Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-13 / 10. szám
BZEGEDt srírkeízlöíég: Deák Ferenc ucco — 'lelefon: 13- SS.^Klndóhlvatal, KSlcsönkUnyvtár és Jegyiroda .- Aradi Ucca S. Teleion : 306. - Nyomda: Löw Upá/ 5ir.r.r* 19 Telelőn: 16 « » « » « » mm mm Péníelí, 1923 január 13 í> ® {•> IV. ÉVFOLYAM ÍO. S3&AM MAKÓ: Szerke»zlűség és kJadóhtvelal: lr! ucca 6. Telefon: 131. szám.;-. »«»«>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Andrásí y ucca 23. Telefoz»: 49. szám. « » « » « » « » « » ICIÖlizct«». ára ihvontn 3-20, vidéken és a fővárosban 3-00, KüíföldUn 6-40 pengő. Egyes »z^m 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér Az ötvenévesek. Az egyik néhány év alatt emelkedett föl a magyar szegénység és szomorúság mélységes örvényéből a hir és dicsőség világraszóló ormaira. Ötven éve született nekünk Pelsőcön, amelyet azóta elvettek tőlünk. De nem vették cl, mert nem vehették cl őt, a gömöri föld nagyszerű fiát, a magyar bánat és vigasság fényárnyékos és keser-édes képeinek hatalmas erejű és igazságú álmodóját és ábrázolóját, Rudnay Gyulát. Pár esztendeje még » magyar sors tragikus remeivel viaskodott, ele egyszerre jött a váratlan, de nem véletlen fordulat, a művész diadala a végzeten, Rudnay hire egyszerre vert a csonka országban és a nagy világban. Ma Rudnay Gyula a legjobb márkák egyike, Európa után Amerika is behódolt művészetének, amely Munkácsy mellé helyezi és a firenzei Uffici klasszikus arcképcsarnokába állilja a pelsőci fiut. Az ötvenedik évet fiatalos hévvel, lendülettel, nagy tervek lázával és uj álmok rajzával köszönti Rudnay Gyula, aki többet használt a magyar ügynek külföldön, mint egy egész diplomácia. \i\z ecset Petőfijének nevezik őt az Újvilágban lés a mai magyarság gyásza és gondja mellett ls szerető büszkeséggel és bensőséges tiszte* lettel áll meg az ötvenéves Rudnay előtt, aki töretlenül cs lankadatlanul alkut tovább, a ¡Géniusz nagyobb dicsőségére. A másik ötvenéves nem kóstolta soha a szegénységet, neki nem kellett soha verekednie és viaskodnia a kenyérért, az elismerésért, ő szerencsés csillagok alalt született és sokáig »sima uton haladt egyenesen, fölényesen, bolUpgan és sikeresen a diadalok kapuin kérésziül a világhír széditő magasságaiba. Ötven éve született Budapesten Molnár Ferenc, akinek hófehér a haja, ele szelleme még minUig ifjú és ruganyos, még mindig hódiló és tündöklő és még mindig uj utakat kereső és találó, Ü is egyik nagykövete a magyar dicsőségnek az idegenben, mindenütt ezen a kerek földön, ahol vjlágot jelentő deszkák vannak, iahol az életet mímelik, ahol a játék és az álom varázsa és vigasza kell a közönségnek. Molnár Ferencről sokat beszéltek és irtak, sok maüciózusat is — hiszen a dicsőség bajjal jár ;—, dc azt minden elfogulatlan nézőnek el kell ismerni?, hogy ü ma a színpadi ito "alom eg ik első képviselője világszerte, akinél nem szellemesebbek a legjobb mai franciák, nem érdekesebbek a legkülömb mai angolok, aki az czírfejü Cézár lelkének húrjain a legbravurosabb kézzel játszik, aki a valóságot és fantáziát a legbrilliánsabb művészettel keveri, aki minden bűvészkedése mellett is költő tud maradni és akinek egészen különleges egyéni varázsa és hatása van. Kétségtelenül Molnár Ferenc irta meg korunk egyik legtisztább emberségű és legmegragadóbb hangülatu színpadi remekmüvét, a csodálatos és nála is egyetlen Liliomot, amelyet még a szigorú és igazságos Alfréd Kerr is Euripides és hasonló nagyságok müvei mellé helyez. És ne mondja senki, hogy nem a magyar géniusz dicsősége és diadala a Liliom, amelyben a magyar főváros ligetének szentiváné.ji álma elevenedik meg a maga zenéjével és zsivajával, vagy .-1 Pál utcai fiuk ifjúsági regénye, amelyben a fiatal Budapóst grundja támad föl a szivekbeu. Molnár Ferenc nagyvárosi ember, de talán a nagyváros is lehet magyar cs a mienk, nem csupán a Bakony és a Hortobágy Most a szabad és gazdag Amerika fogadta és ünnepelte Molnár Ferencet, aki fehér hajával és piros szivével a magyarság számára nyalábolta föla babérokat és akinek fájdalmas honvágya máris Budapest felé fordul aggódó gonddal és félő reménységgel. Nem mondjuk, a szerencsének is kiválasztott gyermeke ez a monoklis költő, nem csupán a múzsáknak kedvence, szó sincs róla, Ady Endre még inkább megérdemelte volna a világ hódolatát, de mégis, az a ragyogó reflektor, amely most Molnár Ferencre sugárzik a föld minden részéből, a magvai- kulturára is veti fényét és a mi irodalnlunknak megismerését és megbecsülését segíti elő. Rudnay Gyula és Molnár Ferenc, a két 'ötvenéves, minden ellentéten és távolságon tut is egyek a magyar, géniusz végső és teljes diadaláért folytatott világrengető küzdelemben. uk a mi nagyszerű pionírjaink, ök a mi legderekabb delegátusaink kelettől nyugatig. Ök a mi színünket és a mi szavunkat képviselik, páratlan sikerrel és. méltósággal. Küldjön az Ég sok ilyen fiatalt, adjon a Sors sok ilyen diadalt a világ leggazdagabb szegényének, az árva, a dicső magyarnak! A francia kormány nem tessz kezdeményező lépéseket a szentgotthárdi incidens ügyében. