Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-11 / 283. szám

S£COSD< SMricMdOtégi De6k Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.'Kiadóhivatal, jjBIcíOnWJnyvttte 6» Jegyiroda: Aradi ucca »• Teleion: 306. - Nyomda: IHw (ipöl ucca 19. Teleion: 16--34.« » « » « » Vasárnap, 1927 december 11 $ 0 III. ÉVFOLYAM 283. SZAM MAKÓ : Szerketztűteg és kiadóhivatal: Uri ucca O. Telefon: 151. szóm.« » « •„ , „ HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: -49. szám. « » « .-> « » ^ » « » HIWMiiMMIMIIII i ni i 11 nini HII mm^-mmmmtmmímmmsa £jőlízsl<is®. ára fcavoaía 3-20, vidéken és a fovdroaban 3-CO, k'JIííSlcW:) 6-4t) pengő. Egyes szám lé, vasár- és Uancpnan Z4 fillér Asz ö scsidafuK. Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat, — ez volt a régi magyar tréfá­ló, amitől azonban nem tört csontja senki­uek. A magyar történelem nem ismert zsidó­üldözés t még az úgynevezett legsötétebb középkorban sem, mikor a nyugati világban i kereszténység máglyákat rakott a mozaitf­niusnak, nem annyira hitbeli, mint inkább „azdasági alapon. Ha volt rá eset, hogy ka­tasztrofális időkben a fölbujtogatott uccanép rávetette magát a ghettora, ez mindig csak szórványos jelenség volt s mindig kiderült, hogy a bujtogatok nem magyarok voltak. Ép­pen ugy, mint ahogy a boszorkányégetés divat­ját is nyugatról kaptuk e különös pörök kó­dexével együtt, sőt legtöbbször a vádlókkal és bír' kai együtt. A mi fajtánknak sok hibája lehet, de a kegyetlenkedés, az embertelenség, az orozva támadás soha se volt meg benne és merjük állítani, hogy ezekre ma sincs benne fogékonyság. Ennek dacára a bukaresti parlamentben ijiiíp elhangzott az a nem éppen váratlan nyi­latkozat, hogy ilyen események, uccai rendet­knkedések, zsidóverések »más országokban* is előfordultak már, de sehol se tulajdonii­!ak nekik olyan szenvedélyes kifakadásokban olyan nagy fontosságot, mint a magyar parla­mentben »az erdélyi kilengéseknek*. S a román belügyminiszter ugyanazzal a szájjal, amellyel elítélte a diákzavargásokat, azt is kijelentette, hogy nem tarthatja hitelesnek a a magyar kormány helyettes miniszterelnö­kének,a lapokban közöli nyilatkozatát s majd csak a kétségtelenül hiteles szövegre fogja a választ megadni, Nem nehéz kitalálni, hogy ez a válasz ini lesz. A válasz az lesz, hogy a magyar kor­mány ne ártsa bele magát más állam bel­gyeibe s inkább csináljon rendet a maga por­iáján. S a válaszban esetleg az is benne lesz, liogy a román diákokat tulajdonképpen azért törte ki a hazafias lelkesedés, ami Magyaror­szágon már törvénybe van iktatva: a numerus clajjsusért s amit a román kormány nem haj­landó törvénnyé lenni. Ez a válasz kétségtelenül oláh stilusu lesz, i&laliomos és hazug. Ha a lelkes oláh ifjúság­iak a kormányával volna baja, akkor a minis z­l-rek ablakait verné be, a Duea ur hasába szúrná a bicskát és az államkasszából emelne rl értékekel, amennyiben komolyabb és élel­mesebb urak már meg nem előzték volna. Mindaz által a látszat csakugyan olyan s ezt kétségtelenül ki fogja használni a román ál­kniművészet, hogy itl a román ifjúság a ma­' yar ifjúságtól tanult, néthi korrekcióval. »Ha tc üiöd a te zsidódal, akkor én is ülöm az en zsidóinal. — mondták Cuza professzor és Trancu professzor ur ifjú diák­jai és végigdulták Erdély zsidó, ma­gyar és szász boltjait, mert nekik zsidajuk mindenki, aki nem román és ők a numerust­clausus-szal védeni akarják nemes fajukat minden más fajjal szemben, ha zsidó, ha keresztény. Nekik zsidajuk nemcsak a ma­gyarságáért állandóan sanyargatott váradi fő­rabbi, aki például még Eckhardt Tibornál, vagy Haller Istvánnál is többet szenvedett már a magyarságáért, hanem zsidajuk Karácsonyi János püspök is, a nagy tudományu váradi történetiró. S ők nemcsak a zsinagógát rom­bolják le, hanem a Katholikus Kört is, kissé kiszélesítvén azt a fajvédelmi alapot, amelyen Cuza professzor ur magyar elvbarátai állnak. Ezt