Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-12 / 9. szám

1928 január 12. DÉLM.-MüYAKOIISZAG 3 aiTsa HaívanUilenc uj uccai villanylámpái sscaMtoit le a HMlvárosréssseltben a sxomJzati vi&ar. táztatja ezeket a lámpákat, inig a vezeték va­lahol ellörik és igy az áramkör megszakad. Arra természetesen nem számított senki, hogy ilyen erős vihar támadja meg az uj lámpákat és közülük ennyi elpusztul. Kérdést intéztünk Pongrácz Alberthez, a légszesz­gyár igazgatófához , is ebben az ügyben, aki a következőket mon­dotta: — A szombati vihar hatvankilenc lámpát szakított le, köztük huszonhetet teljesen és ezeket össze is törte a szél. A félig leszakított lámpák nagyrészét már visszaszereltük, ugy hogy ebben a pillanatban csak huszonkilenc nem ég. A vihar pusztításai meggyőzték a vállalkozót arról, hogy az a felfüggesztési mód, amelyet a külvárosrészi uccalámpák felsze­relésénél alkalmazott, Szegeden, ahol nagyon gyakran megismétlődnek az erösebb szelek, nem alkalmas. Ezért egy ujabb felfüggesztési szerkezetet dolgozott ki és a hozzá szükséges vasalkatrészeket már meg is rendelte a sze­gedi iparosoknál. Ez az uj szerkezet néhány napon belül elkészül cs akkor fokozatosan ki­cseréljük valamennyi külvárosi lámpa tartóját. Tiz napon belül égni fog minden külvárosi uc­calámpa és reméljük, hogy a hosszú fiiggesz­tési mód kikapcsolásával biztosíthatjuk a lám­pák épségét Másfélév! börtönre fíélíék a földművest, aki karddal összekaszabolta a pénzügyőri. Amikor a pénzügyőr „téxirozza" a főldmives feleségéi. (A JDélmagyarország munkatársától.) A szombati vihar — mint ismeretes — nagy károkat okozott a város területén, különösen » gyöngébb szerkezetű háztetőket rongálta meg erősen. A magánvagyonban okozott ká­rokon kívül nagy kárt okozott a közvagyon­han is, többek között a külvárosrészek uj köz­világítási berendezését rongálta meg igen erü­arn. A szokatlanul erős vihar a külvárosrészi uccákban nemrégen felszerelt és ünnepélyesen flzembehelyezeU százheiven uccai villanylámpá­nak több, mini a felél elpuszti­íofía és azóta a külvárosrészek egyes pontjain ép­pen olyan sötétség uralkodik, mint régebben. A sötétséget még veszélyesebbé teszi a süni köd, amely miatt ezek a kövezetlen uccák »«lósággal járhatatlanokká vállak. A külvárosi lámpák pusztulásával kapcso­latban Csányi Ferenc városi főmérnök > következő felvilágosítást adta: — Az uccai lámpákat biztosítani leheteti volna ilyenfajta balesetek ellen, dc ez a biz­tosítás tetemesen megszaporította volna a költ­ségeket is. A biztosítás módja a lámpák rög­zítése lett volna, mert jelenlegi helyzetükben kényre-kegyre kiszolgáltatott játékai minden fcrősebb szélnek. A szél addig lóbázza, hin­(A Délmagvarország munkatársától.) Papp György csanádpalotai löldmives a mult év január havában rövid szóváltás u'án kirántotta Kovács István pénzűgyőr kardját és azzal a pénzügyőrt formálisan összekaszabolta. A csanádpalotai véres kardeífér előzményei­hez tartozik, hogy a mult év január havában Papp György erősen beborozva tért haza feleségével egyik csanádpolotai vendéglőből. Útközben hozzájuk szegődött Kovács István pénzügyőr, aki fixirozni kezdte Papp György feleségét. Az asszony panaszkodására a férj kikérte magának a pénzügyőr viselkedését, «mire heves szóváltás fejlődött ki közöttük. Már-már tettlegességre került sor, de Pappné belekapaszkodott férje kariába. Ek­kor történt azután, hogy a pénzügyőr kirán­totta kardját és Papp György felé sújtott. Papp elugrott az ütés elől, majd kirántotta a pénzügyőr kezéből a kardot és kétszer fejbe vágta a fiatat pénzügyőrt, aki azonnal elájult és a súlyos sérülések miatt elvesztette be­szétőképességét. A szegedi törvényszék Papp Györgyöt an­nak idején bűnösnek mondotta ki és szán­dékos emberölés kísérlete címén egy ét) és 6 hónapi börtönre ítélte. Az ítélőtábla szerdai tárgyalásán a bíróság a törvényszék Ítéletét indokaival együtt hely­benhagyta. Az itélet ellen Papp György semmiségi panaszt jelentett be. Tonelli Sándor pöre Tóíh Ede fővegyész ellen. A paprikaháboru uióhangjal. (A Délmagyarország munkatársától.) A ' szegedi járásbíróságon szerdán Gaál István járásbiró olyan becsületsértési és rágalmazási pört tárgyalt, melynek előzményei még 1923-ba, az úgynevezett paprikaháboru idejére nyúlnak vissza. Ebben az évben feb­ruárban a földmivelésügyi minisztérium a sze­gedi vegyvizsgáló állomás akkori vezetőjét, Tóth Eríe fővegyészt Szegedről elhelyezte. Az elhelyezés után dr. Tonelti Sándor kamarai főtitkár cikket irt az egyik szegedi lapban, amelyben felemiitette azokat a panaszokat, amelyek