Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-14 / 36. szám

1928 február 14. DÉLMAGVARORSZÁG 3 /1 ssegedi bajtársak el§atárosítákf §ogy nem látogatják ass előadásokat, — a tanárok nem tarifák meg óráikat Megkezdődő// a „néma tüntetés" a numerus clausust „módosító" javaslat ellen — A baftársi szövetségek „bizalmi férfiakat" állítanak a kapukba, Qogy figyelmeztessék a dallgatókat Küldöttség a rektornál (A Délmagyarország munkatársától.') X Délmagyarország vasárnapi számában beszámolt arról, hogy a numerus clausust > módosító' tőrvényjavaslat parlamenti tárgyalásával kapcsolatban a MEFHOSz és a Turul bajtársi egyesületek elhatározták, hogy az egyetemeken »néma tüntetéseket«, rendeznek. A hallgatók az előadásokon nem jelennek meg és távol maradnak mindaddig, míg a törvényjavaslat parlamenti tárgyalását be nem fejezik. A szegedi egyetemen szombaton már néptelenek voltak az előadótermek. A központi bajtársi egyesületek rendelkezései azonban csak szombaton délután érkeztek meg Szegedre. Dr. Paraszkay Gyula; a MEFHŐSz szegedi elnöke a központ utasításaihoz híven azonnal érintkezésbe lépett dr. Issekutz Béla rektorral és bejelentette, hogy a központ a numerus clausust módosító törvényjavaslat tárgyalásának idejére »néma tüntetéstrendelt el és enue.k értelmében az egyeíemi hallgatók nem járhatnak be az egyetemre. Bejelentette még dr. Paraszkay, hogy hétfőu délben küldöttség jelenik meg a rektornál és hivatalos formában is bejelentik az ifjúság állásfoglalását. Hétfőn délben egy órakor a Werbőczy Egyesület hivatalos helyiségében jöttek össze a baftársi egyesületek vezérel, hogy a teendőkel megbeszéljék. A vezérek rövid tanácskozás után döntöttek é.s a tanácskozás eredményéről a következő hivatalos kommünikét aiiják ki: »Az az ifjúsági értekezlet, amelyen a »Turul Szövetség« szegedi kerületében és a »MEFHOSz« szegedi csoportjában tömörült valamennyi ifjúsági egyesület vezetősége résztvett, február 13-án, hétfőn délben a következő határozatot hozta: Az egyetem valamennyi ifjúsági egyesületének tagjai február 11-étől, kedd reggeltől kezdödöleg az előa 'ások látogatásától közelebbi intézkedésig tartózkodnak, kifejezésül tiltakozásuknak, amellyel a numerus clausus törvény módosításával szemben viselkednek. A tanulmányi és szigorlati rend fentartásának érdekét az ifjúság szivén viseli, azért az értekezlet kimondja, hogy az összes eyyesületi tagok másmilyen tüntetéstől, atrocitástól, verekedéstől, igazoltatástól stb. a legszigorúbban tartózkodni köt lesek. Az egyesületi vezetők felelősséggel tartoznak ezért és adott cselben megelőző (preventív) rendel teremteni vagy megtorló magatartást tanúsítani tartoznak. Közelebbi intézkedéseket ujabb ifjúsági vezetői értekezlet fog hozni, amelynek egybehivása a Turul Szövetség szegedi kerületi vezérének és a MEFHOSz szegedi csoportja elnökének együttes hatáskörébe tartozik.« Az értekezlet ulán a bajtársak vezérei felkeresték Issekutz Béla rektort és bejelentették, hogy a határozat értelmében az előadásokat egyelőre nem látogatják. ígéretet tettek azonban a vezérek arra, hogy a »néma tüntetés« ideje alatt minden rendzavarástól tartózkodnak. A rektor a vezérek bejelentését tudomásul vette és egyben kijelentette, hogy az ifjúság aiétna tüntetésérő!': értesíti a kari dékánokat és a tüntetés ideje alatt a tanárok nem tartanak előadásokat. A rektor azonban a legkomolyabb formában