Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-28 / 23. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Villanylámpákat kap a nagykorul, minapik sugárul, a Szentháromság- és a Ilálvária-ucca. Házankint állítják fe! a vízórákat? (A Délmagyarország munkatársától.) Azok a lehetetlen közvilágítási állapotok, amelyek Szegeden közismertek, a külvárosrészek uceái­nak világításával csak részben oldódtak meg. Előállott az a komikus helyzet, hogy most a perifériákon egyes uccák sokkal jobban vannak világítva, mint a Belvárosban, amely- j nek uccáin csak méla gázlángok »szórják fé­nyüket«. A város hatósága is belátta végre ezeknek a közvilágítási állapotoknak a tarthatatlansá­gát és ezért elhatározta, hogy a nagykörúton belüli városrésze­kéi is főbb világiláshoz juttatfa. Sajnos, nem generális intézkedésről van szó, mert a terv egyelőre a Kossuth lafos-, a Petőfi Sán­dor-, a Csongrádi- és a Szilléri­sugáruíakon, a nagykörúton, azonkívül a Szentháromság- és Kálvária-uccákon 67 ivlámpát javasol felszerelni. Ebben az ügyben február 8-án értekezletre ülnek össze, amelyen a ta­nács, a gázgyár, a mérnöki hivatal és a tör­vényhalóság műszaki bizottsága vesz részt Ugyanezen az ülésen foglalkoznak majd a vízórák felállításának kérdésével is. Ebben az ügyben egyébként a mérnökségnek az az álláspontja, hogy a vizóráfcaí nem lakásonkint, hanem bázankint kell felállítani, mert az előbbi terv technikailag kivihetetlen. A Szeged-állomás rendőri taobáján íőlaelőltev magái egy 15 éves lévai diák. „Azért veílem elő revolveremet, meri féUem a rendőröktől." (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken hajnalban a Szeged-állomás perronján Márt ha rendőrfelügyelő-helyeltes arra lett figyelmes, hogy a budapesti személy von al1­ról az utasok közül egy furcsa diáksapkáju fiatal ember ugrott le és idegenül vizsgálgatva nézelődött szét. Zavartan mozgott az utasok között, majd bement a váróterembe, ahol szintén olyan feltűnően viselkedett, hogy a rendőrök leiga­zoltatták. A fiatal ember d'ák benyomását keltette a rendőrök előtt, de feltűnt, hogy rossz magyar­sággal beszélt. Később bekísérték az állomási őrszobára, ahol átvették tőle Írásait. A kis diák először hamis nevet mondott be. Azt mondotta, hogy Szabó Jánosnak hívják. Később azonban bevallotta, hogy Bohautek Ottó az igazi neve. A lévai gimnázium ta­nulója. Atyja Ipolyságon lakik és a cseh had. seregben tényleges hadnagy. Mialatt az őrszobában a rendőrök a kis­diák írásait vizsgálgatták, az hirtelen hátra­lépett és anélkül, hogy meg tudták volna aka­dályozni, előkapta revolverét és halánté­kon lőtte magát. A revolverdörrenésre a rendőrök hozzáiohan­lak, kikapták kezéből a fegyvert és megaka­dályozták abban, hogy mégegyszer maga ellen fordítsa a fegyvert. A kisdiák összeesett. Halántékából vér szi­várgott. j — Talán kém volt? — kérdezgették egymás­tól a meglepett rendőrök. Az azonnal előhívott mentők Bohautek Ot­tót beszállították a közkórházba, ahol a dél­előtt folyamán többször megpróbálták kihall­gatni. A kora délutáni órákban dr. Lipkay Zoltán rendőrfogalmazónak sikerült néhány szót váltani a kisdiákkal, aki azonban csak annyit mondott, hogy azért lett öngyilkos, mert félt a rendőröktőL A rendőrség még a délután folyamán távira­tozott a szerencsétlen kisdiák szüleinek, akik­től azonnal értesítés érkezett, hogy vonatra ültek, hogy Szegedre utazzanak. A kisdiák szüleivel lefolytátott beszélgetés alapján a rendőrségnek az a véleménye, hogy Bohautek Ottó kalandvágyásból szökött meg hazulról. Állapota változatlanul súlyos, orvosai nem bíznak felépülésében. Heves viták a törvénytelen közgyűlésen a tanoncottlion, a forgalmi adó és a kutyaadó körül. Befejeződött a lanuári közgyii és. triple-sec, cherry-brandy, marasquino 32 (A Délmagyarország munkatársától.) A hosszura nyúlt városi közgyűlést pénteken délután négy órakor folytatiák. A hátralévő program nyugodalmas, viharmentes napot igért és talán ez magyarázza, hogy