Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-11 / 283. szám

1 DÉLMAGYARORSZAG Váradon és Kolozsváron detektívek kobozzák Iti ia rombolásról készített felvételeket és a kolozsvári szigurancián három kereskedő ellen eljárás indult, mert — fotogtafáltak. A cenzúra még mindig megakadályozza!, hogy az erdélyi lapok a valóságnak megfeleflően Írjanak az eseményekről. A Brassói Lapok vezércikkben szólítja fel a magyarpárti képviselőket, hogy mondjanak le mandátumuktól, mert a felgyújtott templomok, lerombolt kereskedések, megölt életű városok dokumentálják, hogy milyen felesleges cifmság a románohadta mandátum. A Bukarestbe haza utazó diákok * a predeali vasúti állomáson kiszállva összevertek két zsidó kereskedőt, akik az egyik váltóőr lakásába menekültek, A diákok erre betörtek a váltóőr lakásába, azt eípnsrtitották és felgyújtották, ö két zsidót véresre verték és eszméletlen állapotban a sinek re dobták. Brassóban a rémhírek hatása alatt megszervezték a polgárőrséget, amely fáiérás közelharcban verte vissza a diákok támadását, akik a városba akartak nyomulni. Az ütközetnek mindkét fél részéről számos {sebesültjei van. A diákok a tömöri szorosban megállították a vonatokat és megverték a szekeres zsidókat és a fenyőfákat szállitő fuvarosokat Nagyváradon a református hitközség átiratot intézett a zsidó hitközséghez, amelyében a legteljesebb részvétéről, erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította a hitközséget. Kolozsvárott statárium van. Pfzpp Dániel, volt osztrák-magyar ezredes, helyőrségi parancsnok közölte a numerus clausus bevezetése mellett tüntetni akaró diáksággal, hogy irgalom nélkül közéjük lövet, ha tüntetni mernek. Kolozsvárott a kárbecslő bizottság 60 millió leiben állapította meg a kárt, ebben azonban még nincsen benne a zsidó templomokban és a Keleti Újság szerkesztőségében okozott kár. Az Erdélyből érkező jelentések szerint szombaton már mindenütt rend volt. Szombaton ünnepelték meg az antiszemita diákmozgalom ötödik évfordulóját, rendzavarás azonban nem fordult elő. Jassyban súlyos zavargások voltak. „Délelőtt nagyobb csoport diák gyűlt össze a <$ákotthon előtt. Délután a diákok felvonullak a főuccán, ahol szidalmazták a zsidókat, később azután általános verekedés kezdődött, bánt aknázták a zsidókat és töhb üzletet kifosztottak. A diákok azután behatoltak a nagy zsinagóga épületébe, összerombolták a berendezési . tárgyakat és súlyosan bántalmazták az istentiszteletre összegyülekezett zsidóságot. A csendőrség végűt is rohamot intézett a diákok ellen és szétnerték a csoportokat. Ennek egy töredéke újból a főuccára vonult, folytatta az üzletek rombolását, tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonos zsidó-e, vagy keresztény. Végül is katonai segítséget hívtak, amely azfttán szétverte a fosztogató diákbkat, 78 diákot letartóztattak és egv másik nagyobb csoportot «gy laktanyába internáltak. A bnkaresiti Lupta jelentése szerint a jassyi diákzavargások as ottani rendőrprefektus tudtával törAz A de verni' sziombat délutáni száma szenzációs <ifcket közöl Giolea kolozsváni egyetemi tanár, nemzeti parasztTalarescu a legkisebb részletekig maga szervezte ínég a mozgalmat és az utolsó pillanatig Erdélyben tartózkodott. Csak akkor hagyta el Erdélyt, amikor már minden lezajlott. — Szemtanuja voltam annak — irja cikkében a tanár —, liogy Kolozsvárott a hatóságok telje ttot Beoemhftr ti. sem tétlenül szemlélték a legvadabb pusztításokat Magasrangn rendőrtisztviari«£ közfcsbősen lélték, mint rombolt a fékevesztett tömeg és mi ként pusztították el az fedetek berendezést fe raktárait, .