Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-14 / 36. szám

3 DÉLMAGFAKflRSZAG felszólították a leányokat, részletesen olvasgassák a elrettenő például «pör tudósításai! (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: Szemben azokkal a parlamenti törekvésekkel, hogy a Krantz-pörhöz hasonló szexuális pörök ne kerülhessenek a sajtóba, több iskola mozgalmat indított, hogy igenis teljes egészében hozni kell az ilyen tudósításokat elrettenik például. A maíiendorfi leánygimnázium tanárnői egyenesen felszólították a növendékeket, akik között 12 éves kislányok is vannak, hogy szorgalmasan olvassák a Krantz-pőrről szóló tudósításokat. Ennek a parancsnak a tanulók főleg Berlinben tanári felszólítás nélkül is megfelelnek, mert az uccákon, iskolákban napok óta egyebet sem tesznek, mint a Ivrantz-pör tudósításait olvassák. Náúossy Imre öccse — képviselőjelölt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A szigetvári kerületben az egységes párt hivatalos jelöltje, Hoyos Miksa gróf a kerület jelöltségét a jelölés közben felmerült zavaros momentumok miatt nem vállalta. A kerületben igy Nádos^i Elek földbirtokos, Nádns\i volt országos főkapitány öccse lép fel fajvédő programmal. Vele szemben Kelemen István kisgazdát léptetik fel. Ma Szigetváron jelölő gyűlés volt, amelyen az egységes párt Nicsovics Vazult jelölte. Holnap Barla-Szabó József vezetésével küldöttség keresi fel az egységes párt illetékeseit, hogy Nicsovics legyen a kerület hivatalos jelöltje. Királyfielmecen győsöíí a „hivatalos jelöli" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Királyhelmecen Baráthy Béla egységespárti hivatalos jelölt 540 szóval győzött Wagner Károly egységespárti nem hivatalos jelölt elíen. Putnoky Elemér eBkirtySzta vagyonát és levetett® magát a (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Hétfőn délután a Muzeum-körut 35. számú ház harmadik emeletéről levetette magát Putnoky Elemér 68 éves magánzó és szörnyethalt. Putnoky Elemér az ismert Putnokycsalád tagja, vagyonos ember volt, azonban kártyán elvesztette vagyonát, ügy, hogy felesége, aki Teleszky leány volt, elvált tőle. Putnoky azután újból megnősült és egy francia nyelvmesternőt vett el, aki valósággal eltartotta a beteg embert. Utóbbi időben már jártányi ereje sem volt. Érdekes, hogy öngyilkossága előtt olyan erőre kapott, hogy félrelökte a szobalányt és nagy erővel vetette át magát a korláton. Február 22-én nyolcsszá^eszer némei munkás marad kenyér nélkül (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Amennyiben a német fémárugyárak birodalmi szövetsége által kimondott munkáskizárás február 22-én megtörténik, ugy a némi t birodalomban 832.000 fémmunkás marad kenyér nélkül. Ebből a számból a fővárosra 270.000 fémmunkás esik. A kizárási határozat ellenére sem hiszik Berlinben, hogy az febrüár 22-én életbe lép, mert a szemben álló felek között az egyezkedő tárgyalások még e héten megkezdődnek, sőt a birodalmi munkaügyi miniszter közbelépését is várják. A tanács titkos ülésen adott engedélyt — két stílustalan klinika felépítésére (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn ismét volt titkolni valója a város tanácsának, de most — kivételesen — meg is volt az oha a titkolózásra, mert a nagy nyilvánosság előtt szégyenkezés nélkül nem hozhatta volna meg azt a határozatát, amelyet a polgármester hivatalszobájának párnázott ajtaja mögött meghozott. A titkos ülés nem tartott sokáig. Tizenöt perc múlva a tanács tagjai eltávoztak a polgármesteri hivatalból, a polgármester pedig a titkos ülés tárgyáról a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A titkos tanácsülésen az történt, hogy Bcrzenczöy Domokos bemutatta a Tiszapaptra kerülő két klinikának, a belgyógyászati és a bőrgyógyászati klinikának már átdolgozott homlokzatterveit. Ezek a rajzok már csinosabbak, változatosabbak, nem olyan iskolaszerück, mint az előbbiek voltak és mint a többi egyetemi épületek. Ez a két klinika szebb, mutatósabb, csinosabb, imponálóbb lesz. mint a többi. A polgármester áradozó nyilatkozatát természetesen nagy örömmel fogadtuk az — első pillanatban, de áruig átérünk a városházáról a »sóhajok hídján« keresztül a mérnöki hivatalba, hogy üti megtekintsük az átdolgozott terveket, örömünk