a kellemetlen látszatot mindenesetre el kellene oszlatni s erre nem elég a magyar li­berális ellenzék erélyes állásfoglalása, sőt a magyar miniszterelnök-helyettes szivbemar­koló beszédje sem. Szerettük volna mingyárt az első nap a parlamentben a magyar- faj* védők máskülönben annyira temperamentu­mos vezérének kirobbanását hallani Szeret­tük volna, ha nemcsak azt jclentetle volna fajvédő-gyűléseken öt elhallgattathassa, hanem azt is kijelentette volna, hogy ő felháborodva tiltakozik a váradi ritusu fajvédelem ellen. És szerettük volna, ha azok a politikusok, akik le tudják szerelni azokat az ifjúsági mozgalmakat, amelyeken a kultuszminiszteri tekintély mindig zátonyra fut, szereltük volna, ha azok a politikusok most arra inspirálják az ifjúság vezéreit, hogy ők, is találják meg a felháborodásnak azt a hangját, amit megtalált a-parlament liberális ellenzéke. Mi nem tart­juk s nem is ismerjük el a politizálást az ifjúság hivatásának, de az nem politika, ha a véreinkért való sikolyból kicsendül a ma­gyar ifjúság hangja is. A világon mindenütt természetesnek találnák, ha a magyar ifjúság tiltakozna az ellen, hogy az oláh ifjúság vad csorda módjára gázoljon keresztül elszakadt véreinken. A nemzeti érdek az első, vagy Cuza professzor magyar elvbarátainak ragaszkodása ahhoz a politikai plattformhoz, amelyet Göm­bös Gyula annak idején a nacionalizmus inter­naciőnáléjának nevezeti el? Még rövidebben• a magyarságukért meghurcolt és meggyűlölj; erdélyi zsidók szimpatikusabbak a magyar fajvédőknek, vagy Cuza professzor magyar­gyalázó deákjai és halálfejes sapkáju gyilr ki, hogy nincs az a kormányhatalom, amely \ kos-növendékei? Báró Hatvan.^ iafost szombatról vasárnapra virradóra őrizetbe vették. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Jelentette a Délmagyarország, hogy tegnap Budapestre érkezett többéves önkéntes emig­ráció ulán báró Halvány Lajos és nyomban a törvényszékre sietett, ahol jelentkezett és kérte ügyének gyors letárgyalását. Hatvany Lajos azért határozta el magát erre a lépésre, mert Pesthy Pál igazságügyminiszter leg­utóbb azt tartotta korrekt lépésnek, ha az emigránsok amnesztia nélkül hazajönnek és I biróság elé állanak. Hatvany Lajost ma éjjel | őrizetbe vették. | Az őrizetbevétel hire politikai körökben a ; késői órák ellenére is gyorsan terjedt és nagy feltűnést keltett A részletekről a következő­ket jelenthetjük: A rendőrség ma éjjel féltizenkét órakor őri­zetbe vette báró Hatvany Lajost, aki tegnap érkezett Budapestre. Ellene az 1921. évi II t. t.-c. 7. §-\a alapján indul rrxég az eljárás azpk miatt a cikkek miatt, amelyek Bécsben a Jövő cimü lapban 1921-ben,'22-ben és 23-ban meg­jelentek. Ez az ügy báró Hatvany Lajos távolléte alatt szünetelt, miután azonban most Buda­pestre érkezett és az ügyészség vezetőjének lakását bejelentette' az ügyet ismét elővették. A délután folyamán detektívek jelentek mc-g Hatvany Lajos rokonainak lakásán, akiknél megszállott, azonban Hatvany nem tartózko­dott otthon.' Késő éjszaka érkezett haza lako­sára, ahonnan nyomban a főkapitányságra sietett. A főkapitányságon őrizetbe vették és a politikai osztályon két detektív^-felügyelete 1alatt tölti az éjszakái. Predteálon, Brassóban és Jassyban folytatták, a szavargásoKat. Giulea román egyetemi tanár azzal vádolja Tatarescu állam titkári, hogy & szervezte meg « zavargásokat. (Budapesti ludósitórtelefonjelentése.) J gok most irják össze a diákok által okozott Az erdélyi '"agyar városo ra, különösen Nagy­váradra és Kolozsvárra halotti csend borul. Ezekben a városokban minden élet szünetel. Az uccákon rendőri és katonai őrjáratok cir­kálnak és minden csoportosulást megakadál­yoznak. A kormány állal kiküldött bizotlsá­károkat, de nagy gonddal vigyáznak arra, hogy ennek nagyságát minél kevesebb összeg? ben állapítsák meg. Ezt. célozza a rombalások lefényképezésének msc tutása. ii

Next

/
Thumbnails
Contents