•----. - Egy fiatalembert - írja * pwíwfcr vasdoronggal a kezében egy kirakatot zúzott be magam vittem a rendőrség elé, hogy tartóztassák le. A rendőrség azonban futni hagyta a tüntetőt. Ez elegendő bizonyíték, hogy a tüntetést (elűlrS! szervezték és hogy a hatóságok a (elsőbb parancs miatt votut- '* kodtak beavatkozni. Politikai körökben elterjedt hirek szerint Títu. Iescu külügyminiszter rendkívül lehangolt Duca belügyminiszter magatartása miatt, aki semmit sem tett a zavargások megakadályozására és ezáltal igen nagy kárt okozott Románia tekintélyének a külföld előtt. Titulescu külügyminiszter szombaton megbeszé. lést folytatott a magyar követtel. Hir szerint tiltakozó Jegyzéket fog eljuttatni a magyar kormányhoz Vass Józsefnek a parlamentbeu tett kijelentése miatt. Lepedátu közoktatásügyi miniszter Kolozsvárra •utazott, hogy a miniszterelnök megbízásából vizs. gálafot indítson a zavargások ügyébea. A késő éjszakai órákban Jassyből érkezett jíle#. tések szerint délután $ tűzoltóságot vezényelték ki a diákok ellen, hogy fecskendőjükkel zavarják szét a tüntetőket. A diákok azonban szintén szeresek- tüzcltáfecskendők t fa ugy t e^eksztek. Csak a késő ,iákban sikerült szétkerget a tömeget. Az uccukon tilos minderi közlekedés, az egész városban lovasjárőrők cirkálnak és szuronyos rendörök. Egy ember súlyosan megsebesül. 99 fiáüborui vagy ibéRéi Békél! — felelte Litvánia képviselője •99 pfftr képviselő tollából. Giulea Tatareseu állam- í A laP ezután elmondja, hogy aWldemí titkárt teszi feleléssé Erdély gyalázatáért. A cikk ismét megerősítette, hogy országa lemond Genf, december 10. A Népszövetség ma délelőtti zárt ülésének lefolyásáról a Journal de Geneve ezeket irja: Pilsudski tárgyalás közben ezzel az egyenes kérdéssel fordult aWldemarshoz: Háborút ípkar, vagy békéli Waldemars így felelt: Békét 1 A marsall erre azt mondta: Akkor itt nincs dolgom! És Zaleskihez, a lengyel külügyminiszterhez fordulva hozzátette: Önre bizom a formula megszerkesztésének gondját. A lap ezután elmondja, hogy aWldemars szerint o i oj o— — — — fennálló hadiállapotról, de Litvánia bizonytalan helyzetére hivatkozva, garanciát kér.!, hogy Lengyelország nem fogja a litván áliath függetlenségét megtámadni. Pilsudski erre ünnepélyesen kijelentette, hogy Lengyelország kötelezi níagát a litván állam függetlenségének tiszteletben tartására és megadja számára jóakaró készségének biztosítékait. VERTES! cipfiszaion Kárász u. 8., I. e.j Sport- ésbtnsciiAk Mérték után.; hmm chísiawasbor as" ibb. Kanható LJPSCHITZ .Megváltó" gyógyszertárban Szeged, Kelemen u?ca 11 fzáir. Főposta mellett. 730 Móra Ferenc. Irta; Spectator*) Hat kötet nyári termése jött egyszerre és beíGlti házunkat egészen. Hetek óta csak Móra-esitcink vannak, Oivasó népem egészen belefeledkezel!. mintahogy a légy ragad a mézes tányérba. Sorba megy, kézről-kézre jár a Sokféle, a Beszélgetés a ferdetoronnyal, a Véreim, a Nádi hegedű, mindmegannyi apró rajzok, derítő adomák, okos tanulságok gyülekezete, megkoronázva az »Ének búzamezőkről* két kötetével, valami különös és meglepő újszerűséggel, a háborútól felbolygatott parasztság kis eposzával >rajzokban elbeszélve*, pe. a .Móra-olvasás nem olyan szokványos, csöndes elvonulás, mint egyébként. Közvetlen vitalitása drámaiságot sugall nálunk és azt hiszem, mindenütt: egyszer egészséges kacagás fakad fel, másszor könnycsepp bugyborékol az olvasók arcán és hangos közbeszólások jelentenek innét is, onnét is egy-egy elhallgathatlan mondatot, pompás szót, kitűnő jelenetet, mélyről zengő érzést, snlyos gondolatot. A kis társaság újra meg újra becsip kissé az nj zamat kóstolgatásától. Megértem megint, mi a nagyság titka? Az ős zintesé g e g v szerűsége, igazsága és kő zvetle n sége. Móra is egészen közénk telepszik és játszik'Jkéuye& r Í-V-1 ') Spectafor álnév alatt az.közéletnek ^gyik fé^ttkswjfctfb