Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-12 / 9. szám

DftLM.V Bül •••un ••• V lényege az, hogy a centrum tagjai továbbra is rendületlenül kitartanak Bethlen István po­litikája mellett és elitélik azokat a politikai nyilatkozatokat, amelyeket Szabó Sándor és Berki] Gyula egységespárti képviselők legutóbb tettek és megállapítják, hogy senkinek sincí jdffa programot adni, csak a miniszterelnök­nek. Szóbakerült a felszólalások során a munkás­úiztositó pénztárnál történt kinevezések ügye is és a centrumpárti képviselők nem helyesel­ték azt, ami a munkásbiztositó pénztári kinevezések során történt, mert szerintük a szociálista intézményből most keresztényszo­ciálista intézményt csináltak, holott a párt­politikát ki kellett volna űzni onnan. A cent­rumpárti képviselők Barla Szabó József és Csilléri András állásában összeférhetetlenséget látnak fenforogni. 1928 január 12. Foglalkoztak a vacsorán az egységes párt uj pártvezetőségének választásával is és ab­ban állapodtak meg, hogy amennyiben az egy­séges párt elnöki tanácsa felveti az uj párt­vezetőség választásának kérdését, ők bele­mennek abba, de ragaszkodnak ahoz, hogy a választásokat titkos szavazással ejtsék meg. A csntrumpárti képviselőkkel egyidejűleg, de más helyen vacsorázott az egységes párt­nak az úgynevezett Schandl-csoportja és ezen a vacsorán csenem minden csizmás képviselő résztvett. Itt abban íOrtér* megállapodás, hogy a csoport a jövőben is egyiS5 ícg haladni po­litikai kérdésekben. Ezek a külön vacsorázgatások és elhatározá­sok arra mutatnak, hogy az egységes párt egysége nem valami szilárd. Politikai körökben már közeli bomlásról beszélnek. CQamtoerlin világrekordot akar repülni. Cevíne Cong Islanáon repülőgépgyárat épít. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: Chamberlin. az Atlanti Óceán második átrepülője ma délben 12 óra 13 perckor rekord repüléshez startolt. Cham­berlin a Long Island felett kering és meg akarja javítani Riszticsék távolsági és időtar­tam rekordját. Newyorkból jelentik: Levine repülőgépgyár épitését határozta el. Az uj repülőgépgyárat a Long Islandon épitik fel és kereskedelmi gépeken kivül katonai gépeket is fog gyár­tani. A „valorlzáciés" ¡avaslaí a támadások kereszttüzében. »Van már nálunk nemzeti egység, a nyomorgók, a tönkrementek, a kesergők nagy nemzeti egysége«. Budapest, január 11. A képviselőház ma folytatta a valorizációs javaslat tárgyalását. Farkas Elemér benyújtotta a közoktatásügyi bizottság jelentését a numerus clausus módo­vitásáról szóló törvényjavaslatról. A Ház a törvényjavaslat tárgyalására kimondotta a sür­gősséget. A valorizációs javaslat vitájának mai első szónoka báró Kray' István volt: Minden nyi­latkozatból kicsendül az a kardinális igazság, hogy a valorizációval, elsősorban a hadi­kölcsön valorizációjával szemben a teljes ta­gadás álláspontja nem egyeztethető össze sem a méltányosság elvével, sem az ország becsű­letével. Akik hadikölcsönt jegyeztek, azokat megfelelő módon kárpótolni kell, mert ezt követeli a jog, az igazság, a méltányosság, de legfőképpen a magyar népnek, a magyar ha­zának becsülete. Nem lehet megengedni, hpgy özvegyek kegyelemkenyéren éljenek, árvák koldulni legyenek kénytelenek, kisgazdák, kis­iparosok, kistisztviselők elveszitsék minden megtakarított garasukat, mert segítségére siet­lek a háborúban megszorult hazának. Ma, amidőn országszerte emlékműveket emelnek, lehetetlen, hogy megfeledkezzenek azokról az áldozatokról, akik összekuporgatott vagyonu­kat telték le a háza oltárára és ma nincs be­tevő falatjuk. A karitaliv valorizáció végle­ges megoldás nem lehet, mert a kiosztandó segélyek csupán az alamizsna jellegével bír­nák. — Kárpótlásban csak az úgynevezett ős­jegyzőket és jogutódaikat lehet és szabad ré­szesíteni. A kárpótlás terheit azoknak kell viselniök, akik a hadikölcsönjcgyzés alól rész­ben vagy egészben kivonták magukat. — Abban a reményben fogadom el a tör­vényjavaslatot — fejezte be szavait —, hogy a törvényjavaslatot módosítják ugy, hogy az állam papírjai csak cgiielőre vannak kivéve valorizálás alól. Pakots József azzal kezdi beszédét, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során már má­sodik kormánypárti szónok akadt, aki'elle­nezte a törvényjavaslatot, de inégis megsza­vazta azt. Ez mutatja azt a beteg állapotot, amelyben élünk, amikor a