Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

1927 december 25 DÉLMAGYARORSZÁG 99 Irta: dr. Szlvessy^belfeel. Jól eső, csengő szavak a szegedi fülnek. Van-e tartalmuk, belső erejük a csengésük mellett'? Vagy nem egyebek, mint csillogó, játszi, szivárványos simogatások, amelyekkel a miniszteri szó körülöleli, megcirógatja a kisdedet, liogy jóságra, engedékenységre és ujabb áldozatkészségre birja? Nem kell külön elmondanom, jól tudja az olvasó, hogy a Nagy-Szeged, Nagy-Debrecen jelszavakat a kultuszminiszterből, — a szűkkeblű főváros váltotta ki, amikor a két nagy vidéki városhoz szólt, hogy azok hozzák meg azokat az áldozatokat az ujabb tudományos intézetek érdekében, amelyeknek valósítását a főváros állami feladatnak tekintette. 1. Vizsgáljuk meg a jelszó jelentőségét, a magyar ember és a szegedi polgár szeretetével, de a látó ember el nem homályosult szemüvegén keresztül. Szeged és Debrecen magyar arányokban kétségtelenül nagy városok, ha összevetjük a területük nagyságát, helyesebben kiterjedését, lakosainak számát más magyar városok lakosainak számával és kiterjedésével. Tény az is, hogy Debrecennek protestáns polgársága, az ehez fűződő tradíciók történelmi hátteret biztosítanak, de nem tudjuk a nagynevű debreceni püspök gondolatmenetét követni, amikor már a múltban, a mi városunk rovására is, megállapítja a saját városának nagyságát, és elfelejti, hogy ez az ősrégi katolikus magyar város a múltban is mindig megtette kötelességét és a déli végekre állítva, a magyar nemzeti gondolat és nyelv hódító hatalmával ezreket és ezreket nyert meg a magyar állameszmének a kultura békés eszközeivel, olyanokat, akik most idegen elnyomatás alatt is hűek, ragaszkodók és szilárdak maradtak a nemzeti gondolathoz. Nem akarom a riváliskodó párhuzamot megvonni. Mindkét város magyar, mindkét városban ősi paraszti erők a felépítmény alapjai és a hazaszereteti tények még a sorsot elvető mostani háborúban is egyformán nyilvánultak a szegedi és debreceni magyar katonák páratlan önfeláldozásában. A legendás debreceni és szegedi magyar ezredek idegen célokért, de végeredményben hazánk fennmaradásáért, könnyelmű gazdagok pazarlásával ontották a legszentebb nedűt, amelyből olyan kevés van, sok nagy ellenségtől körülvett, árva magyarok vérét! Ha a nagyság alapját nem a házak, nem a közutak, paloták, diszkertek, műemlékek, haliéul a polgárság erényei teszik, ugy a nagyság kritériumát mindkét magyar város magában hordozza, Túlzásoktól ment, józanságtól átitatott, mullbői tanuló, jövőben optimizmussal bizó pol.. 'járpk élnek itt a Tisza partján. Végtelen józanságát és bölcseségét megmutatta ez a nép a közclmultbau is. Itt nem 'élt meg sem forradalmi, sem ellenforradalmi Lulzó és aki itt volt, elmenekült innen. Ebben a városban már a nemzeti megújhodás első napjaiban levonta a város közönsége a politikai egyenlegnek azt a végleges mérlegéi, amelyhez ez országos poIill3«a csak hosszú évek, kínos, kesen e véresen gyászos, vargabeiül ulán jutott! , De még nem nevezhető nagynak Szeged izért, mert területe Ceglédtől Szabadkáig nyutiyulik, nem lesz nagy akkor sem, ha polgárainak gazdasági érdekei ellenére még megtoldja felesleges birtokvásárlások utján, úgyis tulnagyra nőtt területeit. A nagyságnak más teltételei vannak. 2. "Nagy-Szeged két pilléren nőhet fel. Az egyik a belső gazdagság, ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság, másik pedig a kultura. Iskolai fejlődése kielégítő. Középiskolák, kereskedelmi szakiskolák évenként öntik a félig kész ifjúságot. Ipari oktatásunk is van, de hallgassa meg a Nagy-Szeged kigondolója, a magyar kulturának ez a lelkes és jeles álmodója, hogy Szegeden, hol majü 200 ezer hoM a iermőhatár, nincs gazdasági iskola, nincs e téren középoktatás, de még alsórendű földműves iskola sincs! Elképesztő dolog ez! A klasszikusokat századok óla tanítják a kegyes oskolában, de az alföldi városban gazdasági ösmereteket SÜ ezer magyar paraszt gyermeke elsajátítani nem tud, mért nincs hol. Innen van az, hogy a mezőgazdaság állapota Szegeden siralmas, a zsellérek épen ugy gazdálkodnak, mint a nagyapáik és dédapáik. A velük született józan