelyben ült, elhalmozták virágokkal és a fiimeg extázis» egyszerre csak nagy é!­jenzésbe tört ki. A rendőrség nyitott végül is utat, ugy, hogy Krantz nagy késéssel végre is bejuthatott a törvényszék épületébe. Azután Krantz néhány osztálytársát és azok szü­leit hallgatták még ki, akik valamennyien kedves és jószivű fiúnak mondo'.lák Krantzot. Azután ScheiJer Günther és Schclier Hüde anyjának ki­hallgatását kezdte meg a biróság. A taDu elmondja, hogy ókorán világosította fel gyermekeit, kijelenő, hogy fia igen jő viszonyban volt Stephannal. Leányára vonatkozólag azt mond­ja, hogy Hilde impulsiv, nyiltszivü és fius termé­szetű. Sokat forgott fiuk között, de mindig nyli­tan elmondott mindent. Védő: Elmondotta önnek Hilde élményeit a két tárgyalást holnapra napolták el. ^^ 1928 február 15. fiúval? Tanu: Igen. / Védő: Elmondotta a részleteket is? Tanu: Igen. Ezzel Schellerné kihallgatását bc is fejezték és a H kormányválság! ism ét akuttá vált Jugoszláviában Megfaiusult a radikális-demokrata k©a5Sciő terve (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: A kormányválság ismét akuttá vált. A radikális párt délutáni kon­ferenciája ugyanis elvetette a demokrata párt feltételeit, amelyekhez a demokra'ák a régi koalícióban való részvételüket fűzték. A ra­dikális párt főleg azt sérelmezte, hogy a de-, mokraták maguknak követelték a belügyi tár­cát, arra hivatkozva, hogy vissza akarják Jugoszláviában állítani a jogrend uralmát. A j radikális párt véleménye szerint ez a feltétel . súlyos sértést tartalmaz, amennyiben burkol­tan azzal vádolja Vukicsevics volt miniszter­elnököt, hogy kormányzása idején nem tudta biztosítani a jogrend uralmát. A demokrata párt holnapi ülésén dönt to­vábbi magatartása felöl A helyzet teljesen kaotikus és még csak ióslásokba sem lehet bocsájtkozni. Seypel nem teös&vetit Buáapest és Prága leásott osztrák kancellár látogatása a cse&s&lovák. elnöknél (Budapesti tudósítónk telefonjelenfése.) Prágából jelentik: Seyvel kancellár ma dél­ben Massaryk köztársasági elnök vendége volt. A dezsönén jelen volt még Benes külügymi­niszter, a prágai osztrák és a bécsi cseh követ. A dezsöné után Massaryk Seypellel, Benes Marék prágai osztrák követtel bizal­mas tanácskozásra vonult vissza. Seypel a Prager Presse tudósítója előtt rész­letesen nyilatkozott a politikai helyzetről. Az újságíró kérdésére kijelentette, hogy nem köz­vetít Prága és Budapest között, mert eddig még senki sem kínálta fel neki ezt a szerepet. Különben is az a meggyőződése, hogy Prágá­nak és Budapestnek nincsen szüksége köz­vetítőre. Arra a kérdésre, hogy Ausztriának milyen szerepe lesz a szentgotthárdi kérdés népszövetségi megvitatásánál, a kancel­lár azt mondotta, hogy nem más, mint őszin­tén és hiven válaszolni az esetleg felteendő kérdésekre. Arra azonban semmiféle oka sin­csen Ausztriának, hogy vádlóként lépjen fel, aminthogy attól sem kell tartani, hogy vád­lőttként kelljen szerepelnie. Végül a Népszövetség székhelyének Bécsba való helyezésére vonatkozóan intézett kérdést az újságíró Seypelhez, aki kijelentette, hogy az egész ügy nem lehet más. mint tréfacsiná­lók misztifikációja. fl kormánypárt szfinoka anumsreis eSniisiisről beszéit: a kultuszminiszter idegesen távozott... Egységespárti képviselők állási foglallak a numerus clausus ellen, de a javaslatot megszavazták Buidapes!, február 