Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

DÉLMAGYARÓASZAG "HHIIH«HUl|*IHm«—BWMIPW lak fizetni egy korábbi törvényes rendelkezés alapján. Most az uj törvény ezt a méltánytalanul sulyos kamatterhet mérsékli akként, hogy az 1925. évi hátralékok után havi 1.5 százalék, az 1926. évi után havi 1 százalék, .az 1927. évi után pedig évi S százalék kamatkötelezettséget állapit meg visszamenőig is. Tárgyalás alá vették még, de már cz évben -Bem kerül végleges elintézésre a valorizációs, vagy mén! sokan íaíálólap elnevezték sz „aníivalorizációs" törvény is, amely most már egyelőre végérvényesen megállapítja a követeléseknek azt a nagy so.rozatát, amelyek teljesen kizárytnak a valorizációi köréből. A bizottságban felvettek a magánkövetelések tekintetében olyan rendelkezést, amely bizonyos éveken belül jogfentartás nélkül kiegyenlítésül felvett összegek tekintetében utólagosan lehetővé teszi a valorizációi. Ez a rendelkezés élénk vita tárgyát képezi és amennyiben tényleg elfogadják, számtalan pörnek lesz alapja. Maga az egész törvény is nagv vita tárgyát képezi, különösen annak a hadikölcsönökre vonatkozó részei és igy ma még bizonytalan, hogy milyen alakban válik végleges törvénnyé. Végűi az egyetlen kifejezetten jogalkotás, amely még csak az országgyűlés által fogadtatott el és most van felsőházi tárgyalás alatt, igy valószínűleg még ez évben a törvénytárba kerül, az ugpevezelt IiünSetösisvella, amelynek lényeges rendelkezései a Kúriának óriási restanciájától való megszabadítását, a pénzbüntetések rendszerének nagyobb kifejlesztését és a dologházi intézmény bevezetését tartalmazza. Ez a törvény mint átmeneti természetű és a büntetőjog rendszerét megbolygató intézkedés, természetesen nem taJálkozhatik a jogászok nagy megelégedésével. H rendeletek kibocsátásában a kormány sokkal szorgalmasabb volt cs bár nem is jelent meg, ugy mint a rendeletekkel való kormányzás korszakában, minden nap néhány fonlos rendelet, mégis ez évben is még igen sok, köztük nagyobb fontosságú rendeletet is adtak ki. Ezek között azonban jogi vonatkozású rendelet alig akad. Túlnyomó részüket az egyenes adókra (föld-, liáz-, kereseti-, vagyon-, jövedelem-, társulati stb.) vonatkozó rendeletek ujabbi hivatalos .összeállításai teszik, amelyek mindegyike egy-egy kötetnek is beillő számtalan paragrafust tartalmaz. Jogi vonatkozású rendeleteknek a csödönkivüli kényszeresyezségie vonatkozó néhány rendelet tekinthető, amely a kényszeregyezségi minimális kvótát 50 százalékban állapítja meg, az eljárás tekintetében tartalmaz, néhány módosítást és az eljárás dijait mérsékli némileg. Az illetékek mérsékléséről szóló fentebb említett törvény életbeléptetési rendeletei és a váltóilleték leszállításáról szóló rendeletek, továbbá a késedelmi kamatot a már régóta sérelmes és időszerűtlen havi 1.5 százalékról a Magyar Nemzeti Bank kamatlábát 4 százalékkal meghaladó mértékre leszállító rendelet, végül még a végrehajtói dijak mérsékléséről és az ingók végrehajtási átszállításáról rendelkező kisebb rendeletek tekinthetők jog- vonatkozású rendeleteknek. Mindézekből kitünőleg az elmúl! év törvényei és rendeletei nem sok gondot és fejtörés! okoztak a jogi világnak és lényegesen nem változtattak a fennálló jogviszonyokon és azok elbírálásán. Köztudomás szerint számos mélyreható jelentőségű törvény van már régebb idő óta készen, vagy előkészületben, igy az ingójelzálogról, a magánjog kodit'ikációjáxól stb. szóló törvények, remélhető, hogy a konszolidációval a jogalkotás terén is megindul az alkotó munka és a jövő év már kiadó-abb termést l'og produkálni. , Dr. Bartu Dezső. Szeged a negyvenes évek