Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

1928 február 15. DfiLMAGYARORSZAG iwwumn Teljes nyugalomban kezdődött meg a szegedi »bajtársak« tüntető sztrájkja Egy lanór sem tarloll eJőadésl — Igazoltatás sehol sem fordult elő (A Délmagyarors zág munkatársától.) A sregtedi egyelem összes fakultásán a »néma tüntetés első napján a legteljesebb, csend és nyugalom uralkodott. A bajtársak tájékára sem meuiek az egyetemi épületeknek, ame­lyeknek kapuiban csak az ifjúság bizalmi ki­küldöttei várták az esetleges érkezőket, hogy »felvilágosítással szolgáljanak . Rendzavarás, vagy igazoltatás sehol sem történt. A bajtársak a déli órákban nagyszámban vonultak végig a korzón, majd végig járták a fakultások épületeit és igy győződtek meg arról, hogy előadásokat sehol sem tartoltak. A néma sztrájk a jelek szerint hosszabb életű­nek Ígérkezik, az egyetemi tanárok közül töb­ben öt-hatnapos szabadságra utaztak el. A tanárokat egyébként a rektor értesítette a bajtársak határozatáról és igy a reggeli órák­ban alig egy-kettő jelent meg szokásos tan­termében, előadást azonban senki sem tartott. A zsidóvallásu hallgatók egy-egy kisebb cso­portja különösen az orvosi fakultáson meg­jelent a kitűzött előadásokra, de látva a helyzetet, nyomban eltávozott. A figyelő bi­zalmi kiküldöttek sehol sem kísérelték meg a régi rendszer szerinti igazoltatást. A csanád hatvan lakójának Az egyházmegye nem ajánl fel más (A Délmagyarország munkatársától.) Mint ismeretes, az eredeti tervektől eltérően a püs­pöki palota az Iskola-ucca és a Zrinyi-ucca által határolt telektömbre kerül. A csanádi egyházmegye a város utján tárgyalásokat kez­dett azokkal a háztulajdonosokkal, akiknek háza a püspöki palota céljára kijelölt telken fekszik. E tárgyalások részben már ered­ményre is vezettek és a csanádi egyházmegye ugy a Templom-téren, mint a Zrinyi-uccában több házat megszerzett tulajdonul. Ismeretes az is, hogy a kultuszminisztérium eszmei tervpályázatot is hirdetett már a Temp­lom-tér kiképzésére, miután elhatározása sze­rint a legrövidebb időn belül le fogják bon­tani azokat az épületeket, melyek a létesíten­dő püspöki palota helyét elfoglalják. Az épü­letek lebontása természetesen a házak bér­lőit kiköltözködésre kényszerítik. A házak la­kói biztak abban, hogy éppen ugy, mint aho­gyan a lebontott palánki házak lakóit elhe­lyezte a város, őróluk is gondoskodni fog a csanádi egyházmegye és nem fogja őket a lakásnélküliség nyomasztó gondjaiba taszítani. A lakóknak ez a kétségtelenül jogos vára­kozása azonban nem vált be. A püspöki egy­házmegye által megvásárolt háznak hatvan lakója a tegnapi nap folyamán levelet kapott az egyházmegye jogtanácsosától, aki közölte, velük, hogy az egyházmegye május hó első napjára más lakás felajánlása nélkül felmond és közölte velük azt is, hogy ha ezt a felmon­dást nem veszik tudomásul, az egyházmegye megindítja ellenük a bírói eljárást. A felmondó levél arra hivatkozik, hogy az egyházmegyének egyházi intézmények elhe­lyezésére van szüksége a hatvan lakásra, a lakók ezzel szemben azt állítják, hogy ez a felmondási ok a tényleges áVapotna': aligha felel meg, mert hiszen ezeket a házakat le akarják bontani. Ha azonban uj épületek emelése cimén történnék a felmondás, akkor más megfelelő lakást kellene a lakóknak fel­ajánlani. A lakók már statisztikát is készítettek azok­ról, akik eddig a felmondást megkapták. A hatvan lakó közül 58 római katolikus és van köztük olyan is, aki hat kiskorú gyermekével lakik együtt. A felmondási pörök nemsokára a járásbíróság elé kerülnek. Debrecenbe» az idén 27.000 négyzetméter kockakő és 55 J00 négyzetméter aszfaltburkolatot készítenek Szegeden a költségvetés csak száznegyvenhatezer pengői engedélyez uj városrendezési munkálatokra (A Délmagyarország munkatársától.) Deb­recen város tanácsa most tette közzé a város belterületén az 1928. évben létesítendő ucca­burkolási munkálatokra vonatkozó verseny­tárgyalási hirdetményét, amelynek adtait mi, szegediek csak szomorú irigykedéssel olvas­hatjuk. A hirdetmény szerint Debrecen az idén a következő munkálatokat végezteti el: 1. Mintegy 21.000 négyzetméter trahit fejkő­burkolat, 2. 6500 négyzetméter trahit sorosciklópsz kocsiut-burkolat, a. 22.000 méter sétányszegély, ahol a kérdést az osztályvezető Mihályffy László műszaki tanácsos előtt tettük fel. Mi­hályffy tanácsos elmondotta, hogy rövidesen megteszi ebben az ügyben előterjesztését a tanácshoz. — Sajnos, Szeged ezen a féren sokkal ke­vesebbel procSüifcé'haí, m-.nl Deb­recen — mondotta Mihályffy László —, inert alig van valami fedezetünk a városrendezési mun 4. 