Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-28 / 23. szám

DÉLMAGYARORSZÁG LelRésszeR áüníeíése a bukaresti kremaiérium premierjén. Bakarest, január 27. A krematóriumot, melynek felállítását az orthodox papság élesen ellenezte, tegnap helyezték üzembe. Az esetleges tüntetések végett az első hamvasztásra olyan holttestet használtak fel, melynek személyazonosságát és vallását nem ismerték és igy a hamvasziáson nem is volt jelen egyetlen felekezet hivatalos képviselője sem. A halottégetésen meglehetősen sokan jelentek meg, főleg nők. Bemutatták, hogy miképp lehet a hamvasztás előtti szertartást megtartani és miként folyik le maga a hamvasztás. ifrepiiSfi a Monf-Blancon az elsfi nfas-repliliiép. 1928 Január 28. Az elégett holttestből egy kilogramnyi hamu maradt Amikor a holttest a kemencében égett, megjelent néhány lelkész azzal az indokolással, hogy tüntetést szándékoznak rendezni a halotthamvasztás ellen. A lelkészek csoportjának a vezetője és a krematórium igazgatója között élénk vita támadt tudományos és egyházi kérdésekről. A hatósági személyek rábeszélésére a lelkészek végül is megelégedtek az elvi tiltakozás hangoztatásával. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Géniből leientik: Ma repült át a Mont-Blancon az első utasszállító repülőqéo. Az óriási f}<5//rf/-iipusu reoülőífépen tizenhárom utas foglalt helyei és a gépet Bajac francia pilóta vezelle. A gép egy óra hosszáig keringett a Monl-Blanc feleli és azulán a genfi repülőiéren simán leszállót!. Budapest, január 27. Dr. Sercdi Jusztinián esztergomi érsek, bibcros-liercegprimás ma délelőtt látogatást tett az Országházban. Már a kora reggeli órákban díszruhás rendőrök állottak fel a képviselőház palotája körül és az Országház épületében ugy a képviselőházi, mint a felsőházi szárnyon ci^eres zászlót lenget a szél. Délelőtt 10 órakor érkezett meg a hercegprímás Meszlényi Zoltán primási titkár kíséretében a felsőház bejárata elé és felhaladva a felsőház őrszemélyzetének Rákóczi-korabeli ruháiba öltözött altisztjei között, először Wlassics Gyula báró, a felsőház elnökénél tett látogatást. Közel egy óra hosszat időzött a hercegprímás a felsőház elnökénél, majd a felsőház kivilágított társalgóján át Wlassics Gyula báró kíséretében a kupolacsarnokba meut. A kupolacsarnok teljes fényárban úszott és ott várakoztak a hercegprímásra a képviselőház tagjai, élükön Karafiúth Jenő háznaggyal. 12 óra előtt 5 perccel tűnt fel a felsőház társalgójában az átvonuló menetet bevezető két Rákóczi-korabeli öltözetű hajdú, közvetlen utánuk átvonuló tu'reegprimás biborpsláslos alakja. A hercegprímás balján Wlassics Gyula báró haladt, aki a felsőház társalgójának a kupolacsarnokba nyíló ajtajáig kisérte őt, ahol elbúcsúzott tőle. Ugyanekkor jelentkezett a hercegprímásnál ZMnszky alezredes, a palotaőrség parancsnoka, majd a prímás folytatta útját most már csupán személyi titkára kíséretében a kupolacsarnokba. Az itt összegyülekezett képviselők riadó éljenzéssel fogadták a hercegprímást, aki meghatottan állott meg a körükben. Ekkor eléje lépett Karafiáth Jenő háznagy, aki a kővetkező beszéddel fogadta őt: — Főmagasságu hercegprímás ur, kegyelmes érsek! Kegyeskedjék megengedni, hogy amikor első izben lép a magyar törvényhozás csarnokába, a legmélyebb tisztelettel köszöntsem, mint az országgyűlés képviselőházának háznagya. Lelkes éljenzés követte a háznagy szavait, majd Serédl hercegprímás a következőképen válaszolt: — Köszönöm a kitüntető üdvözlést. Mondhatom, a legjobb helyen érzem magam, amikor a törvényhozás csarnokában vagyok. Magam rövid, fiatal életemnek javarészét törvényhozással töltöttem el. Arra kérem önöket, hogy amikor a törvényhozásban valamilyen tekintetben részem