Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

8 DELMAGYARÖRSZAG mulatni fognak azon, ha az országunkat ugy szervezzük meg, hogy az ország gyönge marad­jon, csak a kormány legyen erhs; ez a tör­vény meg fogja győzni a nemzet azon részét, mely tud még gondolkodni s melynek szel­leme nem merevedett még meg az üres jel­sziavak hatása alatt, hogy azok a formák, melyekben a nemzet erejét kereste, a nemzet gyöngeségének kutforrásai s azok a formák, melyeket a szabadság biztositékainak tekin­tett, veszélyeztetik a szabadságot. Eseményekben és érvekben milyen csudá- ! latos gazdag közéleti harcot vivtak valaha a magyar politikai élet kiválóságai, amikor az önkormányzat bástyájának csak egy-egy kövét akarta kimozdítani helyéből a közpon­tosító hatalom. S most, amikor a bástyákat készülnek lerombolni, sehonnan nem hangzik fel tiltakozó szó, sehonnan nem indul lavina­utjára egy védekező gondolat. Vagy talán »Az Ember Tragédiája« Miltiadesének van igaza s »botor«-ak vagyunk, mert azt hisszük, hogy »Kell még szabadság?« Jelentkezel! a rendőrségen a titokzatos „B. B akit azzal vádoltak meg, hogy egy vásárhelyi lányt belökött a Tiszába. (A Délmagyarország munkatársától.) A1 Délmagyarország részletesen beszámolt a vá­sárhelyi urileány szomoruvégü tiszaparti ka­landjáról, amelynek kapcsán megvádolt egy fiatalembert, hogy az lökte be a Tiszába. A rejtélyes eset rendőri nyomozása során meg­állapították — mint ismeretes —, hogy az urileányt nem akarta senki sem belökni a Tiszába és megállapították azt is, hogy csak •;gy megjátszott öngyilkossági kísérlet történt. Különös hátteret szolgáltatott azonban ennek a különös kalandnak az, hogy a fiatal leány sétapartnerének kilétét nem tudta a rendőr­ség megállapitani. A leánynál egy B. B. jel­zésű fényképet talált a rendőrség. A fénykép j tulajdonosának kilétét azonban a fiatal ön- • gyilkosjelölt nem akarta felfedni a rendőr­ség előtt. A rendőrség meg volt győződve arról, hogy csak az az ismeretlen sétapartner tud­hatna felvilágosítást adni, hogy mi is történt tulajdonképen a Tiszaparton. Tegnap délelőtt azután jelentkezett a rend­őrségen egy fiatalember, aki elmondotta, hogy ő volt az, aki a vásárhelyi urileánnyal sétált a Tiszaparton. Sétálás közben összevesztek, mire ő azonnal otthagyta a leányt. Igy nem tud tovább arról, hogy a leánnyal mi történt. A tiszaparti eset a fiatalember vallomása után teljesen tisztázódott és bebizonyosodott az, hogy a vizbelökési mese csak a kétségbeesett fiatal leány fantáziájában született meg. aUarta fúrni a Wert£>eim~l£assssái, — végül dió&eleí lopott. Sikertelen kassxaíurási kísérlet ax Mtila-uccában. (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­tekről szombatra virradóra vakmerő kassza­furást kíséreltek meg a Stern Alfréd cég 'Attila­uccai diótörődéjében. Az Attila-uccának a Va­léria-tértől a Mars-térig terjedő része az éjjeli órákban teljesen elhagyatott. Egy-két gáz­lámpa pislákol csak a sötét uccában, amely­nek középső részén, a Nyári-féle házban van Stern Alfréd diótörődéje. A' karácsonyi ünne­pekre a cég nagymennyiségű diót dolgozott fel. A diótörődének a legutolsó napok nagy forgalma érlelte meg a betörőben azt a gon­dolatot, hogy levizitel éjszaka az üzletben, ahol dus zsákmányt sejtett. Valószínűleg éjfél után kezdhette meg mun­káját az eddig még Ismeretlen tettes. Álkulcs­csal felnyitotta az üzlet redőnyét és ajtaját, azután újból lehúzta a redőnyt, betette az ajtót, majd hozzálátott a munkához. Legelő­ször a Wertheim-kasszával foglalkozott, azon­ban itt minden kísérlete kudarcot vallott. Nem tudta megfúrni a kasszát, amelyen jól látsza­nak a betörő működésének nyomai. Miután ez a terve nem sikerült, az asztalfiókot kezdte feszegetni. De itt is pechje volt, mert az összes fiókok Wertheim-zárral vannak ellát­va és igy a betörő a fiókok tartalmához sem tudott hozzáférkőzni. Látva a teljes sikertelenséget, naturáliák szerzéséhez látott. Szorgos kutatásai ellenére sem talált dióbélnél egyebet. Ez sem hozta azonban zavarba a betörőt. Felpakkolt jóné­hány kilót a karácsonyra elkészített dióbél­ből és meglépett A betörést Stern Alfréd a kora reggeli órákban jelentette a rendőrségen, ahonnan detektiveket küldtek ki a nyomozás lefoly­tatására. A betörő kézrekeritésére a rendőrség meglett minden intézkedést. Apponyi állásfoglalását osztja Wolff ezredes, az osztrák feketesárga legitimisták vezére. Erélyes állásfoglalás az antiszemitizmus és a numerus clausus ellen. — Az osztrák legitimisták Burgenlandot vissza akarják adni Magyarországnak. Bécs, december. (A Délmagyarország tu- I dósitójától.) Apponyi, Berzeviczy, Gömbös és i Zichy János gróf