Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

2P DÉLMAGYARORSZAG t»kszerü áldozatkészség a gazdasági oldal tekinteteken és irányában és valljuk be, hogy csak régi generációk vetésének beszedéséig ertünk el. tTj eszméket, uj elgondolást várunk a téren is. Remegnek u nagyságnak pillérei. A kultura pillérei., ha töredékesen is, de magasra szárnyalók, a gazdaság pillérei omlatagok, alacsonyabbak és homokra épültek. Mit tett az állam, mit tett a város a határváros Szeged érdekében? Tett-e legalább kísértetet arra nézve, hogy a szomszédállamokkal megkötött gazdasági szerződésekben, vasúti megállapodásaiban, hajózási egyezményekben alátámassza a gazdaságilag halálrá ítélt, mert országrészét elvesztett város, életlehetőségeit. Mit sem hallottunk erről és ha Szeged kereskedelme és ipara nem dőlt még teljesen romokba és ba az országukat elvesztett szegedi kalmárok még mindig élnek, ugy a város, mint az allaro minden segítsége nélkül, saját erejükből az önsegély alapján élnek és épen rzért erdemeinek meg minden országos támogatást. Nagy város, nagy Szeged, komoly ipar, nagyarányú kereskedélem, intenzív, modern mezőgazdaság nélkül el nem képzelhető. Félek és tartok tőle, hogy a nagy álmodók homokra építünk és gyönyörűséges magyar álnaiiiikat elsöpri az első szélroham,' miként nyári éjszakákon elsöpri a futósíéi homokra wsenteít emberi munkának kérges fáradtságát. Mi,t'»egéfi:ek, régen álmodók, Nagy-Szegedről valő álmodozásunkban nem hanyagolhatjuk el az érem ezen másik oldalát, a gazdacági fejlődés kérdését. Vágott utakon, kitaposott ösvényeken itt már nem járhatunk. .-S. fantária kérdése az uj gazdasági, irányok kijelölése. Neat adbttsáfjok, nem sablonok katifdfarc! uan szó, minden város gazdasági fejlődésének mások a lehetőségei, mások a törvényei. Nem azt kívánom, hogy a város maga létesítsen ipart. Nem azt akarom, hogy a város kereskedjék, hanem azt gondolom, hogy íü5 iparnak és kereskedelemnek előfeltételeit, állami es városi támogatással, merészen előrelátó kigondolással kell biztosítani. A régi vasúti csomópontot kell újra élővé tenni és nem szabad sohasem elfelejteni, hogy mái szomorú o^zágos helyzetünkben is a Tisza és a Maros szögénél lakunk. A vízi utak fejlesztésében látom azokat a lehetőségekét, amelyeket nyugati városokban már régen kihasználtak Volna, dc amely istenáldásoknak jelentőségét ma éppott ügy mellőzzük, mint azokban az liŐkbew, amikor a nagy Széchenyi a vizek b.'jazás'át ofézágós programW tette. Mi az- oka annak, hogy eddig csak - a kultúrával* törődtünk, de mellőztük a mezőgazdaságnak, az iparnak és a kereskedelmnek nagy érdekeit? Ugy hiszem, hogy ez azért törten!, mert könnyebb iskolát létesíteni, mint nagyvonalú gazdasági problémákat megoldani. Dc" abb.au is Játom az okol, hogy mindazok, ci'kiktól a városi feladatok megoldását várjuk, tisztán a klasszikus műveltség tanításait isménk ts a gazdasági élet mérhetetlen kérdései •a jnhltban is, jelenben is idegének voltak elotl'úk. Több gazdasági képzés; ezekben a kérdésekben valő mélységes elmerülés, kül1 okL vizsgálata és azoknak a mi viszorjygiíVkhóz való alkalmazása vezet a nagyobb Szfged kiépítéséhez. A karácsony a béke es szeretet ünnepe. E sorokat szeretetből irom. Olthatatlan szeretelb51 szülővárosom iránt, amely nagyságra •elhivatott. A város nagy és erős igazán csak akkor lesz1, ha a nagy magyar szellemi jövendő kiváló megálmodója melleit lesznek olyan segítő társak is, akik gazdasági jövőjének jobbra fordulását és az erőknek kihasználását teszik életük feladatává! Karácsony estéjén bizó, jóakaratú emberektiök mondom: Szegednek van múltja' és- -szomorú jelene ellenére is bizhatunk nagydb'i |.->ve: 1927 december 25. i .-— Kevés í&ivény, sqSc rendelet. A most muló í927-es esztendőben a magyar országgyűlés nagyon kevés közérdekű "törvényt produkált és ezek között is elenyészően csekély a jogi vonatkozású törvényalkotások' száma. Mindössze 30 uj törvénycikkel szaporodott ez éyben a magyar törvénytár, ezeknek is túlnyomó része nemzetközi egyezmények becikkelyezésében és jelentéktelen partiális érdekeket érintő törvénymódosításokban merül ki. Alig néhány gazdasági érdekű törvény, (ezek közt a betegségi és balesetbiztosítási) került a törvénytárba, kifejezetten jogalkotás egy sem és némileg jogi vonatkozású törvény is csak kettő-három. Lehet azon vitatkozni, hogy alkalmas-e már egyáltalán az idő maradandó jogalkotásokra és a sók már időszerűtlen é3 elavult törvény módosítására, vagy újból való kodifikálására, mindenesetre sajnálatos azonban, hogy hósszu évekre visszamenőleg törvényhozásunk egyáltalán nem foglalkozhatott a mégis legfőbb feladatának tekinténdő jogalkotással. Az a néhány jogi vonatkozású törvény, amely ez évben mégis a törvénytárba került, a következő: 1927-iki III. t.