Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-02 / 27. szám

5ZECED: szerkesztőség; DcAk Ferenc ucca Teleion: 13--33.^Kíndóhlvnlnl, Kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi Ucca S. Telelőn : 30ö. — Nyomda: Löw tlpól ucca Í9. Teleion: 16—34.« » « » « » Csütörtök, 1928 február 2 ® O O IV. ÉVFOLYAM 27. SZAM BB MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca ö. Telefon: 131« széni.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telelőn: 49. szám. « » « » « » « » <( » „Szervusz Iván!" Történeti regényt kellene irni annak a tör­vényszéki tárgyalásnak anyagából, amely a báró-végrehajtót ültette le a vádlottak pad­jára. Ennek a kornak egész közszelleme ott lebegett a birói emelvény előtt, amikor a köz­tisztviselő-vádlott megrögzött iszákosságával védekezett a terhére rótt vád ellen. Egy sötét levegőjű korrajz adatai bontakoztak ki ebből a védekezésből. A szegedi birósági végrehajtó — mondották a tárgyaláson, — havonkint minden kockázat nélkül megkeresi a maga ezer pengő jövedel­mét. Ezer pengő jövedelem a birósági végre­hajtónak, amikor a kúriai biró ennél kevesebb fizetést kap, már magában véve nem egészsé­jges gazdasági helyzet szimptómája. Járvány idején sokat keresnek a temetkezési vállalko­zók s amikor járvány pusztit a gazdasági élet­ben, sokat keresnek a végrehajtók, akik a polgári jog temetkezési vállalkozói, a gazda­sági halott-exisztenciák eltakaritói. Hány me­nekült köztisztviselő, menekült biró, kenyerét vesztett ügyvéd pályázott erre a jól dotált, bő jövedelmű, biztos és kényelmes állásra! Nemcsak olyanok, akik a törvény által meg­kívánt kvalifikációval bírtak, nemcsak azok, akik négy középiskolai végzettséget tudlak fel­mutatni s a végrehajtói vizsga letétjeiét, ha­nem akik birói és ügyvédi képesitéssel ren­delkeztek. A végrehajtói állás mégsem ezek közül jutott a legérdemesebbnek, a legtöbbet vesztett s legnagyobb családu menekült köz­alkalmazottnak. A végrehajtói álláshoz sze­rencsés összeköttetései olyan egyént juttattak, aki alkoholizmusa miatt egy-két áliást már előzőleg elveszitett. Aki volt már rendőrtiszt, de részegeskedése miatt el kellelt hagynia ezt a pályát, aki volt már magántisztviselő, de alkoholizmusa miatt ebből az állásából is kimaradt. Mert az állás nem annak jutott, aki arra a legérdemesebb. Nem is annak, aki arra a legjobban rá van szorulva. Nem is azt nevezték ki, aki mindennapi kenyerét a leg­több darabba kénytelen széttördelni. Kine­vezték Gaudernák bárót, az alkoholizmusa miatt hivatalvesztett rendőrlisztet, részegeskedése miatt elbocsátott magántisztviselőt. Ennek a fölöttébb tisztes jövedelmű állásnak betölté­sére őt találták a legérdemesebbnek. A törvényszéki tárgyaláson kihallgatott el­meorvos-szakértő megállapítása szerint a báró­végrehajtó erkölcsi ítélőképessége szerfelett fo­gyatékos, szabad akarata nyilvánításában al­koholizmusa miatt erősen korlátolt s mindent egybevéve a moral-in sanity felé haladó kifej­letei mulat kórképe. Ezt a bizonyítványt álli­to!'.a ki a nagyhírű professzor arról a köztiszt­viselőről, akit mindeme tulajdonságai leljes bir­tokában neveztek ki állásába. Erkölcsi bizo­ny ilványa megvolt, nem kutatlak hát, hogy ei\;ö!csi Ítélőképessége mennyire fogyatékos. S az erőteljes protekció, a befolyásos össze­köttetés bizonyára elfeledtette azt is, hogy az alkoholistának kell menedékhely a végrehaj­tói állásban. Minek beszélnek tehetségvédelemről, minek szerveznek egyesületet azzal a feladattal, hogy ne kallódjon el egyetlen magyar tehetség sem. Nézzük végig a kinevezéseket, azok jutnak-e hivatalhoz, akit érdemük, tehetségük, jóhir­nevük, tudásuk és feddhetetlen erkölcsi hír­nevük ajánl? Meg tud-e mérkőzni a tudás a protekcióval, a hivatottság az összeköttetések­kel. az irodalmi működés az ajánló levelek­kel? Nézzük a munkáspénztári kinevezéseket s azután feleljünk erre a kérdésre. És nézzük, hogyan lett Gaudernák báró királyi bírósági végrehajtó? Minek felkutatni, pártfogásba venni, tamo­gatni a tehetségeket, ha azulán nem juthatnak kenyérhez? Inkább kallódjanak el abban a sorsban, amelyikben beleszülettek. Legyen in­; kább tehetséges asztalos, mint érvényesülni nem tudó szobrász, maradjon inkább elégedett földmunkás, mint katedrához nem ju(.