meggyőződés nei ^ tud szabadulni a pártpolitika dogmáitól. — Mirevaló az ilyen törvényjavaslat, amely csak provokálja az izgalomtól és feszüilséglől kirobbanható veszedelmeket. Ez a törvény­javaslat tudatos és célzatos megkárosítása a hitelezőknek. A javaslat indokolása valóság­gal szemrehányást tesz a hadikölcsöntulaj­donosoknak, hogy mért nem fektették bele pénzüket más dolgokba, például ingatlanok­ba, aminek következtében konzerválhatták vol­na tőkéjüket. • A törvényjavaslat szelleme olyan, hogy vissza kell utasítani, mert meg­rendíti a hitet az államban. — Bámulatos, hogy amikor magyar állam­polgárok számára a valorizációt lehetetlenné teszik, a külföldiek követelésének valorizá­cióját akceptálják. Az állam a külföldi adós­ságok címleteit valorizálja ugyanakkor, ami­kor a hazai hitelezők nem tudnak hozzájutni követeléseik valorizálásához. Nem lesz az országban soha többé olyan ember, aki a mostani tapasz­talatok után, ha gazdasági áldozatra fogják valaha felszólítani, odaviszi fil­léreit a nemzeti gondolat segítségére. — Még az előadó is olyan javaslatot kép­visel, amely nem egyezik felfogásával. Nem­csak, hogy nem teljesitik a háborúban tett ígéreteket, de egyenesen megszégyenítő javas­latot terjesztenek a Ház elé. A hadikölcsön­kötvény-tulajdonosok határozatát a középosz­tály színe-java irta alá és ha ezek elmondják kritikájukat, az forradalmasitólag fog hatni. — Ha nincs is meg a hadikölcsönkötvény­tulajdonosok szövetsége, éz mégis él és tilta­kozni fog mindaddig, amig csak a valorizáció valamely formában nem valósul meg. Ismerteti ezután Pentelei Molnár János fes­tőművész özvegyének hozzá intézett levelét, amelyben a szerencsétlen asszony elpanaszolja, hogy férje annak idején százezer aranykorona vagyonát hadikölcsönbe fektette, most pedig ilt áll három gyermekével pénz nélkül. — Legalább az ős jegyzők kötvé­nyeit valorizálja a pénzügyminiszter. Nem viselkedett mindig igy a kormány. Tör­téntek kísérletek a valorizációra a kormány, részéről. Itt van a 400.000 katasztrális hold, ami vagyonváltság cimén jutott az állam kés­zére. Szilágyi Lajos: £s erről a 100.000 holdról nincs sehol elszámolási Rud: Olt van a költségvetésben. Szilágyi: Állitom, hogy rejtély ez a 400.000 katasztrális hold! Pakots: A kormány az adóterheket egyre jobban és jobban rójja az amúgy is adóter­heit adóalanyokra. Az adó ma nagyobb, mint valaha volt. A pénzügyminiszter nem látja, a gyakorlati élet követelményeit, ha pedig ezt nem tudja, miért nem adja át helyét olyan­nak, aki jobban eggyé forrott a magyar gazáa­sági élettel. Pakots azután a favorizált szövetkezetekét birálja és azt mondja, van már nálunk nem­zeti egység, a nyomorgók, a tönkrementek, h kesergők nagy nemzeti egysége. A hadikölcsön­jegyző társadalom nevében arra kéri a pénz­ügyminisztert, hallja meg a magyar középosz­tály sikoltását. Wolff Károly a következő felszólaló: A fo­lyosón azt mondják, hogy én kormány támo­gató vagyok — mondta —, mégis ellenzem a javaslatot. Ellenzem, mert lehetetlen, hogy az állam valorizáltan követelje a maga követeléseit és ne valorizálja tartozásait. A hadikö'csö'ikötvények va'orizációja a nemzeti becsület kérdése. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a valori­zációt a jóvátételi kérdés elintézése utáni idő­re hagyja. Beszél a pazarlásokról és azí mondja, lehetetlenség, hogy vidéki városokban florenzi árkádokat építsenek. Felkiáltások a baloldalon: Vonja vissza * miniszter a javaslatot! Wolff Károly ezután nem fogadja el a ja­vaslatot. Ezután felolvassák a külügyminiszter vála­szát az elszakított területen lévő magyar ár­vák ügyében Hegymegi Kiss Pál interpellá­ciójára. Hegymegi nem veszi tudomásul a szánalmas választ, amely a tényá'lások teljer ismerete nélkül történt. Felolvassák ezután Hegymegi Kiss Pál Írás­ban beadott interpellációját Debrecennek ma­gasabb lakbérosztályba sorozása tárgyában« Az ülés délután két órakor ért véget. Szinháfjegyet a Délmagyarország jegyirodája elővételi dii nélkül árusít. ii rack ingek gallérok, nyakkendők, harisnyák, mindenféle uri divatcikkek csipkék, szalagok, gyöngyök, csattok, tflllök és virágok óriási választékban rendkívüli olcsó sszalzoíí áraikon. Szavatolt minőségű sclsweizi selyemharisnyák minden létező színben 237b Pollák Testvéreknél Széciienyi iér és Cuktaict ticca.

Next

/
Thumbnails
Contents