polémiái ismét a régi monarchia j valamilyen uj formában való feltámasztásának ter­vével foglalkoztak. Természetes, hogy a legiti­misták céljai az utópiák birodalmába tartoznak. Érdekesnek tartottam felkeresni az osztrák legiti­misták harcos vezérét, Wolff Gusztáv ezredest, a fekete-sárga császárhű néppárt elnökét. Első kérdésem Apponyi Albert gróf és Berzeviczy Al­bert vitájára vonatkozott. Wolff ezredes erről a következőkben fejtette ki véleményét: — Mi már régen sürgettük, hogy a magyar legitimisták valljanak szint egy esetleges uj per­szonáluniót kérdésében és ezért hálásak vagyunk Berzeviczynek. hogy cikkével nyilt állásfoglalásra kényszeritette a magyar legitimista tábor külön­böző árnyalatait. A fekete-sárga császárhű néppárt teljesen magáévá teszi Apponyi Albert gróf ál­lásfoglalását és a magyar népnek is Apponyi mögé kelleno sorakoznia, mivel Magyarország jövőjét kizárólag az Ausztriával való perszonális unió biz­tosithatja. (?) — A mi programunk a lehető legszorosabb politikai és gazdasági viszony Ausztria és Magyar­ország kőzött — a Habsburgok jogara alatt. Az osztrák legitimisták a legnagyobb önzetlenséggel tőrekednek céljaik megvalósítására és nemcsak a császárkérdésben, hanem minden téren követke­zetes hivei a legitimizmusnak, a törvényszerűség­nek. Ennek megfelelőleg elismerik Magyarország jogos igényeit Burgenlandra és készek ezt a te­rületet bármikor visszaadni Magyarországnak. Gömbös álláspontját, aki a Habsburgok helyett sza­bad királyválasztás utján esetleg egy másik kül­földi dinasztiát akar Magyarország trónjára ül­tetni, érthetetlennek tartom és remélem, hogy Ap­ponyi Albert grófnak, Magyarország legnagyobb élő fiának sikerülni fog a magyar nemzetet az ilyen törekvések elfogadhatatlanságáról meg­győznie. — Igen érdekelne ezredes urnák, mint öreg katonának és konzervatív politikusnak vélemé­nye az antiszemitizmusról, a numerus clausus­ról és a fasizmusról. — Lelkiismeretlen uszitók a nadónalizrnus ne­mes fogalmát azonosítják az antiszemitizmussal, — felelte Wolff ezredes. — Az antiszemitizmus, mint általában minden faji gyűlölet jogosulatlan és dőre, Legitimista szempontból is elitélendő, 1927 december 25. mivel növeli az ellentéteket az állampolgárok kö­zött és azáltal megnehezíti a restaurációt. — Ami speciálisan a numerus clausust illeti ugy ez ellenkezik a XX. század szellemével, a felvilágosodás és a demokrácia korával. Ettől el­tekintve azonban, teljesen jogosulatlannak tartom annyi ezer szorgalmas és tehetséges fiatalem&er és leány elzárását a tanulás lehetőségétől azzal a megokolással, hogy ezek zsidó származásúak. — Az erdélyi pogromok annyira szomorúak^ hogy nem szívesen beszélek róluk. Kétségbeejtő* hogy a nagy háború után ilyesmi még előfordul­hat. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a nagy. váradi és kolozsvári tragédiák főrendezője, Cuza professzor, Gömbös és Eckhardt urak, a magyart nacionalizmus patentirozott kisajátítóinak szövet-, ségese. — Befejezésként még egy kérdés: miként véle-, kedik ezredes ur a békeszerződések revíziójának lehetőségéről? — A világháborút követő békediktátumok tart­hatatlansága egyre jobban kitűnik és mindinkább közeledünk a revízióhoz. Éppen azért Rothermere lord akcióját lelkesen helyeslem és csupán azt tartom érthetetlennek, hogy miért kapcsolja ki szinte teljesen Burgenlandot a revízió komp­lexumából. Hiszen ma már világos, hogy az án­tánt Burgenlandot csupán azért szakította el Ma­gyarországtól és azért adta Ausztriának, hogy a két ország között elvesse a tartós viszály magvát és igy a közeledést megnehezitse. Szép szavakat mond Wolff ezredes, de a csá­szárhű fekete-sárgák koncepciója — utópia. Ligeti Erzsi. ° BOHN F É L H ETTEREM a szegediek és környékbeliek ked­venc találkozóhelye, az ünnepek alatt különösen gazdag menüvel, elsőrangú borokkal és a világhírű SZENT ISTVÁN PORTERSÖRREL kedveskedik mélyen iiszielt ven­dégelnek. Számos látogatást kér KNAPPÉ JÁNOS vendéglős. ©Ö Val olcsóbban kapják a BORSSZEM JANKÓT előfizetői. A Borsszem Jankó rendes havi előfizetése 1 pengő 50 fillér, de előfizetőink csak havi 60 filléréri kapják Magyarország legjobb, legvidámabb illusztrált lapját. I BÉLMR6YIR8RSZÍ6 nál rendelje meg s a Boraszom Jankót egyenesen Pestről küldik Önnek. Vitéz Csanádi Géza és neje szo­morú sziwel jelentik, hogy szeretett jó anyjuk, illetve mint drága jó anyós öxv. Csanádi Smréné szül. Mecsey Cecília i. hó 23-án d. u. rövid szenvedés és az egy« házi sjentségek felvétele után váratlanul eh hunyt. Temetése f. hó 25-én, vasárnap délután 4 órakor a Kossuth Lajos sugárut 113. számú gyászházból lesz. 937

Next

/
Thumbnails
Contents