-c. a cég megszűnésének a kereske* eéiSeüiEéfÉg föyatalfeól teeve" zelésérői rendelkezik. Régi bajt orvosol ez a tőrvény, mért a cégjegyzékek 'rendszeresítése, 1875 óta .száz meg száz cég szűnt meg anélkül, hogy az illető cégek tulajdonosai a cég törlését kéret mezték volna, aminek következményéként ezek a rég megszűnt cégek évtizedeken át bejegyezve maradtak, és a cégjegyzékeket, valamint azok mutatókönyveit szinte áthatolhatatlan, és kiismerhetetlen őserdővé változtatták. Most a fenti törvény alapján hivatalos eljárás utján ezek a megszűnt cégeket mind törlik és igy ez a régi baj végre megszűnik. Az 1927-iki IV. törvénycikk az gröky$ügssi eljárás niőflssitásáról tartalmaz nem nagyon lényeges rendelkezéseket, melyek a hagyatéki eljárás körüli közjegyzői teendőket és a leltározást, valamint ezeknek dijait szabályozzák az eredeti rendelkezésektől némileg eltérően. Az 1927-iki V. törvénycikk ísízenps adómérséklésekről, jogi ¥cnateásaisí? peig számos törvénykezési és küssisssi? asirati süeték méíSÉHIéséröi rendelkezik, ennek tehát ugy a közforgalomra, mint az ügyvédi működésre lényeges kihatása van. Az 1927-iki X. törvénycikk a íalzísslíási dijak fszetésé^S rendelkező közismert törvény, amelynek alapján most már a biztosított fél az első évi dij lefizetése ellenében nem szabadul a további fizetési kötelezettség alól, hanem 6 évi időtartamra kötelezve marad. Ez a törvény már is számtalan pör indítására adott alkalmat a biztosító társulatoknak és bizonyára a jövőben is számtalan biztosítási pör fog ebből keletkezni. Több jogi vonatkozású törvény eddig nem jelent meg. a törvénytárban, most karáesónyí ajándékul kapta a magyar ügyvédi kar az ügyvédi gyám* és np^Mzeire vonatkozó tőrvény módosítását, amelyet aa országgyűlés már elfogadott és rövidesen a felsőház elé kerül. Ez is régi és nagy ügyvédi sérelmét orvosol. A háború előtt és még a háború éveiben is a kormány évi 5C0.Ó00 koronával járult hozzá a nyugdíjintézet évi bevételeihez és ez az összeg változatlanul megmaradt. papirkoronában. A nyugdíjintézet, mely összegyűjtött vagyonát hadikölcsönökbs fektette, igy a háború után válságos helyzetba jutott és a tagok iránti kötelezettségeinek nem volt képes eleget tenni, ugy hogy a tagok özvegyei és maguk az eltartásra" szoruló ! agok is csak számba nem vehető jelentéktelen összegeket kaphattak. Igy azután a nyugdíjintézet az utóbbi években már csak a tőke gyűjtésre szorítkozott és csak 1932. évben' kezdte volna meg a számbavebstő nyugdijak és. ellátási dijak fizetését. A most meg* szavazott törvényjavaslat szerint a kormány, a jövő évtől kezdve jelentékeny összegeket fog felvenni az évi költségvetésekbe a. nyugdíjintézethez való hozzájárulás címén és igy, a nyugdijintézeínék bizonyára módjában lesz már most megfelelőbb nyugdijakat és ellátási dijakat fizetni, ekként' az ügyvédi özvegyek és ellátásra szoruló ügyvédek hathatósabb segélyezéséről gondoskodni. Jelentős sérelmet szüntet meg ez a törvény azzal is, hogy a nyugdijintézeti járulékok után késedelmésen fizető ügyvédek és ezek révén az ügyvédi kamarák' is még mindig havi 5 százalékos, tehát évi 60 százalékos abnormális kamatokat tartózOmísiéiás, feafyágás, manikűr Szeged ispégiiÉ, lepagyoiiii és legelegánsabb < JffPÍ szalonjában a legtökéletesebb. Haft'esíés mEsssE-ssi szIs&Bsen. Szépségápolás Itiiüföltól rairsíöira. sa Telefonszám: Í2-04. legolcsóbb árban árusítom most érkezett Jungliaus, Kienzl pormentes étoreszlö trtkal, láncos guWhusamu, 1-i napos .íugúhuzanm gyönyörű, eróshanga ingés és 8 napos iroda-Órákat, a legjobb gyártmányu ? Omega, Boxa, lawataes, Waícfe, Cyma, Mys- : ísrla, Jungbans, stb. gyártmányú ezüsí, raíEkel és acél ör&k&t. Szép választék 14 karátos arany, ezüsí, cMnaazüsl éfcszerekben és dtisztórgyalsljan. Araisy fearllta és szép pecsétgyürlik minden súlyban és fazonban legoicssőföSs.ari szerezhetők be -Csurl Ferenc fswar&- és ékszerhésziii és javító üzletéSien Szsgsd. Kárász ucca IS. sz. - Kirakati árasmai kérem megiehinienl. m a létező legjobb márkák, u, m.: DWtUopp, Cuciter. Vikiért-3, &ty?i<m'stb. legolcsóbban résziéire kaphatók. ^KARDOS I. műszerész Szeged, Csekonits ueca 5. 291 Javítások fótáll&v mal?ö&