Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-11 / 283. szám

1927 'december 11DÉLMAGYARORSZÁG •r • A „bajtársi" csoportok elvégezték „tisztogató4 munkájukat és a tüntetők helyett azokat zárták ki, — akik mm azonosították magukat az igazoltatásokkal. 9egélyhérr^7éf elutasították az „áruló fefíe a „Párisi kirakat" (A Délmagyarország munkatársától.) W legutolsó egyetemi események, amelyek több mint egy héten át teljesen megváltoztatták a szege'di egyetem különböző fakultásainak épültét, azzal értek véget, hogy bajtársi egyesükét, azzal értek véget, hogy a bajtársi egyesüvizsgálatot a tüntetések ügyében. A vezérek tanácsa — mint ismeretes — már a. tüntetések napjaiban is olyan határozatot hozott, amelylyél a leghatározottabban elitélte a rendbontásokat és kifejezésre juttatta, hogy a tüntetők nem a bajtársi egyesületek tagjai közül rekrutálódtak. A nap-nap után fellángoló tüntetésekkel kapcsolatban azonban az egyetem tanácsának utasítására mégis megindult a bizalmas házi vizsgálat. A vezérek határozata csak nemrégiben került nyilvánosságra. A lefolytatott házi vizsgálat megállapította, hogy a bajtársi egyesületek tagjai büntetendő cselekményt nem követtek el. A tüntetéseket az egyetemi ifjak »spontán fakadó hazafias érzéstől áthatva hajtották végre-, anélkül azonban, hogy arra, "egyetemen kivül álló körök részéről utasítást, vagy biztatást kaptak volna«. A harciasabb elveket valló bajtársi csoportok azonban a vezérek tanácskozásaival egyidejűleg saját csoportjukban is megkezdték a DÜsztitó munkátn. A bajtársi egyesületek kizárták mindazokat a tagjaikat, akik a tüntetésekkel nem azonosították magukat és ezen véleményüknek szóban, vagy írásban kifejezést adtak. Különösen a Werbőczy bajtársi egyesületben folyt nagy erővel a »tisztogatás«. A kizárás sorsa ért egy jogász njságirót is, aki lapjában tudósítást merészelt írni az egyetemi tüntetésekről. Ugyancsak házi vizsgálat indult meg a »Párisi kirakat* elleni tüntetés ügyében is. Itt ugyanis a bajtársi egyesületek megáll apitottták, hogy a tüntetést elrendelő bizalmas parancsot y>egy bajtárselőre bejelentette a rető. Rokonszenves, nagyon megszeretjük. Művészeiének teteje a külső előadás elmondhatatlan ize. hajlékonysága, szine, gyökere^őge. Nyelve igazolja székely Íróink provincializmusát. A szegedvidéki szólás minden kincsét összeszedte, de a közérthetőség tulajdonává is ötvözte össze. Teli van értelmi árnyalatokkal és magyar zenével. Beszéde egyszerű művészet és tömérdek lehetőséget nyitott meg. Mit számit igy, ennyi kitűnőség mellett a néhány árnyvonal; aggasztó .termékenység, olykor szószaporítás, néhány erőltetett tréfa, nélia ismétlés? Hol rejtőzött Móra olyan sokáig? Tudtuk, liogy Szegeden él, verseket és újságot ir, muzeumot igazgat. De miért csak most. negyvennyolc éves életének nagy szomorúságai és vidéki örömei, emésztő gondjai és rezignált szerénysége után hirtelen rohammal vágott fel az életre? Miért e késedelem, mely adva van nevének latin jelentésében? A Móra sorsa hasonlít a Mikszálhéhoz, Tömörkényéhez, sőt kissé a Móriczéhoz is. A magyar költőket a forradalmi politika, vagy irodalmi háborúság emeli fel. A vidéki elbeszélőket újság, vagy befolyásos ember »hozza divatba®. De az erő önkéntelensége igen ritkán. Most be kellett bizonyítani, hogy a fajtiszta, zamatos, parasztos származású Íróban is lehet radikalizmus. Előhívták tehát Móra Ferencet és t öbbet fedezt ek fel, mint gondo lták. Mert nemcsak őt hozták, ahogy most boldogan kiabálják: az uj magyar klasszikus t, hanem az i^azi magyar és emberi lélek költői ölelkezését. uj művészi hitet, friss formát és u j ma g y a r k u 11 u r á t, mely a paraszti mélyből szakadt fel. Jó, hogy még idejében történt. Móra bizonyára ki fog hoznk még igen nagy dolgokat, PATZAUER rumok, likőrök, bajtársnak", aki a rendőrségnek bejelenelleni tüntetés parancsát. rendőrségnek és igy történt azután, hogy a rendőrség már délután négy órtokor tudomást szerzett a készülő tüntetésről. A nagy apparátussal megindult házi vizsgálat meg is állapította »a: áruló bajtárs« kilétét, j akit egyelőre azzal a szigorú büntetéssel sújtottak, hogy l-'J. • I • • 11 ULI 1 1 , yr-T a Diákvédő Irodához benyújtott pénzsegély iránti kérelmét elutasították. A bajtársi egyesületek határozataikat nemj indokolták és csupán azt tüntették ki a kizá-f rásról szóló végzésben, hogy a kizárással sújtott bajtárs iihazafiatlan magatartást« tanúsított ... A csoportok tehát nem azokat zárták ki, akik résztvettek a tüntetésekben, akiket előállítottak a rendőrségre... A tanács tagfai revixió alá vettéK álláspont/uJkaí és iki/eleníik, &ogy fel Icell frissiteni a leöazgyülést. Fodor tanácsnok: „A városnaK végre Icell J&aftani a töivényehet, álcár milyen Kellemetlen Következményei leftetneK". (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról a nagyjelentőségű döntésről, amelyet a közigazgatási biróság mondott ki a napokban Szeged város törvényhatóságának felfrissítése ügyében. A közgyűlés — mint ismeretes — a mult év októberében napirendre tért Wimmer Fülöpnek a virilistanévjegyzék kiigazítására és a megüresedett tagsági helyek választás utján való betöltésére vonatkozó indítványa fölött azzal az indokolással, hogy nincs olyan törvény, vagy törvényes rendelkezés, amely módot adna a közgyűlés régen esedékes felfrissítésére. Wimmer Fülöp, aki ugyanezt az indítványt megtette most is, a novemberi közgyűlésen, ahol indítványát hasonló sors érte, a közgyűlés határozatát megfelebbezte a belügyminiszterhez és panaszt jelentett be ellene a közigazgatási bíróságnál. A közigazgatási biróság kimondotta a panaszra, hogv a közgyűlés felfrissítésének törvényes akadálya nincsen és erről a döntéséről a további intézkedések megtétele érdekében értesítette néhány nap előtt a belügyminisztert is. aki állítólag már postára is adta azt a leiratát, amelyben a közigazgatási biróság határozata alapján elrendeli a virilisták behívását és a megüresedett törvényhatósági tagsági helyek választás utján való betöltését. A belügyminiszter rendelete, amely általános feltűnést keltett Szegeden, még nem érkezett meg, de azért a közigazgatási életben már is nagy hullámokat vpr föl. Jogászi körökben a közigazgatási biróság döntését ugy magyarázzák, hogy az már végérvényes intézkedést jelent és a város hatósága ezek után már semmi esetre sem térhet ki a közgyűlés felfrissítése elöl. Az a megállapítás ugyanis, hogy a közgyűlés felfrissítésének törvényes akadálya nincs, anvnyit jelent, hogy azok a törvények, amelyek kötelezőleg előírják a virilista névjegyzék időről-időre való kiigazítását és a megüresedő lagsági helyek választás utján való betölté1sét, érvényben vannak és végrehajtandók, mert olyan törvény, vagy törvényes rendelet nincsen érvényben, amely ezeket a törvényeket felfüggesztette, vagy hatályon kivül helyezte volna. A közigazgatási biróság döntése a városházán is megváltoztatta a véleményeket. A tanácsnak azok a tagjai, akik a közgyűlésen csatlakoztak a polgármester álláspontjához, illetve dr. Dobay Gyulának ahhoz az indítványához, amelynek elfogadásával a közgyűlés többsége most ismét napirendre tért Wimmer Fülöp indítványa fölött, — revízió alá vették álláspontjukat és ma már a közgyűlés felfrissítése előtt szintén nem látnak törvényes akadiltf. Dr. Aigner Károly főispán véleményét is meg szerettük volna kérdezni, azonban a főispán elzárkózott a Délmagyarország kérdése. elől. . Megkérdeztük Fodor Jenő polgármesterije" lyettest, aki a következőket mondotta: — Az én álláspontomat a közigazgatási bíróság döntése nem változtatta meg, most is ugyanaz az álláspontom, mint volt a döntés elölt. Szerintem nem szabad elodázni a törvényhatósági bizottság felfrissítését mert a város hatóságának nemcsak a törvények betartására keli törekednie, hanem be keli tartania és végre kell hajtass magának 3s a törvényeket, akármilyen kellemetlen következményei ís lehetnek. Megítélésem szerint a közgyűlés felfrissítésének semmiféle kellemetlen következményei nem lehetnek. Mert mi is történhetik abban az esetben, ha az uj virilisták bekerülnek éj} megválasztják azokat a városatyákat, akiket a megüresedett helyekre a város polgársága, megválasztana? Néhány értékes uj emberrel gyarapodna a város parlamentje, növekedne, fokozódna a közgyűlésen a kritikai szellemt amiből a városnak kára semmi esetre sent lehet. — Indokolatlan aggodalomnak tartom azt is, hogy a választásoktól sokan a város bet békéjét féltik. Az országos képviselőválasztás sokkal nagyobb arányú aktus volt, a város békéjét még sem dúlta fel. Néhány hétig folyt a korteskedés a városban, bajok nem származtak belőle, az élet ment tovább a maga utján és a választás után ismét elcsendesedett minden. Ha a békét féltjük, akkor tisztviselőket sem szabadna választanunk, mert még a tanitóválasztás is széleskörű korteskedéssel jár. A legfontosabb szempont mégis csak az, hogy. azoknak a polgároknak, akik a leg'Sb1? adó? fizetik, a* érvénytieiii lévfi törvény értelmében joguk va® aftoz, hogy résztvegyenek a város ügyelek intézésében és a polgárságnak is joga van arra, liogy képviselőit beküldje a megüresedett tagsági hegyekre. Ugy gondolom egyébként, hogy ezek után mégis megtörténik a%közgyülés felfrissítése, mert hiszen arra gondolni sem lehet, hogy az uj közigazgatási törvény belátható időn belül érvénybe lépjen. BtZTOS