14. Zsitvay Tibor elnök fél [ 11 után néhány perccel nyitotta meg a képviselő­ház ülését. Bejelenti, hogy Pesthy Pál" igazság­ügyin Jniszter és Scitovszky Béta belügyminiszter kétheti szabadságot kérnek, amely idő alatt Pesthy Pált Vass József népjóléti miniszter, Scitovszkyt pedig Klebelsberg kultuszminiszter fogja helyet­tesíteni. Ezután a magánjogi pénztartozások át­értékeléséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadja a Ház. Ezután folytatták a numerus clausus módosí­tásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Szabó Sándor kisgazdapárti nem talál semmi összefüggést az ellenforradalmi szellem és a nu­merus clausus között. Az életben diploma nélkül is lehet boldogulni. Felmerül tehát a kérdés, hogy minek akkor a sok egyetem? Azokat a túlzásokat, amelyek azt követelik, hogy a numerus clausust örökké fent kell tartani, alá­írni nem tudnám. Hiszem, hogy el fogjuk törülni ezt a törvényt. Ezt a javaslatot haladásnak kell tekintenem afelé a végcél felé, amely a Corpus Jurisból örökre fogja eltüntetni a numerus clau­sus intézményét. Remélem, hogy rövidesen véget fognak érni ezek a minden ősszel meginduló szo­morú karavánok a külföld felé, amikor a kara­vánok tagjai, a tanulni vágyó zsidó il'jak, kiüldö­zölteknek, prostituáltaknak érzik magukat. Miután a javaslatban haladást látok, azt elfogadom. Turi Béla (kereszténypárti) a következő fel­szólaló : — A numerus clausus tőr vénjét én sem tartom örök intézménynek. Ezután hosszasan magyarázza a trianoni békeszerződésnek a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó szakaszait. Megállapítja, hogy ezek a paragrafusok biztositják az összes vallás­felekezetek egyenlőségét. A kormány szerint nem jó a régi szövegezés, mert a zsidóság sárga foltot érez a tőrvényen. A fajra való hivatkozás tény­leg nóvum volt a magyar jud&aturáhan, Jánossv Gábor azzal kezdi beszédét, hogy nem ért egyet Turi Béla konklúziójával. Álláspontomat a numerus cláususssal szemben tanítómesteremtől, a magyar nép atyjától, Kossuth Lajostól mertíera. Ha én Kossuth Lajos örök igazságai sze­rint akarnék cselekedni, akkor a numerus cla'.tsus hiiézménye ellen kellene szava­mat felemelnem. — Elismerem, hogy a zsidóság felekezet, mindig is az volt. Állítom, hogy a magyar nemzet nem antiszemita, nem is volt és nem is lesz soha, mert az antiszemitizmus a ma­gyar lélektől idegen fogalom. Amikor mi fia­talok voltunk, nem az egyetem falain belül verekedtünk, nem mentünk neki ötvenen-hat­vanan kettő-háromnak, hanem ez a kettő­három is velünk érzett, velünk tüntetett az uc­cán a véderőj avaslat ellen. Klebelsberg kultuszminiszter feláll helyéről és látható idegességgel kisiet a teremből. Jánossy Gábor: Beszédem hefejeztekor még üzenetet akarok küldeni az egyetemi ifjúság­hoz. Fiuk, én azt üzenem, ne nyugtalankod­jatok, ne rendetlenkedjetek. Tartsatok össze, legyetek méltók a negyvennyolcas márciusi ifjakhoz. Ne teremtsetek válaszfalakat egy­más . között, hanem közős erővel igyekezzetek visszaállítani a történelmi Magyarországot. (Altalános helyeslés a Ház minden oldalán.)) '.A javaslatot elfogadja. Az ülés pontban két órakor ért véget. A Délmagyarországot. Szeged egyetlen liberá­lis napilapját támogatja, aki nyomtatványszükség­letét a Délmagyarország-nyomdában (Lőw Lipót, ucea 19.) szerzi be. Telefon 16—3L

Next

/
Thumbnails
Contents