Tóth Ede működésével szemben fel merültek, ruegjrta, hogy ezeknek a panaszok­nak az orvoslását a minisztérium kilátásba helyezte, tehát az érdekelteknek nincs okuk nyugtalankodni, hogy zaklatásnak lesznek ki­téve. Kritikájában Tóth Ede egyik ténykedését tnrg nem fontolt cs önkényes jelzővel illette. Ezért a cikkért Tóth Ede sajtópőr utján ikarl elégtételt szerezni, de a minisztérium nem adta meg neki a felhatalmazást, a vád­íanúes jt'edig, mikor mint fömagánvádlő nró­bálkozott, keresetével elutasította. Erre leve­let- intézett Wimmer Fülöp kamarai elnökhöz és fegyelmit kért a főtitkár ellen. -Mikor a ka­mara erre okot nem látott fenforogni, Tóth Ede Tonélli Sándort egyik budapesti lap nyill­t erében rágalmazással vádolta meg, hogy most már mint vádlott vihesse ügyét a biróság elé. A lefolytatott tárgyalás során a biróság Tóth Edét, főleg azon az alapon, hogy áthelyezése és az állítólag általa elkö­vetett cselekmények között az összefüggés meg­állapítható nem volt, felmentette., A felmentő itélet birtokában lolh Ede a < mult év folyamán levelet intézett a kamara : elnökségéhez, amelyben sértő kitételek hasz- ' nálata mellett azt kívánta, hogy levelét az ' elnökség teljes ülésen olvastassa fel. Leve­lében Tihanyi Béla kegyesrendi tanárnak egy régebbi cikke alapján plágiummal is meg­vádolta a kamara főtitkárát és azt állította róla, hogy ezt a v ádat szó nélkül hagyta ma­gán száradni. Ugyanilyen tartalmú levelet in­tézett Tóih Ede dr. SzzIjjj Józsefhez, a Du­III ii «minimi —a—g •«iiniiiiiMiiiKaria»i Megérkezett a világhírű selyem harisnya. Lampei és Hegyi cégnél mindlen színben Kap&ató. Minden pái ért garancia. 9KB 3 gonics-Társaság elnökéhez, a Magyar Hír­lap szerkesztőségéhez és a különböző testüle­tekhez is. Az igazságügyminiszterhez azonkí­vül feljelentést adott be néhány hónap előtt Somogyi Szilveszter és Botika Sándor ellen, akik neki a karhatalom kirendelését megta­gadták. Tonelli Sándor e levelek mialt Tóth Edét becsületsértésért és rágalmazás­éri pőrölle be. A szerdai tárgyaláson Tóth Ede az általáuos kérdésekre előadta, hogy becsületsértésért már büntetve volt. Védekezésében ai-ra hivatko­zott, hogy a birói itélet őt mindhárom fokon felmentette ugyan, de ez neki a teljes elég­tételt nem adhatta meg. Ezért kellett neki a kamarához is fordulni, annál is inkább, mert őt akkor, mikor Tonelli Sándor cikke megjelent, a földmivelésügyi miniszter külön levélben megdicsérte. Azt akarta elérni, hogy a legszélesebb körök is tudomást szerezzenek róla, hogy ő ártatlanul szenvedett. Minthogy a sajtópör tárgyalásán arról értesült, hogy Wimmer Fülöp kamarai elnök is aláirt egy beadványt a földmivelésügyi miniszterhez, amely az ő köztisztviselői minőségét sértette, a budapesti járásbíróságnál panaszt emelt Wimmer kamarai elnök ellen is. Ugyanezeket a szempontokat adta elő hosz­szabb jogi fejtegetések kíséretében dr. Jed­licslca Jenő budapesti ügyvéd is, aki Tóth Ede védelmét látta. el. Hivatkozott arra, hogy Tóth Ede igazának keresésében leljelenlelle Botlka Sándor állam­rendőrségi főtanácsosi is, aki annak idején Tóth Ede kérését a kar­halalom kirendelésére megtagadta és kérte, hogy a bizonyítási eljárás lefolytatása cél­jából ennek az ügynek az ügyészségnél fekvő iratai szereztessenek be. A vádlottnak és védőjének előadására Tonelli Sándor kamarai főtitkár válaszolt. Elmondotta, hogy 1923-ban a földmivelésügyi minisztérium telefonon közölte a kamarával, hogy a Tötli Ede elleni panaszok kivizsgár lására két miniszteri tisztviselő jön le Sze­gedre. A kamara ez alkalommal felhívást ka­pott, hogy a kiküldött tisztviselőket műkö­désükben "támogassa. Tóih Edét a miniszter a vizsgálat titán nyomban elhelyezte Szegedről, tehát az ok és okozati összefüggés kétségtelen volt. Csak a torzító tükör mondhatja azt, hogy Tóth Edét a miuiszler megdicsérte volna Az történt ellenben, hogy mikor Tóth a mi­nisztertől felhatalmazást kért a pör megindítá­sára, a megtagadó határozatba belekerült az a szokott formula, hogy az áthelyezése szol­gálati érdekből történt. Ez a kifejezés döntő jelentőségű lelt Tóth Ede felmentésénél, mert igy a biróság nem találhatta meg aunak pör­rendszerü bizonyítékát, hogy áthelyezése ösz­szefüggött azokkal az esetekkel, amelyeket ő bírálat tárgyává tett. A továbbiakban elmondotta Tonelli, hogy icm igaz, mintha a kamara nem íoglalkozott olna Tóth Ede vádjaival. Az elnökség a fővegyész levelét egy öttagú független bizott­ságnak adta ki, melynek Back Beánál, Pálfy Dániel, Cziqlcr Arnold, Bokor 'Adolf c¡> Bicdl

Next

/
Thumbnails
Contents