vezer'ápkj'st reíjfpzife . a magyarorsífiki Ttpék ko^jB. a Mogyorság}feá. iSpakbtt rniídigf. íeJtiuiést" keltS ipií a| awtAhi helyröfrtfl Ezi? a r®k(k w Ertiétyi Htrtqp-m (ezelőtt. Áradt Hírlap) vettük át, mint egyik legérdekesebbjét t Móra Ferenc irásmüvészetéröl mostanában megjelent temérdek méltatásnak. kedve szerint a szivünkkel és eszünkkel. A mindennapos élet meséjét vázolja a látó magyar szem aprólékos figyelgetésével, mely oroszos volna, ha mélyebbre szállana, de a látományos jó emberi szemmel a világot is átfogja az Isten karosszékéig. A földet bogarássza, de aztán a magasba pacsirtázik. A sbefelé siró fajtából-' való. mely kifelé humorizál. Fájdalmasan mondja magáról, hogy azért öregedett meg, meri miudig elemezui szokott. Hálásak vagyunk ezért a szokásáért, mert a kínból mindig ugy tér vissza, hogy vagy gyönyörű könnycseppet. vagy édes mosolyt hoz, vagy összekeveri mindent megejtő humorrá. Csinál magának különleges kiélési formát. Önmagát teszi úgyszólván minden Írásának hősévé, vagy legalább kíséretévé és azért mégis elbeszélés, lesz minden, Lírikus, aki érzéseit, olvasmányait, bölcseletét, politikáját történéssé alakítja. Ebben is egészen magyar, parasztos, de végső hatásban mégis általánosan emberi lesz. Bámulatosan egyszerű eszközökkel. Jól mondja, hogy költészete »fürjröptü és vadgalamb melódiájuk; hozzátehetjük, hogy fodormenta izü, fotyómozgásu és telve a homoki föklek illatával. Az emberek, akiket maga körül -mozgat, legtöbbször »fiiéniberek«, > célszerű szegény emberek, a tanyákról, vagy a kisvárosi élet porából, jó. és rossz tulajdonságaikkal; de uem szabad őket Sem végzetesen komolyan, se túlságos iéháu iráni, ugy. keli,- amint vanuak. Se szttUimi;ntaiizn^nsM, ,-fce jrót»i.ája rfeni kicsapongó. .Uá.ios zontii^keut' W.uV "ájz^MM. Vóbií m?g,v «':sak' 4 "tóiXfeus"•sz^tyi^X tjúMr a • kUnós popfóL a . nfiivességről. í politikai Mazu^rá|okrfil í-. legtöbbször t> Szeiid humor határán- megáll-. meífe-, i édes társalgás, ésszerű báj, jóízű tréfa, szelíd csúfolódás, de súlyos életbölcsesség minden irása, Reálizmusa is egészséges és túlzás nélkül való. Parasztjait ritkán rajzolja el, elhisszük neki, bogy, olyanok, mint amit »formáznak«, sokkal szilárdabban állanak, mint a Móricz Zsigmond problematikusai. Mindig hitelt ébreszt. >Az utolsó la< pás«-ban keresztapjának portréja, az Ének a búzamezőkről nagy regényének parasztjai az uj m agyar j e 1 le ui z é s m i n t a ké pei, avalóság művészetének ellentmondást nem tűrő bizonyossága, Ami a legszebb: mindig ösztönszerű, közvetlen. Pedig zsúfolva van rengeteg tudásai. Ezért nevezték el magyar Anatole Francénak. Tudási azonban irás közben ritkán cél, uem is cszközj mint a nagy franciánál, hanem csupán tárgy vagy, kiséret. Nem tauit, csak megtámaszt, nem bölcselkedik, lián cm böl cs. Az anyag a halk lirizmusban felolvad, hogy mint örök mese buzzogjon elő. Ezért van bátorsága, liogy a legfrissebb és legkitűnőbb aktualitásokhoz is hozzányúljon, mint az angolok és áílandóau tendenciózus legyen, de a művészet olyan teljében, hogyha áz érdek majd érthetetlenné is válik, a költői aszszuvá sűrűsödik, mint Gulliverben. Primitívsége és gyermekdedsége is időtállónak látszik. A virágok, csillagok, hajnalok, állatok, gyermekkori emlékek, családi kisszerüségek meleg költője. Öreg fejjel is szappanbuborékokat szeret fújni, még szenvedélyes szivározása és gy ufapusztitása is költői . játék. Természetes hogy ®ljut a misztikumig-A ím titkához, a kenyér titkához, Mócs; FéritttC írásaiban -.kc'uditósti-Airil- i'iőt• tűni' áÚ, ijpóv «Wicri crényei-vel és hibáival, őszintén, habozás nélkül! LégiiágyöBb Virtusai'. hógv igazsága ós -szépség-kéreső. !.'idoi«VmyszwB-j«s. S haladás fanatikusa és mindenekfelett embersze-