közgazdaságában. Irta: Tonelli Sándor. Nehogy félreértés legyén belőle, elsősorban is azt jelentem ki, hogy uem azt szándékozom megírni, hogy milyen volt Szeged közgazdasága a mult század negyvenes éveiben. Ez a cikk egyszerűen rövid foglalatja annak, hogy azoknak az időknek, egyetlen magyar nyelvű közgazdasági újságja, a Hetilap mit tudóit Szegedről fennállásának ideje alatt,' vagyis 1815 áprilistól 1848 áprilisig. Tájékozásul a következőket kell elmondani. Nagyrészt Kossuth Lajos kezdeményezésére 1842-ben alakult meg Pesten az Iparegijc• siilet, melynek Batthyány Lajos gróf, a későbbi negyvennyolcas miniszterelnök volt az első elnöke. Az Iparegyesületből sarjadt ki a Védegylet, a Gyáralapiló Társaság és a Magyar Kereskedelmi Társaság, melyeknek különböző módokon ugyan, de közös volt a céljuk: a magyar gazdasági élet függetlenítése attól a gyarmati viszonytól, melyben az ország Ausztriához állolt. Mikor az Iparegyesülei eléggé megerősödött, 1815 elején elérkezettnek látta az időt, hogy gazdasági törekvéseinek propagálására hetilapot indítson. A megindult újság, a Hetilap nem kizárólag az ipar, hanem általában az egész magyar gazdasági élet érdekeit szolgálta. Közgazdasági téren ugyanaz volt a programja, mint az akkori Pesti Hirlap-nak a politikában. Első szerkesztője volt Vállas Antal, második 1846 elejétől Wargha István, az Iparegyesület aligazgatója, harmadik 1847 tavaszától a lap megszűnéséig Fényes Elek. Vezércikkeinek nagy része Kossuth Lajos tollából származott. A lap 1848 áprilisban szűnt meg, mikor a kitörőfélben levő önvédelmi harc problémái a nagyközönség érdeklődését más irányokba terelték. Nemrégiben hozzájutottam ennek a nagyon érdekes lapnak teljes példánysorozatához és végigböngésztem a szegedi vonatkozások szempontjából. Aránylag nem sok, amit teljes három esztendő alatt Szegedről érdemesnek találtak megírni. Más városokról sokkal több van benne, ami azt mutatja, hogy akkoriban Szegednek aránylag kisebb volt a gazdasági jelentősége, mint később, a vasutak kiépülése után. Sok az adalok közül ismeretes is, de vannak benne egyes hirek, melyeknek nyomát sem Reiznernél, sem más munkákban nem találtam. Szegedi nevek a Hetilapban. Az első szegedi vonatkozású adatot mindjárt a legelső számok egyikében fedeztem fel, amely azoknak a lelkes hazafiaknak névsorát tartalmazza, akik az Iparegyesület megalakulása alkalmával ivtartásra, vagyis taggyüj'íésre vállalkoztak. Szegeden ilyenek ketten voltak, Aigner Ferdinánd és Sperlák András. Egyik a 430, másik a 431. számú íven gyűjtött tagokat az egyesület számára. Volt Szegeden még egy gyüjtőiv, a 455. számú, a városi 1 anácsnál. Hogy milyen eredménnyel folyt a gyűjtés, az nincs megmondva. Az 1845 november elsejei szám a Győrben rendezett iparkiállitásról számol be. A közlemény ismerteti az Iparegyesület választmányának állásfoglalását, mely szerint nem helyes az erők szétforgácsolása és vidéki kiállítások rendezése. A beszámolóból tudjuk viszont, hogy a győri kiállításon Szegedről három iparos vett részt. Sajnos, nevüket a közlemény elhallgatja. fl pest—szegedi csatorna. A lap 1815 augusztus 12-iki száma foglalkozik első izbeu a pest—szegedi csatorna ügyével, amely a Tiszaszabályozás kérdésével egyetemben három esztendőn keresztül állandóan visszatér a lap hasábjain. Ez az első cikk abból a szempontból érdekes, hogy sorra veszi a Duna-Tisza-csatornára vonatkozó összes terveket. \z első tervet 1789-ben Schönstein I'erenc báró helytartósági, tanácsos dolgozta ki és mutatta be József császárnak. Ö a szolnoki megoldás mellett foglalt állást. Egy másik tervet Mfillard Sebestyén' Vezérőrnagy cs Heppé Szaüiszló