figyelmeztette az ifjúság vezéreit arra, hogy a tüntetés ideje alatt mindent kövessenek ef, hogy űr egyetem békéje, biztosítva legyen. Hétfőn délután a bajtársi egyesülétek vezérei összehívták az ifjúságot és előttük is publikálták a néma tüntetést. Egyben elhatározták a vezérek, hogy a keddi naptól kezder dőleg bizalmi férfiakat küldenek ki a különböző fakultások helyiségeibe, hogy az ott megjelenő hallgatókat figyelmeztessék az ifjúság határozatára. A hétfői nap különben minden rendzavarás nélkül, a nyugalom jegyében múlott el. A bölcsészeti és jógi fakultáson előadásokat nem tartottak, csupán az orvoskaron tartotta meg néhány tanár az óráját a feltűnően gyér látogatottságú tantermekben. > Érdekes viták, érdekes Javaslatok a. földmunkások első szegedi kongresszusán A kongresszus szociális Intézkedéseket sürgetett és követelte, hogy a földmunkások sorának intézését a földnüvelésügyi minisztériumból tegyék át a népjólétibe nemzetközi munkaügyi hivatal juttatott el az egyes államok kormányaihoz a mezőgazdasági fűunkások kötelező betegségi, baleset- és rokkantsági biztosításáról. Elmondotta, hogy ezt az egyezményt nemcsak a gazdaérdekeltség,, hanem a hivatalos hatalom is az országra rá kény szeri tett rendszabálynak tekinti.- még pedig olyan rendszabálynak, amelyet a mezőgazdasági termelés nem bir el. A munkásság, bár ezt' az egyezményt nem tartja kielégítőnek, mégis érdeke, hogy elfogadtatásáért sikra szálljon, mert helyzetén mégis esak javítana valamit. — Ma már nem azt az időt éljük — mondotta Szeder Ferenc —, amikor azt hitték, liogv Isten az egyik embert urnák, a másikat szolgának terem« tette. Ma mindenki elismeri, hogy a munka az, amely ertft jelent és amely fen tartja a társadalmat. A munkásoknak éppeu ugy joguk van az élet örömeihez és szépségeihez, mint másoknak és nem lehet elvitatni a munkásságnak azt . a jogát, hogy ezeket a szépségeket és örömöket akarja elérni Szeder Ferenc ezután ismertette a magyar földmunkásság szociális helyzetét egészségügyi szempontból. Statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy (A Délmagyar-ország munkatársától) j • A Magyarországi Földmunkások Országos Szövet- ! sége vasárnap tartotta megalakulása óta első országos kongresszusit'a Munkásotthon nagytermében Takács Ferenc, .országos titkár elnökletével. A kongresszuson megjelent a szociáldemokrata párt ( parlamenti frakciójának több tagja, a földmivelésügvi minisztert Gahrovszky Miklós miniszteri tanácsos képviselte. A kongresszusi, amely eró's rendőri asszisztencia mellett a lehető legsimábban folyt le. reggel félkilenc órakor nyitották meg. Takács Ferenc megnyitó beszédében elmondotta, hogy a szövetség hat és fél évvel ezelőtt alakult meg, de országos kongresszust még nem tarthatott, pedig nagyon sok lett volna a megbeszélni, az elpanaszolni való, hiszen nincs társadalmi osztály, amely keserűbb, nyomorúságosabb helyzetben lenne, mint a földmunkások hatalmas, ^le jognélküli társadalma. Ka hók Lajos országgyűlési képviselő a vasmunkások nevében, Gabriivszky Miklós miniszteri tanácsos pedig a fóldmivelésögyi miniszter nevében üdvözölte a kongresszust. Kimondotta, hogy a földmivelésügyi miniszter azért küldötte ki, hogy közvetlenül meghallgassa a földmunkások panaszait, amelyek alapján a minisztérium kidolgozhatja majd a szükséges .törvényjavaslatokat. Peycr Károly országgy űlési képviselő a Szakszervezeti Tanács üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta, hogy a földmunkások helyzete még az ipari munkásság helyzeténél is súlyosabb. Ennek pedig az a magyarázata, hogy az ipari munkásság korábban megszervezkedhetett és szervezettségének köszönheti azokat az eredményeket, amelyeket gazdasági és szociális téren eddig elért. A földmunkások eredményt szintén csak akkor érhetnek el, ha kiverekszik maijuknak a szabad szervezkedés jogúi. Kijelentelte, hogy a Szakszervezeti Tanács minden erejével küzdeni fog a földmunkások érdekejért. Fárkas István a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának üdvözletét hozta el a kong- ! resszusra. Szintén a szervezkedés szükségességét * és sürgősségét hangoztatta. Elmondotta, hogy a magyar földmunkásság helyzete évszázadok óta nem javult. A feudáljs Magyarországon a földmunkásnak még annyi joga sincs, mini az ipari munkásnak. Ezutáu Kéthly Anna országgyűlési képviselőt'kívánta a kongresszus hallani. A képviselőnő, a földmunkások asszonyainak keserves, állati sorsáról beszélt és szociális, egészségügyi törvényekei, intézményeket sürgetett az igazi tájvédelem érdekében, mert a jelenlegi viszonyok mellett a magyar föld munkás asszonyai nem nevelhetik fel á jövő egészséges generációját. Szeder Ferenc volt nemzetgyűlési képviselő, a földmuukás szövetség titkára tartotta meg ezután hatalmas előadását a magyar földmunkások szociális helyzetéről. •ismertette azt az egyezménytervezetet, amelyet a Magyarország nép?sedési szempontból az európai á'lamols között vezető helyen áll, de a gyermekhalaadóság tokláteíében a legutolsó helyen, mert a tűrhetetlen egészségügyi viszonyok teljes mértékben lerontják a magyar nép lermékeuy ségé* nek hatását; Az államhalalomnak, ha előrelátó, értékelnie kellene az emberi űzémeröt^ -az egész» séget is, mert a tőkét is ez hozza létre. — Huszonegy évvel ezelőtt házhatározat kóte» lezte a kormányt a földmunkások kötelező biztosítására vonatkozó törvényjavaslat beterjeszt©, sére. Huszonegy év óta nem történt ezen a téren semmi, mert az illetékesek mindig kibújtak e kötelezettség alól. Foglalkozott ezutáu a forradalom, utáni törvényhozás szociálpolitikai alkotásaival és megállapítja, hogy ezek jelentéktelenné zsugorodnak össze a szükségletek mellett. Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a kongresszus kérje az egyezménytervezet törvénybeiktatását és kérje fel a szociáldemokrata párt parlamenti frakcióját ennek a kisürget'ésére. Szeder Ferenc általános helyesléssel fogadott előadását, amely teljes két óráig tartott, vita követte. A küzségík földmunkás szervezete Itrefc Wküldött?! egymásután szólaltak fel és tárták fel panaszaikat. Egyik-másik fiatal földmunkás felszólalása alaposságával, tárgyilagosságával és céltudatosságával általános meglepetést keltett. Legfontosabb volt ezek között Kállai Sándor felszólalása, aki azt fejtegette, hogy a magyar földmunkássá« mindaddig nem is remélheti helyzetének lavilását, ami* sorsának intézése a főid. mivelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik, mert a iöldmivc'ésügyi miniszter kezét a gjzdaérdíkelí. ségek hatalmas befolyása ugy is megbénítja. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben, kéri, hogy a kongresszus indítson akciót ennek a helvzetnek megváltoztatása érdekében, hogy a földmunkások sorsának intézését a parlament utalja át a népjóléti miniszíer hatáskörébe.