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Parisból jelentik: A minisztertanács mai ülésén Briaml külügyminiszter szóbahozta a szentgotthárdi incidens ügyét és ugy nyilatkozott, hogy a francia kormány nem tesz sciiimiíé'o kezdeményező lépést ebben az ügyben. Megjegyezte még Briand azt is, hogy az érdekelt feleknek jogában áll az incidenst a Népszövetség elé terjeszteni. Bukarestből jelentik: A mai minisztertanácson Duca külügyminiszter-helyettes részletes • jelentést tett a szentgotthárdi fegyverszállitmányok ügyéről. A jelentés kitér arra. hogy a kisantant egyelőre nein tesz diplomáciai lépéseket, tekintettel arra, hogy Magyarország katonai ellenőrzése a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság megszüntetése óla a Népszövetség hatáskörébe tartozik. A kisántánt reméli,' hogy a Népszövetség mindent meg fog tenni a jövőben, hogy a fegyvercsempészéseket megakadályozza. Ha azonban a Népszövetség nem. fog az üggyel foglalkozni, ugy a kisántánt a szükséges diplomáciai lépéseket megteszi Budapesten,! Tüntetések Párosban a kommunista képviselők letartóztatása miatt (Budapesti tudósítónk te' fonj I ntése.') > Paristól jelentik: Politikai körökben igen nagy érdeklődéssel nézlek a kamara mai ülése elé, amelyen a kommunista képviselők ügyét tárgyalták. A kamara ülése előtt a mai minisztertanács ismét foglalkozott az üggyel és ugy határozott, hogy a képviselőket tsak a kamara jóváhagyó döntése után tartóztatja le. A kamara ülésterme és a karzatok zsúfolva voltak, a kamara előtt pedig nagy rendőri készültség állott fel. Az érdekelt képviselők közül csak Cachin és W'illanl-Couturicr jöttek el, mert a kommunista párt központi végrehajtó bizottsága ugy határozott, hogy a mai ülésen \ csak ez a két képviselő szólaljon fel a párt | nevében. A vita meglehetősen izgalmas volt. ( Barthou igazságügvminiszter terjesztette be a kormány javaslatát a képviselők lelartózlatásáról és bejelentette, hogy a kormány bizalmi, kérdésnek tekinti az ügyet. Több szociálista képviselő, majd Cachin szólalt fel a vitában,« akik valamennyien tiltakoztak a kormány ja-j vaslatának elfogadása ellen. A többség azon-] ban 310 szóval 210 ellenében a kormány ja-, vaslatát fogadta cl. • A szavazás meglehetős izgalmas jelenetek' között folyt le. Utána Cachin és Couturier a parlament egyik hátsó kijáratánál próbáltak megszökni a Palais Bourbonból. A palotát, azonban .i<X) főnyi rendőrcsoport vette körül: és az összes bejáratokat, nagyszámú litkosreudör tartotla megszállva, ugy-, hogy mikor Cachin és társa kiléptek az ajtón, úgyszólván a reud-J őrség karjaiba szaladtak. Ekkor a téren összegyűlt nagy tömeg élj¿v nézni kezdte a kommunista képviselőket, mire. a rendőrség megtisztította a teret a tüntetőktől, majd a két kommunista képviselőt beszáüi-] totta n Santé fogházba. A miniszterelnök felszólította Nagy Emilt, &ogy lépfen k az egységes pártból. (Budapesti tudósilónk telefonj lenlése.) Azok után a hírek illán, amelvek'az egységes pártnak frakciókra bomlásáról kerültek a közelmúltban a nyilvánosság ele;, politikai körökben igen nagy érdeklődéssel várták az egységes pártnak mai értekezletét, ahol az egységes párt frakciói közölt állítólagos ellentétek szóbahozását és tárgyalását várták. Azonban a pár tér tekezlete 11 ezekről a kérdésekről alig esett szó, mert a pártban kétségtelenül fennálló mozgalomról az elnöki tanács tárgyalt és ezm az ülésen Bethlen István is résztvett. Ennek a tanácskozásnak az eredménye' azután az elnöki tanácsnak .egy .olyan "értelmű határozata lett» iuni télies mértékben honorálja az egységes párt úgynevezett centrumának álláspontját, mert az elnöki tanács kimondotta, hogy az egységes párt tagjai sem a sajtónak adott nyilatkozatokban, sem pedig hírlapi cikkekben nem tehetnek olyan nyilatkozatokat, amelyzk a pártprogrammal kapcsolatosak, és mindennemű nyilatkozat csak a párthűség keretén belül mozoghat. Ez a határozat kétségkívül igen nagy feltűnést íog kelteni !és valószínűleg sTéles vitára ad alkalmat. A pártértekezleten a miniszterelnök nagyobb beszédet, mondott, és szokatlanul éles\ hangon foglalkozott Nagy Emil egyik cikkével. amclvet Xaev Emil a romániai biríoknörrál