ó tu­dós. Mi — bevalljuk, — nem tudjuk megta­gadni részvétünket az Éjjeli menedékhely.nek ettől a szerencsétlen bárójától. Nem ő a fe­lelős azért, legalább is nem ő kizárólagosan a felelős azért, amiben a bircság bűnösnek ta­lálta. Miért biznak közfunkció végzését olyan férfire, akiben az erkölcsi Ítélőképesség eny­nyire fogyatékos, miért adatnak hivatalos i pénzt annak kezébe, aki alkoholista volt már | a kinevezés előtt. A birói gyakorlat a tolvaj­nál egvhitő körülményül szokta mérlegelni, ha a megkárosított adott alkalmat a lopásra. Erről az enyhítő körülményről gondoskodtak a züllött báró számára azok, akik őt a köztiszt­viselői pályára segítettél Nem tudjuk, mi igaz abból, amit a báró rendőrtiszti állásának elvesztése felől elmon­dott. De ha közalkalmazott elveszítheti állá­sát, mert szervusz-szal köszönti a belügymi­nisztert, akkor ne csodálkozzunk többet sem az állás elvesztésének, sem az állás elnyeré­sének jellegzetes körülményein. A »szervusz Iván!«.tói a tegnapi Ítéletig messze ut vezet el, de ennek az útnak nincs egyetlen olyan tenyérnyi szakasza sem, amin ne lehetne ká­tyút találni s nincs egyetlen kátyúja sem, aminek betöltését ne sürgetné a közmorál, a törvény s a nemzeti társadalom parancsoló érdeke. ».-w- ym m «ÍM ¡iMuwwmwwa baró Hatvany ILafosí. 15.000 pengő pénzbüntetés, ÍO évi hivatalvesztés, öí­százezer pengő kártérítés a kincstárnak. — A zsúfolt terem közönsége felszisszent, amikor Töreky elnök este negyed ll~kor kihirdette az Ítéletet. meke van, gimnáziumot végzett és filozófiai doktorátust tett. 650 hold földje és részvényei vannak Medvigy Gábor védő ezután előterjesztene azt a kérelmet, hogy a bűnügyet a törvény-, szék utalja a vádtanács elé, miután meg kell adni a vádlottnak, illetőleg a védelemnek azt a jogot, hogy az ügyészség vádiratával szem­ben kifogásokkal éljen. A törvényszék a véde­lem indítványát elutasította. Ezután Budapest, február 1. Ma reggel kezdte meg a budapesti büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa Halvany Lajos báró nemzetgyalázási bünpöré­nek a tárgyalását. A tárgyalóterem már 9 óra előtt zsúfolásig meglelt. A sajtó képviseleté­ben szokatlanul sokan jelentek meg. Minden jelentős külföldi lap elküldte tudósítóját. Halvany Lajos személyi adatairól elmondotta, hogy 1880-ban született, római katolikus vallású, két gyer­a vádiratot ismertette az elnök. Eszerint az ügyészség hatrendbeli, a rendtörvénybe ütköző, a ma­gyar állam és a magyar nemzet megbecsü­lése elleni bűntett miatt emelt vádat Hat­vány Lajos báró ellen, mert 1921-ben, 22-ben és 23-ban a Bécsi Magyar Újságban és a Jövő cimü lapban olyan cikkeket irt cs lett közzé, amelyek »alkalmasak arra, hogy a külföldi államokat és nemzeteket Magyarország el­len ellenséges lépésre bírhassanak, továbbá, hogy a magyar nemzet hitelét és tekintélyét kisebbítsék«. Ezután megkezdték Hatvany Lajos kihallgatását. Az elnök kérdéseire kijelenti, hogy bűnös­ségét elismeri, súlyosan hibázott. A cikkek megírásánál az a gondolat vezette, hogy a megszállott területek magyarságában ápolja a magyar irodalom szeretetét. A használt kilé­teleiért most vezekel a bíróság előtt és bo­csánatot kér, hogy akkori elhagyatottsága, ül­dözöttsége és a Magyarországból hozzá eljutó túlzott hirek hatása alatt nem tudta megkü­lönböztetni a felelős elemeket a felelőtlen té­nyezőktől. Azért jött haza, hogy törvényes bírái elé álljon, hogy felel­jen mindenért, amit cselekedett. Az elnök emlékezetébe idézte Hatvanynak, amikor kihallgatásakor azt mondotta, hogy azért irt olyan hangon lapjaiban, hogy az utódállamok kormányai ne találjanak okot lapjainak kitiltására. Hatvany erre azt felelte, j hogy lapját kétszer is kitiltották Romániából I és Jugoszláviából, ö nem az utódállamok kor­mányaihoz, hanem az elszakított területek ma­gyarságához intézte szavait. Hatvany ezután a kommunizmus alatti ese­ményekre tért ki és hangoztatta, hogy neki nem volt semmi szerepe a kommunizmusban. Az októberi forradalomnak lel­kes híve volt. A kommunizmus bukása után nyomban visz« sza akart jönni Bécsből, de nem kapott út­levelet. A többi bécsi lappal ellenséges viszony­ban volt. A lapok őt vörös, fehér, zöld bárónak gúnyolták. Az elnök megjegyezte erre, hogy a cikkeket ismerve, nehéz elhinni, hogy a többi bécsi lappal ellenséges viszonyban lett volna. Fel­tételezni is képtelenség, hogy önt hazafias érzés vezette — mondotta Töreky. Hatvany elmondotta ezután, hogy egymás­után járta végig a megszállott területeken lévő városokat, hogy ott hazafias előadásokat

Next

/
Thumbnails
Contents