Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-12 / 9. szám

1928 január 12. DÉLM.-MüYAKOIISZAG 3 aiTsa HaívanUilenc uj uccai villanylámpái sscaMtoit le a HMlvárosréssseltben a sxomJzati vi&ar. táztatja ezeket a lámpákat, inig a vezeték valahol ellörik és igy az áramkör megszakad. Arra természetesen nem számított senki, hogy ilyen erős vihar támadja meg az uj lámpákat és közülük ennyi elpusztul. Kérdést intéztünk Pongrácz Alberthez, a légszeszgyár igazgatófához , is ebben az ügyben, aki a következőket mondotta: — A szombati vihar hatvankilenc lámpát szakított le, köztük huszonhetet teljesen és ezeket össze is törte a szél. A félig leszakított lámpák nagyrészét már visszaszereltük, ugy hogy ebben a pillanatban csak huszonkilenc nem ég. A vihar pusztításai meggyőzték a vállalkozót arról, hogy az a felfüggesztési mód, amelyet a külvárosrészi uccalámpák felszerelésénél alkalmazott, Szegeden, ahol nagyon gyakran megismétlődnek az erösebb szelek, nem alkalmas. Ezért egy ujabb felfüggesztési szerkezetet dolgozott ki és a hozzá szükséges vasalkatrészeket már meg is rendelte a szegedi iparosoknál. Ez az uj szerkezet néhány napon belül elkészül cs akkor fokozatosan kicseréljük valamennyi külvárosi lámpa tartóját. Tiz napon belül égni fog minden külvárosi uccalámpa és reméljük, hogy a hosszú fiiggesztési mód kikapcsolásával biztosíthatjuk a lámpák épségét Másfélév! börtönre fíélíék a földművest, aki karddal összekaszabolta a pénzügyőri. Amikor a pénzügyőr „téxirozza" a főldmives feleségéi. (A JDélmagyarország munkatársától.) A szombati vihar — mint ismeretes — nagy károkat okozott a város területén, különösen » gyöngébb szerkezetű háztetőket rongálta meg erősen. A magánvagyonban okozott károkon kívül nagy kárt okozott a közvagyonhan is, többek között a külvárosrészek uj közvilágítási berendezését rongálta meg igen erüarn. A szokatlanul erős vihar a külvárosrészi uccákban nemrégen felszerelt és ünnepélyesen flzembehelyezeU százheiven uccai villanylámpának több, mini a felél elpusztiíofía és azóta a külvárosrészek egyes pontjain éppen olyan sötétség uralkodik, mint régebben. A sötétséget még veszélyesebbé teszi a süni köd, amely miatt ezek a kövezetlen uccák »«lósággal járhatatlanokká vállak. A külvárosi lámpák pusztulásával kapcsolatban Csányi Ferenc városi főmérnök > következő felvilágosítást adta: — Az uccai lámpákat biztosítani leheteti volna ilyenfajta balesetek ellen, dc ez a biztosítás tetemesen megszaporította volna a költségeket is. A biztosítás módja a lámpák rögzítése lett volna, mert jelenlegi helyzetükben kényre-kegyre kiszolgáltatott játékai minden fcrősebb szélnek. A szél addig lóbázza, hin(A Délmagvarország munkatársától.) Papp György csanádpalotai löldmives a mult év január havában rövid szóváltás u'án kirántotta Kovács István pénzűgyőr kardját és azzal a pénzügyőrt formálisan összekaszabolta. A csanádpalotai véres kardeífér előzményeihez tartozik, hogy a mult év január havában Papp György erősen beborozva tért haza feleségével egyik csanádpolotai vendéglőből. Útközben hozzájuk szegődött Kovács István pénzügyőr, aki fixirozni kezdte Papp György feleségét. Az asszony panaszkodására a férj kikérte magának a pénzügyőr viselkedését, «mire heves szóváltás fejlődött ki közöttük. Már-már tettlegességre került sor, de Pappné belekapaszkodott férje kariába. Ekkor történt azután, hogy a pénzügyőr kirántotta kardját és Papp György felé sújtott. Papp elugrott az ütés elől, majd kirántotta a pénzügyőr kezéből a kardot és kétszer fejbe vágta a fiatat pénzügyőrt, aki azonnal elájult és a súlyos sérülések miatt elvesztette beszétőképességét. A szegedi törvényszék Papp Györgyöt annak idején bűnösnek mondotta ki és szándékos emberölés kísérlete címén egy ét) és 6 hónapi börtönre ítélte. Az ítélőtábla szerdai tárgyalásán a bíróság a törvényszék Ítéletét indokaival együtt helybenhagyta. Az itélet ellen Papp György semmiségi panaszt jelentett be. Tonelli Sándor pöre Tóíh Ede fővegyész ellen. A paprikaháboru uióhangjal. (A Délmagyarország munkatársától.) A ' szegedi járásbíróságon szerdán Gaál István járásbiró olyan becsületsértési és rágalmazási pört tárgyalt, melynek előzményei még 1923-ba, az úgynevezett paprikaháboru idejére nyúlnak vissza. Ebben az évben februárban a földmivelésügyi minisztérium a szegedi vegyvizsgáló állomás akkori vezetőjét, Tóth Eríe fővegyészt Szegedről elhelyezte. Az elhelyezés után dr. Tonelti Sándor kamarai főtitkár cikket irt az egyik szegedi lapban, amelyben felemiitette azokat