lesz, méltóztassanak engem megérteni, megérteni azt, hogy én minden felszólalásomban és munkásságomban, amely a törvényhozásra vonatkozik, a haza javát fogom keresni, melyért eddig is mindig dolgoztam. A hercegprímás szavait megujuló lelkes éljen- 5 zéssel fogadták a törvényhozás tagjai. A herceg- » prímás ezután Karaíiálh Jenő, a képviselőház ház- j nagyának a kíséretében a képviselőház társalgó- I termén át, a baloldali folyosón végighaladva, Zsitvay Tibor, a képviselőház elnökéhez ment. Mintegy félóráig tartózkodott a hercegprímás Zsitvay elnöknél. Távozásakor Kunos Aladár elnöki titkár és a parlamenti őrség tisztjei kisérték végig a lépcsőházban a parlament kapujáig, ahol a hercegprímás az ott várakozó autójába szállt. A hercegprímás fél 1 óra után tért vissza budavári palotájába. ritják. A pénzügyminiszter eddig azt mondta, hogy sNem, nem, soha!«, mikor a valoi^ációról volt szó, ezzel az uj szakasszal pedig azt mondja, hogy »Klskedden, borjunyuzó pénteken.c — Ne toljuk ki a döntést későbbre, hogy majd akkor határozunk, akarjuk-e, vagy sem a valorizációt, már ina kimondhatja a Ház, mert nem elég az, hogy önök — fordul a túloldal felé — hirdetik azt a készségüket, hogy valorizálnak, amikor pedig megoldásra kerül a sor, kitérnek előle. Inkább semmi!, mint ezt a szakaszt. Felkiáltások a szociálistáknál: Mert ez úgyis semmi! Wolff Károly: Ha Nagy-Magyarország helyreállítása elkövetkezik, nagyobb gazdasági erő birtokában meg fogjuk oldani "a valorizáció kérdését, Sándor Pál: Papirparagrafust kaptunk. Wolff Károly: De ebben a paragrafusban erkölcsi kötelezettség is ki van mondva. Egy hang a baloldalon: Harmincöt év múlvat Wolff Károly: Igenis, a remény megmaradt, Rolhenstein Mór: Utópiának tartja, hogy Magyarország felszabadul a jóvátétel alól. Szilágyi Lajos: Az eredeti törvényjavaslatban megtagadták a hadikölcsön-valorizációt, most pe-j dig nem! ~ ' "" Sándor Pál: Gratulálok! Szilágyi Lajos: Én nyugodt felelősséggel mondom, hogy a helyzet nem rosszabb, sőt lényegesen jobb, mint a szakasz beterjesztése előtt volt, Sándor Pál: Az ön beszéde árulás 1 Esztergályos János: Ezt a beszédet is ki ken plakatiroztatni az ön kerületében! Szilágyi Lajos: Destrukciónak kell mondani annak hirdetését, hogy 35 évig megmarad a helyzet. Czetl'er Jenő elnök ezután napirendi javaslatot tesz. A Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt tarlja. W semmit, mint ezt a szakaszt!" Harc a hadikölcsön-valorizációéri. Budapest, január 27. A képviselőház mai ülésén Zsitvay Tibor elnök jelentette, hogy Janka Károly egységespárli képviselő lemond a királyhelmcci kerület mandátumáról. Ezulán rátértek a napirendre, amelynek első pontja: a Nemzeti Bank 1927. évi mérlegszerű feleslegeinek hovafordításáról szóló törvényjavaslat, őrffy Imre előadó ismertette a javaslatot. Farkas István felszólalásában megállapítja, hogy h Nemzeti Bank az 1927. évre 12 millió pengő nyereséget mutat ki. Ez szép nyereség. Szóváteszi azonban, hogy a Nemzeti Banknak nagy szerepe jut a kamat és a hitelélet terén és ezzel a szerepével élnie kell. A Nemzeti Bank poHSikájának olyannak kell lennie, hogy olcsóvá tegye a pénzt. Az első feladata, hogy az olcsó hitelt tegye lehetővé. Elismeri, hogy a Nemzeti Bank kamatlába nem magas, de a Nemzeti Bank által kihelyezett pénzek nagyon drágán futnak a többi bankok kezén keresztül a vállalkozókhoz. Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár válaszolt a pénzügyminiszter nevében a felszólalásra: A Nemzeti Bank kamatpolitikáját teljesen önállóan szabja meg és ebben természetcsen alkalmazkodnia kell a világpiaci viszonyokhoz, mert ha alacsonyabb kamatlábat szabna meg. mint a külföldi intézetek, akkor a tőkék az országból kivonulnának. Farkas István kifogásolta, hogy a hiteléletben magas a magánkamat. Ebben sok esetben igaza van Farkas Istvánnak. Magas a magánkamatláb, mert nálunk sok apró hitelintézet van. A kormány intézkedett a Pénzintézeti Központ utján, hogy azokíói az intézetektől, amelyek az előirt marge-on felül siániüanak kamatot, a hitelt a PK megvonja. A Nemzeti Banknak is van ezirányban ellenőrző lehetősége és pedig nemcsak Budapesten, hanem a vidéki fiókjai utján vidéken is. A kormány mindent elkövet, hogy a kamatlábcsökkenést elérje. A Ház ezután elfogadta a javaslatot. Ezután folytatták a valorizációs javaslat tárgyalását. Dencz Ákos hangoztatja, hogy az uj szakasz módot ad arra, hogy a hadikölcsön-valorizáció kérdését újból napirendre hozhassa a kormány. Esztergályos János: Ez a kormány harminc év múlva sem fogja napirendre hozni! Baracs Marcell: Mostani szövegezésével ez a szakasz visszaveti a valorizálás ügyét, mert ha törvényben nem szólnak róla, természetes, hogy a kormány bármikor előveheti. — Nekünk, mint ellenzéknek — mondotta Baracs —, nem tehetnek nagyobb szolgálatot, mint ha ilyen fals megoldást hoznak és ezzel az ódiumot a valorizáció kitolásának ügyében a túloldalra háPeyer Károly előadása a Munkáso&honban. (A Délmagyarország munkatársától) A Munkásotthon előadásciklusának során pénteken este Peyer Károly, a szociáldemokrata parlamenti frakciónak vezető tagja, a Szakszervezeti Tanács elnöke tartott igen érdekes előadást. A Munkás«! otthon nagyterme zsúfolásig megtelt, nagy tömegek álltak körös-körül, akiknek nem jutott ülőhely. Lájer Dezső üdvözölte Peyer Károlyt, akit; percekig tartó tapssal fogadott a hallgatóság. Peyer előadását a szakszervezetek fejlődésévelj kezdte. Visszapillantást vetett a múltba, a munkásmozgalmak legelejére. Magyarországon 1903. köt. rül kezdtek fejlődni a különböző iparágak szakegyletei. Első a vas- és fémmunkásoké volt. Ezek után sorra alakult minden ág szakegylete, amelyekből azután a szakszervezetek alakultak ki. A' szakszervezetek eleinte csak egymás között kereslékí a kapcsolatot, majd a külföldön is. Nemzetközi kapcsolatokat kellett a külföldi munkássággal keresni, abban a számtalan fontos ügyben, amely, nap-nap után előadódott. Itt kezdődött azonban a szakszervezetek kálváriája. A különböző korma-; nyok hazafiatlansággal, nemzetköziséggel vádolták a szakszervezeteket, holott ezek csak azt csinálták;' amit a többi gazdasági ágak. , — Nemcsak a szakszervezetek nemzetköziek —< mondotta Peyer —, elsősorban az állam bz. A' legfontosabb nemzetközi szervvel, a Népszövetség«, gel kereste és találta meg az állam az összeköttet tést. Nemzetközi a kapitalizmus is, mert az egy-J másután alakuló kartellek nemcsak az országokban bent, hanem azokon kívül is vannak és qf különböző országok kartelljei is tömörültek. Peyer előadásának további során megemlékezett) a fasizmusról, amelyet épp ugy átmeneti jelenség-* nck kell felfogni, mint a kommunizmust. Ezután aj szakszervezetek belső éleiéről és azok egymás köW zötti viszonyáról beszélt. Kimutatta a szervezkedés szükségességét, mert a munkásság csak szervezve) veheti fel harcát a tőke ellen. Ha szervezve vad a munkásság, ugy egyenrangú ellenfele a munkaadóknak és közösen tudják a bajokat orvosol ni^ — Intelligens, kulturált tömegek kellenek, fejezte be előadását. — Hosszú, keserves évetí munkássága szükséges, míg elérhetik a munkások azt, hogy necsak elsőrendű szükségleteik előteremlésére tudjanak keresni, hanem mint a külországok munkásai, félre is tudjanak tenni kere* setükből öreg napjaikra. A munkások meleg ovációban részesítették Peyer! Károlyt, aki szombaton reggel utazik vissza < fővárosba. Taitel íofástsjríRell póíolfa a porosz szenei.3 Rendellen próbára Telefon 9