Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-28 / 23. szám

nek és hogy az iskola mellől végre elkerüljön az a falusi kerités. Véleménye szerint a 800 négyzetméternyi nagyságú udvar teljesen meg. felel. Azt úgysem a tanoncok veszik igénybe, csupán az elemi iskola növendékei. Kijelenti, hogy a kultuszminisztériummal folytatandó további tárgyalások során kitérnek majd erre a kérdésre is, valamint arra, hogy a Tanonciskola épületében egy igazgatói lakást is csináljanak. A közgyűlés a tanács javaslatát ezzei a kiegészítéssel fogadta el. A községi elemi iskolai igazgató-tanítók eddig évente 6—8 pengő tiszteletdijat élveztek. A közgyűlés most az igazgatóknak, akik az iskolában tanítanak is, ezt a tiszteletdiját egységesen évi 200 pengőben állapította meg. Dr. Csonka Miklós adóügyi tanácsnok az ebtartási szabályrendelet pengő értékeinek jóváhagyása tárgyában érkezett belügyminiszteri leiratot mutatja be, amely kimondja, hogy a városban és a tanyán mennyi adót kell fizetni a kutyák után. Magyar Péter nagy haraggal pattant fel a helyéről és a következőket mondotta: — Én mindig csak szimatoltam ebben a kutyaügyben. (Viharos derültség.) — Helytelen dolognak tartom, hogy a puli kutyák után adót köll fizetni kint a tanyán! Háromezren fogunk összeállni, háromezren megyünk fel a miniszterhez, mert ő nem tudja, hogy mi a tanyai kutya! A tanyai kutyák nem olyan fényűzési kutyák, mint a városiak, amelyek minden kirakat előtt megáüanak... (Percekig tartó derültség.') A polgármester megnyugtatta ezután Magyar Pétert a tanyai kutyák ügyében és T alami megoldást fognak keresni. — A forgalmi adóhivatal — jelenü tovább Csonka tanácsnok — a jövőben a fényűzési forgalmi adó behajtását Is kezelni fogja és az ez után járó DÉLMAGYABORSZAG jutalékot a hivatalnokok között arányosan osztják fel. Közbeszólás: Hát még mindig van nálunk fényűzés! Cserő Ede: Fábián Béla kimutatta, hogy a behajtások körül milyen anomáliák vannak, ezért a szegedi iparos nagygyűlés is üdvözölte őt. Azért szólal fel, hogy megnyugtató választ kapjon olyan irányban, hogy Szegeden a behajtások körül forogtak-e fent olyan zaklatások, aminőket Fábián Béla interpellációjában elmondott. Wimmer Fülöp nem tartja morálisnak, hogy a behajtásokkal kapcsolatban jutalékokat adjanak a forgalmi adóellenőröknek. Sőreghy Mátyás osztja Wimmer álláspontját. Azt indítványozza, hogy a jutalék egyáltalán eltörültessék, adjanak a forgaimi adótisztviseleknek rendes fizetést és ebben az értelemben írjanak fel a minisztériumba. Schwarcz Manó azt mondja, hogy a forgalmisták a feleslegesnél gyakrabban zaklatják a feleket. Csonka tanácsnok ismertette ezután a forgalmi adóhivatalnokok fizetését és hogy a jutalékokat a város kasszája fizeti ki bizonyos megállapított kulcs szerint. A közgyűlés ezután 23 szóval 18 szó ellenében dr. Sőreghy Mátyás indítványát fogadta el. Eszerint felírnak a pénzügyminisztériumnak, hogy a jutalékot teljes egészében töröljék eí. Balogh Lajos akarta ezután a Délmagyarországot felelősségre vonni egy decemberben megjelent vezércikk miatt, amely a polgármesteri esküvel foglalkozott. Balogh Lajos indítványát azonban a tanács nem tette magáévá és miután abban a polgármester sem talált sértőt, azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az ügy felett térjen napirendre. Balogh Lajos szóval is próbálta megindokolni indítványát, hol csendesebb, hol zajosabb 1928 január 28. derültséget szerezve a teremben tartózkodóknak! Faj ka Lajos így aposztrofálja Baloghot: Quo usqiA tandem patientia nostra Balogh It^joska? (Hosszantartó viharos derültség.) És bár neki se tetszik a szóbanforgó cikk, de ha a polgármester nem lát abban semmiféle sértést, mit akar Balogh Lajos? Dr. Tóth Imre azt fejtegeti, hogy sem Balogh Lajos, sem a törvényhatósági bizottság nem lehet bírája annak, hogy meg van-e sértve a polgármester, vagy sem. A tanács javaslatának kiegészitéseképen indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki szeretetét és bizalmát a polgármester iránt. A közgyűlés ezután egyhangúlag bizalmat szavazott a polgármesternek. A tárgysorozat utolsó pontjaként szerepelt Ottovay Károlynak az az indítványa, hogy, a város a közszálütásoknál teljes erejével a szegedi ipart és kereskedelmet támogassa és hogy a város még akkor is a szegedieket részesítse