Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-14 / 36. szám
SZEGED: szerkesítőség: De4k Ferenc ucca Telefon: 13--33.' Kiadólilvatal, KolcsömkSnyviái' és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda: UJw Lipót ucca 19. Telelőn: 1Ö--34.« »«»«» Kedd, 1928 február 14 « O <5 rv. ÉVFOLYAM 36. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és kladóMvalol: tri ucca 6. Telefon: ISI. szém.« » « » « m HÓDMEZÖVÁSÁHHEIY: Szerkeszldség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. . * » «» « » « » « » Propaganda Egy magyar képviselő, aki a liberális világban liberális volt, ma pedig a kormánypárt seszinü frakciójában egységeskedik. nagy cikket irt egyik havi szemlénkben arról, hogy a mai nvomoruságos külpolitikai viszonyok közt Magyarország csak óvatos lapogatódzással orientálódhat bármerre is s az egyetlen, amit tehet, az, hogy az igazság propagandájával küzd a hazugság propagandája ellen. Nem tudjuk, hogy a kormány megköszöni-e lelkes támogatójának ezt a védelmet, de azt hisszük, nem volt rá semmi szükség. Először is, mert mostanában senki se vádolta a kormányt azzal, hogy valami vakmerő külpolitikai kilengéssel veszélyeztetné Európa nyugalmát, másodszor mert nem igaz, hogy a mai nyomorúságos viszonyok közt nem lehetne aktiv külpolitikát csinálni. A viszonyok egyformán nyomorúságosak egész Európában, mégis külpolitikát csinál Európa minden országa, ha jól, ha rosszul, ha győző ország, ha legyőzött. Az, hogy nagy zivatar van, nem jelenti azt, hogy lehetetlenül és gyámoltalanul kelj állnunk a zivatar kellős' közepén és kikeresnünk magunknak azt a helyet, ahol legjobban vág a förgeteg. Aki hajótörést - szenvedett, az belekapaszkodik minden deszka.szálba s azzal viteti magát a habok hátán, mig olyan hajóra talál, amelyik fölveszi. Akinek az elete veszedelemben van, az az ördög kisujjába is belekapaszkodik, mig más fogódzója nincs, — majd elereszti aztán, ha angyallal találkozik. Mi éppen eléggé körül vagyunk véve ördögökkel ahoz, hogy válogathattunk volna köztük addig, mig kisántánt cimen pokoli gyűrűbe nem kapaszkodnak körülöttünk s eléggé hajótöröttek is vagyunk ahoz, hogy ne válogathassunk a mentödeszkában. Volt rá elég időnk, hogy a Fráter György politikájának a vezérelvét tegyük magunkévá: egyiket St másikkal. Lehet, hogy ez balkániéi politika, de el kell ismerni, hogy a balkániak a világháború előtt, alatt és után sokkal jobb külpolitikusokat találtak a maguk kecskepásztor-vezéreiben, mint tni a jól vasa't és kifogá'Ua'anul raccso'ó csccse grófjainkban. S talán ma már nem hazaárulás azt konstatálni, hogy mingyárt az összeomlás után cz az úgynevezett balkáni politika lett volna a józan ész politikája. Mindenesetre több eredményt lehetett volna tőle várni, mint a semerre ss orientálódás sokéves politikájától, amelynek Bethlen István csak tavaly veteti bizonytalan körvonalú véget. A splendid isotation-í megengedhetné magának egy nagy nemzet, bár Franciaország is rég felhagyott már vele, amely a háború után jódarabig meglehetős zárkózott gőggel kukorékolt a maga szemétdombján, — de a külpolitikai álomkór katasztrófába visz olyan kis nemzetei, mint a magyar, amelynél a diplomáciai ügyességnek kell pótolni az erőt. Mindez azonban már elmúlt esőnek való köpönyeg s ma, az elmulasztott lépések és el nem mulasztott botlások utáu — ebben igazat kell adnunk a kormány prókátorának — legokosabb, amit tehetünk, a kisánlánt hazugságpropagandája ellen az igazságunk propagandájával küzdeni. Csakhogy a mi propagandánk körül mintha nem volna minden rendben. A mi propagandánk eddig l't'glnSább disz-alburuuk kia-ló •áb;'.r. j?i:",rFe::.'H, anelw-k^ éldmes kiadóvállalatok a legelőkelőbb ajánlólevelekkel támogatva a magyar hivatalos intézmények és a magyar közönség nyakába varrnak harminc és negyven pengőkért, mintha mi volnánk azok, akiket meg kell győzni arról, hogy igazságtalanság történt velünk. Igaz, hogy ezek az albumok állítólag idegen nyelveken is megjelennek, de még eddig egyetlen angolt, franciát, vagy amerikait se láttunk, akit a magyar igazságnak meghódítottál: volna ezek a dísz-albumok. Nem is lehet rajta csodálkozni, mert az ilyesmi az idegen szániára nem éppen izgató olvasmány s azért legtöbbnyíre