orsz. építészeti főigazgató készítettek. Ök a csatorna tiszai torkolatát Csongrád mellé javasolták. A harmadik terv Vearess Istváné, aki a csatornát Szegedre akarta ve. zejtni és a régi várat megfelelő átalakítás mellett gabonaraktárnak szerette volna felhasználni. A Hetilap cikke végigmegy ezeken a terveken-és felállítja költségelőirányzatukai, akkori nyelven a nyereség reményteljes haivjtatának számvetését. A későbbi számokban még számos cikk vau, melyekben mások fejtik ki a tervezett csatornára és a Tiszaszabályozásra vonatkozó nézeteiket. Szeged a hirdetési rovata. Az 1846. év első felében csak a hirdetések között van néhány szegedi vonatkozású adat. A gőzhajó-járatok hirdetéséből tudjuk meg, hogy ebben az évben a Tiszán a C.arl nevű gőzhajó »járand<-. Kapitánya Erdélyi, vezetője thussille. Pestről gyorskocsik hetenkint kétszer, kedden és csütörtökön indulnak Szegedre. Indulás a német szinház előtti térről, Koszgleba boltjától. Egy hely ára 7 ft. 3(1 kr. Nagyon jellemző az akkori patriarchális viszonyokra, hogy az indulás idejét felesks gesnek tartja megemlíteni. Aki utazni akar, érdeklődhetik a Koszgleba boltjában. 1816-ban vezeti be a Trieszti cs. kir. szab. közbiztositó intézet »a jégverés elleni bíztasitást, azon jótállás mellett, hogy a kár töké letesen megtéríttetik s a biztosított felek a netalán fennmaradt nyereményben részesíttetnek«. Szegeden a biztositásnak ezt az uj fajtáját Svarczfeld és társa urak képviselik. Ugyanakkor a Védegylet hirei között olvassuk, hogy magyar textilárukat vásároltak Szegeden Schönfeld testvérek, Hold-mező-Vá< sárhelyen Konstantin Emánuel. A magyar textiláru vásárlása akkoriban még olyan ritkaság volt, hogy újságban kellett érte megdicsérni a boltosokat. Május 9-én szegedi Keltezéssel Konrád Keresztéig tudósítja a Hetilap szerkesztőjét, hogy 7-én délután a jégverés a deszki határban sok kárt okozott. f h első szegedi gőzhajó. A legérdekesebb szegedi hírek egyikét st Hetilap 1846 december 8-án közli. A közlemény a Vidéki hirek rovatában olvasható. Címe: -Szegeden gőzhajó van készülőben . Szórói-szóra cz a közlemény a következőket mondja: hajókázási és más egyéb olly vállalatokba is, mellyekben a sikerhez kevés remény mutatkozik, bocsátkozni, még nagy áldozatokkal' is íriiudenkor kész Zsó tér János ur, szegedi polgár, jelenleg gőzhajót építtet. A hajó hossza csak 10 öl; szélé 7 láb, vizbei meriilete üresen l-t hüvelyk, az egészben Sze geden készült gőzgép négy lóerejű. A hajóteknő és a gőzgép készítője: Tóth Károly bajai hazánkfia, a bécsi polytechmkumban tanult, az óbudai hajógyárban dolgozott erőművész. (Erőművész alatt a negyvenes évek közgazdasági nyelve szerint az olyan szakember értendő, aki mesterséges erővel dolgozó m ü 1 e m e t, vagyis gépet tud készíteni.) E gőzhajócska épitetésének, felszerelésének egyedüli céi.ja: a művész tudományának próbára tétele, mit ha siker koszorúz, Zsótér János ur nem leend idegen nagyobb vállalatokba is ereszkedni, és számos kereskedői hajóit saját gyárábau építendő gőzhajók által vontattatni. A gőzhajócska meg ez évben kész leend, de csak tavaszra bocsáttatik vizre. Szeged várva várja n vállalat- eredményét, mit hogy az óhajtott s kitűzött siker koszorúzzon, szivbcl kívánjuk.« Érdemes volna megtudni, hogy mi lett ezzel a kis gőzhajóval, aminek nyomát seholsem találom. Széchenyi Szegeden. 1816 elején ismét két adatot találunk, amely Szegedre •vonatkozik Az egyik Kovács Lajos igazgató jelentése a. Tiszavölgyi Társulat működéséről és ennek keretében megemlékezés Széchenyi István gróf második szegedi látó í gatáfáról. Első izben Széchenyi 1833 szepi.iember 3-ája iáit S^e^dcű. fe ». t