előnyben, ha azok a vidéki pályázóknál hat százaléknál drágábbak. A tanács annak idején magáévá tette Ottovay indítványát és pártoló javaslattal terjesztette a közgyűlés elé, amely azt Ottovay Károly felszólalása után egyhangúlag elfő,gadta. Körmendy Mátyás szemére vetette még a tanácsnak, hogy nem pártolja kellőképpen a szegedi ipart és hogy a tanács tagjai közül még senkinek sem jutott eszébe, hogy a szegedi ipartelepek közül csak egyet is meglátogasson. Ezzel a háromnapos közgyűlés véget ért. Ilyen hosszú közgyűlés már régen volt Szegeden és mikor az ülés végeztével a városatyák távozóban voltak, dr. Pálfy József tanácsnok meg is jegyezte: — Soha többé nem jósolom meg, hogy meddig tart a közgyűlés. t'ZO percig nevelő orteAn A Belvárosiban hétlölöl csÜÍStlBklg «9 S FÜTTY LM KDOLFHE I

héuaiöl r0gyog6mm,cJO sálán keservei ssssss? Ónl&éni ielentkesiett a rendörségen, meri a betörésein nem voliaU Kifiseetödöh: (A Délmagyarország munkatársától.) A" szegedi törvényszék Vi/rManácsa pénteken egy monstre fcctöréses-lopási ügyben hozott ítéletet. A vádlottak padján Nagy József 37 éves könyvkőtősegéd ült. Személyi adalaiuak meg. állapiiásánál kitűnt, hogy eddig hasonló bűncselekmények miatt már 12 évet és hét hónapot töltött a Csillagbörtönben. A vád szerint Nagy József Szegeden 1927 elején sorozatos belöréses-lopásolcat követett el. Nyolc különböző apróbb betörést követett el. Az ellopott holmik azonban oly csekély értéket képviseltek, hogy még a betörő megélhetéséhez sem volt elegendő. Nagy József az utolsó betörésnél már annyira el volt keseredve a beitörések sikertelensége miatt, hogy önként jelentkezett a rendőrségen. A pénteki főtárgyaláson Nagy József mindent bevallott. A törvényszék beismerése alapján kétévi börtönre Ítélte a többszörösen rovottmultn betörőt. A törvényszék kimondotta még, hogy a vádlottat büntetésének kitöltése után dologházba utalja. A vádlott a dologház felemlítése alkalmával elkeseredve mondotta, hogy ő dolgozni akar és még hasznos tagja szeretne lenni a társadalomnak. Vild Károly elnök a vádlott kijelentésére hosszasan ismertette a dologház lényegét, amire a vádlott megnyugodott, büntetése igy jogerős. Egyévi "börtönre Ítéltéla Ihetöröt, meri »a% udvaron csalc fogta a KutyáKal« (A Délmagyarország munkatársától.) Mint Ismeretes, a szegedi törvényszék lopás címén egyévi börtönre Ítélte Kopper Henrik állásnélküli lakatossegédet, aki a Somogyi-telepen Nagy Lajos pékárus lakásába betört és onnan minden elemelhető ingóságot ellopott. Kopper Henrik a lopást nem egymagában, hanem Tóth István társaságában követte el, aki azonban a síkeres betörés után megszökött, ugy hogy a rendőrség csak az ellene kiadott körözolevél alapján tudta elfogni. A két betörő a betörés alkalmával rendkívül ügyes trükköt eszelt ki. Mindketten megjelenTaialíofásbrlkeii j pótolja a poi'osz szeneid j Rendelten próbára ¡PéTÍGSIlél felelőn 9-58 I tek Nagy Lajos házában, ahol elmondották, hogy Nagy Lajos felesége a piacon rosszul lett és ezért azonnal rohanjon be hozzá a városba. Nagy Lajos kétségbeesve rohant be a városba. Nagy sietségében még a lakás ajtaját is elfelejtette bezárni. A piacon azután nagy meglepetés várt reá. Felesége a legjobb egészségnek örvendett. Nagy Lajos rosszat sejtve haza sietett, ahol lakását teljesen kifosztva találta. A nyomozás során még aznap elfogták a betörés egyik tettesét Kopper Henrik személyében, akit azután a törvényszék egyévi börtönre ítélt. Tóth István azonban megszökött. Elfogatása után bevallotta, hogy résztvett a Somogyi-telepi betörésben, ahol azonban egész teendője csak az volt, hogy a ház udvarában lévő kutyákat lefogta, hogy Kopper ezalatt nyugodtan végezhesse munkáját. Tóth Istvánt pénteken vonta felelősségre a törvényszék V/W-tanácsa és arra való tekintettel, hogy lopásért már négyizben volt büntetve, egyévi börtönre ítélte. Az Ítélet jogerős^ LegSííb órák/ékszerek részletre is Győri Bélánál ís Ip^rhmk háTban.l FÉNyKÉPE.TSEsrs Műterme Széchenyi tér, Korzó M?zival szemben. gyári árakon. Elsőrendű klott . Pengő 7'— „ félselyem „ 10*— Félselyem és egész selyem ditvat ernyők a legszebb kivitelben 238(1 szabóit gyári árakon. Viszonteladóknak megfelelő árengedmény. Behúzásokat és javításokat vevőinknek önköltségi árakon készittetjűk. Poüák Testvérek Széchenyi tér és GsehonScs ucca.