34.000 négyzetméter hengerelt aszfalt ko- j balokra. Ha_ a. költségvetésnek ezen a címen . .... ^TpríMiln iplí>lr>hm dvnnnm fi'/l o c7Q7hns7j7Pi* csíut-burkolat, 5. 20.700 négyzetméter bitumac kocsiut-bur­kolat, 6. 14 000 méter sétányszegély, 7. 8300 téglajárda, 8. 4600 coulé aszfaltjárda, 9. 300 méter uccai gyűjtőcsatorna. Ezeken kívül még számos apróbb városren­dezési munka is szerepel a versenytárgyalási hirdetményben­Ezzel a debreceni hirrel kapcsolatban ösz szehasonlitó kimutatást szerettünk volna ki' sziteni arról, hogy mi készül ezen a téréi Szegeden, hogy mi van a Város idei városren ' Debrecen végez. Debrecen versenytárgyalási dezési programjában. Ellátogattunk a városi hirdetményét én is olvastam és tudom, hogy mérnöki hivatal városrendezési osztályába. Debrecenben körülbelül huszonnyolcezer négy­szereplö tételéből levonom azt a százhúszezer pengőt, amely a meglévő kövezetek és asz­faltburkolatok fentariására, javítására szük­séges és azt az összeget, amellyel a városnak a nagykörút kövezési költségeit kell törlesz­tenie, mindössze száznegyvenhalezer pengőm marad az uj kövezésekre. Ilyeu szük keretek között természetesen nagyon nehéz a kövezési u-ogram összeállítása. Mi még megközelithe­tőleg sem végezhetünk annyit, mint amennyit tripie-sec, cfterrv-brandy, m^rasquíno 32 zetméler kocsiut-burkolalot készitenek az idén terméskőből, több mint ötvenezer négyzetmé­ter aszfaltburkolatot és még nagyon sok más uj munkát is. Hogy Debreceu mit költ az idén városrendezésre, uccaburkolásra, azt még nem számitoltam ki, de az első pillanatra is megállapítható, hogy sokszorosan többet, mint amennyit a költségve'és keretében Sze­ged költhet az idén. A kövezési program nagyou fájó pontja és megoldatlan problémája a mai várospolitiká­nak. Araikor a pénzügyi bizottság a költség­vetést letárgyalta és sor került a városren­dezési tételre, a polgármester bejelentene, hogv ezt a kérdést egyelőre leveszi a napirendről,. majd ha a bizottság letárgyalt minden tételt, kerül sor ennek a letárgyalására azzal, hogy amennyi marad a várhaló bevételekből, anv­nyil fordítanak városrendezési célokra. A deb­receni példa ezzel szemben azt mutatja, hogy ott megfordítva csinálják a dolgol. ott súlya van a városrendezés kérdésének, ott nem kor­tcscélokra használják fel a világítást, a köve­zést, a csatornázást, pedig Debrecen is éppen ugy két ellenzéki képviselőt küldött a par­lamentbe. mint Szeged. Ass olva&ó rovata Színházlátogatás — betegséggel Tekintetes Szerkesztőség! Háromnapos be­tegségemből felépülve, sorstársaim — a sze­gedi városi szinház II. rendű körszék láto­gatóinak — érdekében kérem fel ezúttal a tekintetes Szerkesztőséget, nyilvánosságra hoz­ni olyan anomáliákat, amelyeken segíteni mindeddig hiába kértem az illetékeseket. A szinház gőzfűtését olyan értelmetlenül kezelik, vagy mondjuk, oly impraktikus mó­don szerelték fel, hogy a II. rendű körezéke­ken ülő közönség félájultan élvezheti (?) csak a szinház előadásait. Három napig betegen fek­szik utána, mintahogy az én esetemben meg­történt. A jegyszedőnö elbeszélése szerint egy másik esetben ájultan kellett, egy hölgyet a színházból kivezetni a jéghideg garderobeba, akit negyedórai élesztgetés után kénytelen volt az előhívott autóba a lépcsőkön karjaiban levinni előadás közben. Ilyen módon a közön­ség élvezete .is deficites, nagy tekintetű vá­rosi kezelés! Kevesebb gőzzel tehát, városi urak. Hevülhet a közönség célirányosabb mó­don — az előadások művészi nívóján lelke­sedésből. A lek. Szerkesztőségnek megköszönva e sorok közlését, maradtam tiszteletlel: Szín­házlátogató. Kegyetlenség a kutyákkal Mélyentisztelt Szerkesztő Ur! Az állatvédő egyesület ülésén jelentették, hogy derék rend­őreink szigorú figyelmeztetése folytán nagy­mértékben enyhültek a baromfikinzás eddig sűrűn látott esetei. Sajnos azonban, az ebek összefogdosása körül nem tapasztalható sem­miféle kíméletessé«. A mult héten szemtanúja voltam egy kis kutya «Irogatásának. A gyep­mester í pribékek szinte kivetkőzve minden emberi érzésből, a drótot a kutya nyakára csavarva szinte kéjjel lóbázták percekig a le­vegőben. Az ártatlan kis állal — mely talán nagyon hűséges barátja és kedvence lehetett valakinek, aki súlyos adót is fizet utána — olyan fájdalmasan sikoltozott, hogy mindenki megbotránkozott e kegyetlenség láttára. Fel­hívjuk többek között erre az cselre is az állatvédő egyesület és Buócz főtanácsos ur figyelmét, hogy a rendőrség, amelynek egy lagja mindig jelen szokott lenni, a legszigorúb­ban ügyeljen az ilyen kegyetlenségek meg­akadályozására és megtorlására. Tisztelettel: Egy előfizető. ;

Next

/
Thumbnails
Contents