a város parlamentjének tegnapi ülésére a város tiszt­viselőivel egyetemben alig voltak többen kí­váncsiak negyvennél. Ez a szám azonban az indítványok tárgyalásánál már 18-ra olvadt, sőt a tárgysorozat utolsó pontiánál mindössze tizenketten voltak a közgyűlési teremben. Vitéz Szabó Géza aljegyző referátumával kezdődött a közgyűlés harmadik napja. A rókusi népiskolának lanoncoíthon céljaira való megvásárlását ismerteti és el- , mondja, hogy Glaftfclder Gyula megyéspüspök 160.000 pengőért hajlandó az iskolát meg­venni. Ugyancsak ismerteti a kultuszminisz­ternek azt a határozatát, amelyben értesiti a várost, hogy a Kossuth Lajos-sugárut és a Pacsirta-ucca sarkán levő telekre felépiti az uj rókusi iskolát, tornacsarnokot, kettős óvo­dát. A kultuszminiszter a telket a város tu­lajdonjogának fentartásával kéri, továbbá, hogy a város fedezze az iskola dologi kiadá­sait, az építkezési költség 10 százalékából pe­dig a berendezést készíttesse el. Wimmer Fülöp arra kéri a közgyűlést, hogy ugy fogadja el a tanács előterjesztését, hogy amíg az uj iskola nincsen készen, addig a felszabaduló régi iskolában tanítsanak. Bár nem szívesen látja, hogy a tanoncotthon kissé felekezeti jellegű lesz, azért elfogadja a püs­pök nagylelkű ajánlatát és reméli, hogy a felvételnél nem csupán feleke­zeti szempontok fognak érvé­nyesülni. Dr. Somogyi Szilveszter közli, hogv a rókusi iskola építéséhez már a kora tavasszal hozzá­fognak. A püspök egyébként csak akkor ref­lektál az épületre, ha már a rókusi iskola kérdése megoldható lesz. Igen széles mederben folyó vitát provokált a Zrinyi-uccában felépítendő tanonciskola terve. Mint ismeretes, a kultuszminiszter ebez az objektumhoz 150.000 pengő hozzájárulást ajánlott fel. A város tanácsa azonban ezzel az összeggel egyáltalában nincs megelégedve és azt a határozatot hozta, .hogy csak abban az esetben épiti fel az 560.000 pengőbe kerülő iparostanonciskolát, ha a kultuszminiszter to­vábbi 100.000 pengőt ad az építkezésre. A közgyűlés szinte megütközéssel hallgatta, hogy milyen horribilis összegbe kerül ez az építkezés. Berzenczcy Domokos műszaki fő­tanácsos felvilágosította a közgyűlést, hogy a költségek azért rúgnak ilyen sokra, mert a kultuszminisztérium az utolsó szögig előírta, hogy milyen legyen a háromemeletesre terve­zett tanonciskola. Firbás Nándor régi álmát látja megvaló­sulni az iparostanonciskola felépítésével, sze­retné azonban, ha az építésnél igazgatói lakás­ról is gondoskodnának. Dr. Regdon Károly nem tartja alkalmas­nak, hogy a Zrinyi-uccában építsék fel ezt az iskolát. Nem központi fekvésű és elveszi a belvárosi elemi iskola tanulói elöl a levegőt, mert az udvar nagyrésze is beépítésre kerül, Körmcndy Mátyás az iskola minden körül­mények közötti felépítése mellett szólalt fel. Hogyha az iparosok meghozzák azt az áldo­zatot, hogy hetenkint kétszer elengedik a tanon­cokat az iskolába, a kormány is hozzon na­gyobb áldozatot, amikor a tanonciskolát akar­ja felépíteni. Wimmer Fülöp szintén arra az álláspontra helyezkedik, hogy az iskola nem a Zrinyi­uccába való. Azt indítványozza, hogy a ta­nács tárgyaljon a kultuszminiszterrel, hogy az iskolát ne ott építsék fel. Dr. Krausz József, Hoffer Jenő, dr. Wolf Ferenc mindannyian helytelenítették a Zri­nyi-uccában való épitkezést. Wolf Ferenc az abszurdummal határos hely­zetnek mondja ezt a megoldást. Kijelenti, hogy ha a közgyűlés azt elfogadja, ő azt egészségügyi okokból megfeleb­bezl. Somogyi polgármester reflektált a felszólalá. sokra és azt mondotta, hogy a város még soha­sem volna olyan közel ahoz, hogy tanonciskolát építhessen. Ö amellett volna, hogy ezt ar. iskolát oda építsék, mert fontos érdeke az a városnak, hogy egy ilyen épülőfélben lévő városrészen háromemeletes épületet emelje­R KIS-KDSSban f. hó 28~íól minden este eredeti énekes SCHMMMEL ZENEKOR 5 muzsikál. ARAK, Disznótoros vacsora. A Kőbányai Polgári Serfőzde világhírt! sörei csapon.

Next

/
Thumbnails
Contents