bölcseségükhöz kultura nem járul, mert gazdasági szegénységük mellett ku'lturához sem hajlamuk, sem pénzük nincs. Dc nem is lehet pénzük akkor, amikor két erdek áll évszázadok óta egymással szemben. A város és a lakosságának érdeke. A város a földesúr, a lakos a szegény béres zsellér. A városnak érdeke a magas haszonbér, a földjáradék megfelelő volta, a törzslakos kisbérlő érdeke pedig azzal ellentétes. Lemond tehát az emberi lét legelemibb követelményeiről és életvágya a puszta megélhetésben merül ki. Jól jegyezzük meg! Zsellér megélhet, rószszul gazdálkodhat is, Üc kultura és mindaz, ami a város nagyságával egyengondolatu, csak magántulajdon alapján gazdálkodó egyedek tevékenységéből alakulhat, fejlődhet ki. Már pedig a város lakosságának nagyrésze koldusszegény, műveletlen, városi bérioldön tengődő zsellér. Itt az ellenmondás. A konzervatív város a kisbérletrendszer álláspontján van, abban saját polgárait csak, mint bérlőket részelteti;. Igy tulajdonképen nem ismeri el, mert rá nézve ez a helyzet gazdaságilag előnyösnek látszik, hogy polgáraira nézve a magántulajdonnak milyen jelentősége volna. Már pedig állítom, hiszem és vallom, hogy szegény magyar népünk, amely a bérletrendszer mellett, örökre, generációkon át függő sorban, gazdasági helotizmusban él, soha ebben a helyzetben nem éri el a kultura áldásait, nem éri meg 'a gazdasági függetlenség, biztosan éltető fejlődési erejét, de a még legegyszerűbb 19 bnttUUjMiiMt MBttLjJt.'VtoW 'BgW kultürigényeinek a kielégítésére sem gondolhat. ......' Nagy-Szeged kialakulásának egyik teltétele polgárságának lelkületében, cl, '— .de/ott cl az akadálya, abban az irthatatlan önzésben, amely a gazdasági rövidbérlct rendszerébe^ merill ki a gazdasági bölcseséget. Kilencven éves, száz éves bérleti rendszer ezt az űrt. talán álhidalná, de még emberhez méltó házat sem épit az a zsellér, aki tudja, hogy más földjén épít és sohasem tudhatja, hogy a következő árlejtés nem szab-e végső határt gazdasági tevékenységének. A város iskola agyérői na szólunk, — beszélnünk kell az elemi iskolaügyről, amely a közegészségügyre veszélyes, még a belvárosi elemi iskolákban is. Interregnum! Ez a válasz, amelyet kapok; ha bizó szegedi soraim egyáltalán odakerülnek azok elé, akik most a város ügyeit hivatásszerűen intézik. Tiz éves interregnum, válaszolom és hozzáteszem, hogy eddig sem voltak jók a viszonyok, míg nem volt az elemi iskolákra a legfelsőbb oktatásnak szük-j sége. Közben épül az uj egyetem, amelyet én a jövő végtelenségének szemüvegén nézek és amelynek — szívből — csak nagyon örülni és amelyért lelkesedni tudok. Az egyetem a betetőzése a kulturának, de alapmegesrősitégt kérek a fundamentumokhoz, amelyek gyengék és még kiépítésre szorultak volna. A korona fent van és ez jó. Karodból yiég ittott hiányoznak az igazi drágakövek,' de a jószándék meg van és bizonyára bekövetkezik a tudományosság müvelésének az a teljessége, amelynek eljövetelében egyaránt bizik min- j den olyan jó szegedi polgár, "aki a mérhetejfcd len áldozatokért nem kér és nem vár egyebei a tudományegyetemtől és annak", hallgatóitól, mint a tudomány' lelkes szeretetét és a tudomány szabadságának azt a lelkes megvédéséi, amely a józan, szegedi törzsökös lakosságot mindenkor.; Jellemezte. .. -- • 4- . De elhanyagolt az érem másik oldala, amely; a gazdasági elet megnyilvánulásának képét viseli magán. Tanyai vasút, autóbusz stb.",' fogják mondani és én hálásan hajtom megj elismerésre fejemet. Ezek tények, ezek áldó,-] zatok és nézetem szerint hasznos, kitűnő, ^öl1 átgondolt áldozatok. Ezzel azonban meg isi szűnt minden gazdasági tevékenység, mirháéul Tartés ORdoíáiás villaaygáppel a legjulányosabb ¥¥¥?¥lyf AMTAÍ íotírá&ziaáJ,TaJtar-élcáralc mellett 215 si t&r ucca 8. Telefon 7.03. bundák gyoöb ¥álaszSzí!-, Rgre-, nutria-, perzsalegeEegáiEnsafots feivlíellíeii és legeSöiayosefeS* árateois. KOSMANN SZÖHMEÁRUHÁZBAN, KÁHÁSZ UCCA El ne mulassza meg iekliiteui raktáramaí. 23 iegmsgbizhatófeb kiszolgálás. JEIc-s^er-, óra-, MparmüMJés^eí ixléses nagy választékban legolcsóbb szabóit áradon efe|| Mér és Fia cégnél *] Szegreá, Kelemen ucca 11. * Telefon 7-26.