a panaszokat, amelyek Tóth Ede működésével szemben fel merültek, ruegjrta, hogy ezeknek a panaszoknak az orvoslását a minisztérium kilátásba helyezte, tehát az érdekelteknek nincs okuk nyugtalankodni, hogy zaklatásnak lesznek kitéve. Kritikájában Tóth Ede egyik ténykedését tnrg nem fontolt cs önkényes jelzővel illette. Ezért a cikkért Tóth Ede sajtópőr utján ikarl elégtételt szerezni, de a minisztérium nem adta meg neki a felhatalmazást, a vádíanúes jt'edig, mikor mint fömagánvádlő nróbálkozott, keresetével elutasította. Erre levelet- intézett Wimmer Fülöp kamarai elnökhöz és fegyelmit kért a főtitkár ellen. -Mikor a kamara erre okot nem látott fenforogni, Tóth Ede Tonélli Sándort egyik budapesti lap nyillt erében rágalmazással vádolta meg, hogy most már mint vádlott vihesse ügyét a biróság elé. A lefolytatott tárgyalás során a biróság Tóth Edét, főleg azon az alapon, hogy áthelyezése és az állítólag általa elkövetett cselekmények között az összefüggés megállapítható nem volt, felmentette., A felmentő itélet birtokában lolh Ede a < mult év folyamán levelet intézett a kamara : elnökségéhez, amelyben sértő kitételek hasz- ' nálata mellett azt kívánta, hogy levelét az ' elnökség teljes ülésen olvastassa fel. Levelében Tihanyi Béla kegyesrendi tanárnak egy régebbi cikke alapján plágiummal is megvádolta a kamara főtitkárát és azt állította róla, hogy ezt a v ádat szó nélkül hagyta magán száradni. Ugyanilyen tartalmú levelet intézett Tóih Ede dr. SzzIjjj Józsefhez, a DuIII ii «minimi —a—g •«iiniiiiiMiiiKaria»i Megérkezett a világhírű selyem harisnya. Lampei és Hegyi cégnél mindlen színben Kap&ató. Minden pái ért garancia. 9KB 3 gonics-Társaság elnökéhez, a Magyar Hírlap szerkesztőségéhez és a különböző testületekhez is. Az igazságügyminiszterhez azonkívül feljelentést adott be néhány hónap előtt Somogyi Szilveszter és Botika Sándor ellen, akik neki a karhatalom kirendelését megtagadták. Tonelli Sándor e levelek mialt Tóth Edét becsületsértésért és rágalmazáséri pőrölle be. A szerdai tárgyaláson Tóth Ede az általáuos kérdésekre előadta, hogy becsületsértésért már büntetve volt. Védekezésében ai-ra hivatkozott, hogy a birói itélet őt mindhárom fokon felmentette ugyan, de ez neki a teljes elégtételt nem adhatta meg. Ezért kellett neki a kamarához is fordulni, annál is inkább, mert őt akkor, mikor Tonelli Sándor cikke megjelent, a földmivelésügyi miniszter külön levélben megdicsérte. Azt akarta elérni, hogy a legszélesebb körök is tudomást szerezzenek róla, hogy ő ártatlanul szenvedett. Minthogy a sajtópör tárgyalásán arról értesült, hogy Wimmer Fülöp kamarai elnök is aláirt egy beadványt a földmivelésügyi miniszterhez, amely az ő köztisztviselői minőségét sértette, a budapesti járásbíróságnál panaszt emelt Wimmer kamarai elnök ellen is. Ugyanezeket a szempontokat adta elő hoszszabb jogi fejtegetések kíséretében dr. Jedlicslca Jenő budapesti ügyvéd is, aki Tóth Ede védelmét látta. el. Hivatkozott arra, hogy Tóth Ede igazának keresésében leljelenlelle Botlka Sándor államrendőrségi főtanácsosi is, aki annak idején Tóth Ede kérését a karhalalom kirendelésére megtagadta és kérte, hogy a bizonyítási eljárás lefolytatása céljából ennek az ügynek az ügyészségnél fekvő iratai szereztessenek be. A vádlottnak és védőjének előadására Tonelli Sándor kamarai főtitkár válaszolt. Elmondotta, hogy 1923-ban a földmivelésügyi minisztérium telefonon közölte a kamarával, hogy a Tötli Ede elleni panaszok kivizsgár lására két miniszteri tisztviselő jön le Szegedre. A kamara ez alkalommal felhívást kapott, hogy a kiküldött tisztviselőket működésükben "támogassa. Tóih Edét a miniszter a vizsgálat titán nyomban elhelyezte Szegedről, tehát az ok és okozati összefüggés kétségtelen volt. Csak a torzító tükör mondhatja azt, hogy Tóth Edét a miuiszler megdicsérte volna Az történt ellenben, hogy mikor Tóth a minisztertől felhatalmazást kért a pör megindítására, a megtagadó határozatba belekerült az a szokott formula, hogy az áthelyezése szolgálati érdekből történt. Ez a kifejezés döntő jelentőségű lelt Tóth Ede felmentésénél, mert igy a biróság nem találhatta meg aunak pörrendszerü bizonyítékát, hogy áthelyezése öszszefüggött azokkal az esetekkel, amelyeket ő bírálat tárgyává tett. A továbbiakban elmondotta Tonelli, hogy icm igaz, mintha a kamara nem íoglalkozott olna Tóth Ede vádjaival. Az elnökség a fővegyész levelét egy öttagú független bizottságnak adta ki, melynek Back Beánál, Pálfy Dániel, Cziqlcr Arnold, Bokor 'Adolf c¡> Bicdl