kissé lelohadt. Arra gondoltunk ugyanis, hogy fizikailag kissé lehetetlen az, amit a polgármester, mondott Egy homlokzatterv átdolgozása nem megy olyan gyorsan, hogy az uj tervek már is Szegeden lehelnének. Itt tehát valami tévedés lehet. A mérnöki hivatalban azután megtudtuk, hogy feltevésünk helyes volt. A kérdéses tervek már • • hosszú hetek óta hevernek a mérnöki hivatalban és átdolgozásuk nagyon problematikus. Legalább is nem látszik meg rajtuk. Megnéztük a két klinika tervét és megütközéssel állapítottuk meg, hogy a két, közvetlen szomszédsáqba kerülő és a lisza partjára néző klinika homlokzata szóróü-szóra azonos. Nincs a kettő között egy hajszálvonalnyi különbség, sőt annyira azonosak, hogy ugyanannak a rajznak egyszerű fénymásolata mindkét terv. Csali a felirat első szóíagfál Javították kl az egyiknél bel-ve, a raásik&ái bőr.-re. Még a 1928 február 14. kis, minden rajzon előforduló rajzhibák is felfedezhetők mindkét terven. Ami pedig a tervek szépségét, csinosságát, nm'a'ósságát és a többi polgármesteri jelzőjét illeti, hát egy kissé bajos rájuk komoly alapot találni. A két klinika homlokzatrajzának egyetlen disze a tető tagozottsága, ha ezt ugyan dísznek lehet nevezni. A megoldás a lehető legprimitívebb, éppen olyan primitív, olyan középiskolai stilusu, mint a többi, ha ugyan nem még fokozottabb mértékben az. Hatalmas falfelületek tagzás nélkül terpeszkednek a homlokzata**. A két klinika ugy hat majd a Tisza partján, mint két ikerraktár, amelyekben az érkező uszályok rakományait helyezik el. Elszomorító terv mind a kettő. A legelszomorítóbb és a legkiábránditóbb azonban mégis az, hogy a város tanácsa a titkos ülésen mindkél klinikára megadta az építési engedélyt. Nem tudjuk, hogy ez a tanácsi határozat egyhangúlag született-e meg, nem tudjuk, hogy mi volt a mérnöki hivatal javaslata, hogy emelt-e óvást valaki ez ellen az ujabb esztétikai eredmény ellen, mert a tanács nem érzett elegendő bátorságot arra, hogy a nyilvánosság előtt foglalkozzon ezzel a kérdéssel, annyi azonban bizonyos, hogy a tanácsi határozat előre törvényesít minden ízléstelenséget, amely a város karakterére rá fogja a jövőben nyomni letörölhetetlen bélyegét. Hogy miért volt sürgős a tanács számára az építési engedély kiadása, azt nem tudjuk, mert hiszen komoly szó van arról, hogy a kultuszminiszter maga fogja elrendelni a tervek megfelelő átdolgozását. Azt sem tudjuk azonban, hogy a tanács miért adta ki egyáltalában az engedélyeket. A titkos tanácsülés után beszélgettünk a kérdésről Fodor Jenő polgármesterhelyettéssel, aki kijelentette, hogy a tanács az építési szabályrendelet alapján nem is tagadhatta volna meg az engedélyek kiadását, mert esztétikai szempontból a tanács nem bírálhatja felül a terveket. Az építési szabályrendeletben a polgármesterhelyettes szerint nincs ilyen paragrafus. A polgármesterhelyettes át is nyújtotta az építési szabályrendelet egyik példányát, amelyben rövid keresés után megtaláltuk azt a paragrafust, amely jogot adott volna a tanács• nak az engedély megtagadására. Ez a paragrafus világosan kimondja, hogy az építés módját a tanács esztétikai, szépészeti szempontból is meghatározhatja. A tanács azonban most sem élt szabályrendeletben biztosított jogával. A színészet! főfelügyelő Szegeden (A Dél m»a gyarország munkatársától) S a 11 a y miniszteri tanácsos, a kultuszminisztériumban működő országos szinészeti főfelügyelő vasárnap Szegedre érkezett, hogy a helyszínen tanulmányozza a házikezeléses rendszert. Látogatást tett a polgármesternél, Fodor Jenőnél és Tarnay Ernő igazgatónál. Érdeklődött a szegedi színház helyzetéről. A főfelügyelő végignézett egy előadást is,"amiről kijelentette a polgármesternek, hogy »nagy örömmel konstatálta, hogy a házikezelés jót bevált«. Ez a rendszer az ő ideája volt, szerinte csak igy lehet megoldani a vidéki színházak súlyos válságát. Hivatalos utján igye. kezni fog abban az irányban, hogy a többi vájrosqkban is ezt a rendszert vezessék be. Salllay miniszteri tanácsos Tarnay Ernőnek kijelentette, hogy »régen nem látott a vidéken olyan jó elő« adást, mint a szegedi színházban«. Vérnarancs nagyon szép áru, minden számban ládánkin' 36- P.~től. Schöpflíüiié, Attila ucca 7, szám, 54,0 Teleion 5—25.