felvágatlan marad az idők végezetéig. Az élő szó propagandájára van itt szükség, olyanra, amilyent Tituleseu folytat, a román politikus, aki mint hazája vigéce rohangat keresztül-kasul Európán s hetek óta foglalkoztatja cserkészéseível az egész európai sajtót. Melyik az a magyar diplomata, aki példáját követi és folytonosan a fülébe kiáltja a világnak a magyar igazságot? A Rothermereakció egészen más lapra tartozik. Abban a magyar hivatalos külpolitika teljesen ártatlan. annak a spiritusz rectora Nagy Emil. A Tituleseu ellensúlyozására nekünk csak egy alkalmas emberünk volna: Apponyi Albert Mindsu magyar államférfi között neki vannak a legnagyobb külföldi összeköttetései., a külföld szemében ő a magyarság reprezentatív man-je s a ma élő magyarok közül neki adatott legtöbb a meggyőzés művészetéből. Mi lehet az oka, hogy Apponyi, aki pedig nem sajnálta a fáradságot, nem tudott megközelítőleg se olyan eredményt elérni propagandaútjain, mint amilyent elért hazája javára a múltban Benes és amelyért látszólag nem hiába futkossa be Európát a román miniszter. aki a derekáig se. ér fel a mi nagy öreg emberünknek? Alighanem bizonyos személyi természetű kérdések, amiket a hivatalos tárgyalások során, vagy után odakint intéznek Apponyihoz. Például megkérdezik tőle, mije ő még Magyarországnak azon kivül, hogy legnagyobb fia? Benne van-e a kormányban s ha nincs, miért nincs benne? Talán honfitársai nem tartják elég jó magyarnak, elég jó konstruktívnak, elég jó kereszténynek? Talán októberi forradalmat csináló, vagy kommunista volt? S ha nem. akkor mi az oka annak, hogy csak magánember minőségben szolgálja hazáját, nent mint a külügyi tárca vezEtője? Nem tudhatjuk, mit felel Apponyi az ilyen kérdésekre, de azt tudjuk, mit nem felelhet. Nem felelheti azt, hogy ő a magyar liberálizmust képviseli, mert az Magyarországon átok alatt van. Nem felelheti- azt, hogy ő a magyar demokráciát képviseli, mert az Magyarországon ez idő szerint hidegre van téve. ö csak a szegény, szomorú magyar igazságot képviseli a Tituleseu hazugság-propagandájával szemben — s ezért nem emeli fel senki a mi elbukott igazságunkat. kultuszminiszter rendeletére síket? mls a hallgatók feie nem iAteciatia m ei&adásokat besáriák az egyetemeket (Budapesti tudósítónk telelőn jelentése.) A kultuszminiszter az egyetemeken törtéutek következtében ma ugy intézkedett, hogy amig az ifjúság fele nem látogatja az előadásokat, ez egyetemeket bezárják. Ennek az intézkedésnek nincsen félévvesztő jellege, csupán iiz esetleges botrányok elkerülését célozza. Illetékes helyeken számolnak azonban azzal, hogy ha megismétlődnének a mult eseményei, az egyetemeket formálisan is bezárják, ami a félév elvesztését fogja jelenteni. (A szegedi egyetemen történtekről külön cikkben lapunk más helyén számolunk be.) . ' flfvgainnwvi iieSfl CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A budapesti házakon kiragasztották az ifjúsági egyesületek plakátjait, amelyben a Magyar Nemzethez címezve azt hangoztatják. J« Iii* mint ami megilleti őket, de viszont jogaikból inem engedhetnek és ha a módosító javaslatból törvény lesz, akkor minden törvényes eszközt igénybe vesznek, hogy a numerus clau• hogy nem kérnek több jogot az egyetemeken, \ sust eredeti formájában visszaállilsák. 99* C* M^z ügyészség sajnálja, §ogy vádíaí emelt Kranlsz ellen' Meglepetésein vár&aiólc a Steglitz! dráma tárgyalásán — A védő előterjesztése a miniszteielifjez és a parlamenthez (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Krantz védője, dr. Frey ma feliratot intézett a birodalmi igazságügyminiszterhez, a porosz igazságíigyminiszterhez, valamint a birodalmi pártokhoz s arra kéri őketj hogy törvényhozási uton módosítsák a búntetőtörvénykönyvnek art a részét, amely a tanuk esküjéről aképpen rendelkezik, hogy a farul l:i'ia'l';atá",u előtt kc'l'ci m••.•feskeíni. Dr. Frey azt kívánja, hogy az esküt a kihall(Ja'.ás után vegyék ki a tanúból, ugy mint például Magyarországon. Az Acht Uhr Abcndblatt jelentése szerint a Krantz-pörbeu meglepetés várható. Igaz ugyan, hogy az ügyészség még nem kapott utasítást a vád elejtésére, de annyi már kiderült, hogy az ügyészség safnálfa, hogy vádat emelt Krantz ellen. .S-X'XÍ-