Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

t x927 'december 25. BÉÍ:::ag¥AM)IsÍÁG 9 Hosszú beszélgetés a budapesti főkapiíányságon Bottka Sándorral, a volt szegedi főkapitánnyal a belügyminiszteri rendelet egyéves fordulóján. ,TaIáa Interjú nélkül Is emlékeznek rám Szegeden." — „Ugy érzem, nem kell semmií sem megbánnom: meg kellett őriznem Szeged békéjét." Budapest, december. (A Déimagyarország munkatársától•) Egy éve van annak. Fehérek voltak a szegedi uccák és a választás szele ér­zett. Rendelet jött a minisztériumból. Hir­telen, döbbenetesen, kurtán-furcsán. Egy éve van annak, hogy a belügyminiszter elhelyezte Szegedről dr. Bottka Sándort. Szombathelyre. Minél távolabb Szegedtől. A főkapitány akkor betegen feküdt. Arca sápadtabb volt, vonásai husszubbak. Másnap a hivatalban kipakolták Íróasztalát, ő még betegen feküdt és nem volt többet Szeged fő­kapitánya. Az emberek megálltak és összenéztek. Ez is lehet'? Ezt is szabad, igy is lehet? Hát nem tudják tovább nézni, hogy népszerű a főkapitány, hogy szeretik a rendőrt, hogy meg­védte és megőrizte a szegedi békét a leg­vadabb és legkilátástalanabb időben, hogy éppen ugy szerették jobboldalon, mint bal­oldalon, hogy leült a polgárok közé, hogy ke­zet fogott a tanyán? És a kurzus rtiégis elbukott a választáson. Bottka Sándor nem ment el Szombathelyre, fiz a büntetés sok lett volna. Pestre helyez­ték. Ez is elég volt azokért a bűnökért, ami­ket a szegedi rendőrség első székében elkö­vetett. Mégis alkalmazták a 92. szakaszt. Azóta ott dolgozik a főkapitányságon. A főkapitánysági öreg labirintus lépcsőjén rendőr állit meg. Igazolvány kell és az ok, hogy miért megyek fölfelé. Rövid disputa: Bottka főtanácsos úrhoz. A rendőr tiszteleg. Bizonnyal neki szól e kézmozdulat. Ez a lá­togatás is tisztelgés akar lenni az egyéves for­dulón. Második emelet. Nem messze az őrizeleslöl. A szomszédban a detektívek rejtelmes szobái nyílnak, 128-as szoba. Az ajtó előtt várakozók. Akiket megidéztek, izgatottak szegények! Az első szobában kihallgatás folyik. Ez a bűn­ügyi osztály. A sérülési csoport. Az ember testi épsége ellen elkövetett bűnügyek alosz­tálya. Ide verekedők jönnek, az erőszakos­kodók, meg a tiltott műtétesek. A gyilkosságok már nem tartoznak ide. Azoknak külön osz­tályuk van. A belső szobában három asztal. Egy fogal­mazó, egy fogalmazó jelölt és a volt szegedi főkapitány. Most szünetel kicsit a munka. A látogatás meghitt. A negyedik sarokban elnyűtt garnitúra. A fotelek rugója nyöszörög, ami­^^MissE^pmtfKswmn Éppen a nagyon bepiszkított gyapjú sportruhának Persil az igazi mosó­szere. A Persil puhán és pelykesen tartja (Egy evőkanál Persil öt litei langyos vixbe) A használati utasítás betartása fokozza az eredményt! kor letelepszünk. A falon néhány olcsó met­szet, Goethe képe. Meghitt beszélgetés indul nem az újságíró ül itt szemben a volt főka­pitánnyal, mert Bottka Sándor nem akar tud­ni interjúról. Inkább ő kérdez. Szegedről. Érzik: szerette ezt a várost és ismerte nagyon. Minden szegedi hirt elolvas, a szejedi újsá­gokat is. Mindenről tud, ellát a kulisszák mögé is. És mindenről van ítélete, mintha nem itt ülnénk az ócska főkapitánysági labi­rintus második emeletén a 128-as szobában, ahol három íróasztal várja az aktákat és a drukkoló feleket a bűnügyi osztály sérülési csoportjának alosztályában. Mintha otthon ül­nénk igy szembe egymással a sarokszobában; ott a Széchenyi-tér látszik napsugaras pad­jaival, emitt a nagy ablakon tul a Kossuth Lajos-sugárut hetipiacos zűrzavarja. Mintha a remek barokk torony harangja ütne, kettőt egymásután, amikor már mindenki elhagyta íróasztalát, csak a főkapitány vár még és csöndesen beszélget az újságíróval. Nem is lapról, riportról, inkább kiolvasott könyvek­ről, megcsodált vásznakról. Mintha belépne most a Miska — aki egyedül van itt a rendőr­ségen — és szemrehányóan rámnézve igy szólna: — Főtanácsos ur tisztelettel jelentem, fél­három óra. E hangulattól nehéz szabadulni. A telefon szól. Bottka mosolyog. A minisz­tériumból szóltak le ide: fiatal rokona, a festőművész megnyerte a minisztérium első diját. Már megint van szegedi kapcsolat, igy szól: — A Biczók Bandi nyerte, tudja az a fiu, akinek vagán-pasztelíjei ott Iógnag a szegedi előszoba falán, a szekrény mellett... A Miska biztosan ügyel rájuk... Megint képekről beszélünk, mint egy év előtt a sarokszobában félháromkor ebéd előtt. Nem lehet interjút csinálni. Ha kivenném a noteszt ,nyomban elhallgatna. — Ne bántsa, — mosolyog, — talán interjú nélkül is emlékeznek még rám néhányan Sze­geden... Meg mit is mondhatnék... A hosszú beszélgetésből mégis megfogok néhány mondatot. Egymás mellé teszem őket, pedig nagyon távol voltak egymástól. Mert inkább nekem kellett beszélni Szegedről. Ilyen mondatokat jegyezhettem volna a noteszbe: — Most már nagyon jól érzem magam, nyu­godtan és zavarok nélkül. Most látom csak, mennyire rám fért már ez a nyugodtság, mert amikor fölkerültem ide öt zaklatott szegedi év után, öt permanens esztendő multán, ak­ko éreztem csak, hogy mi volt az az öt év. Itt tört ki rajtam, de mpst már minden rend­ben van. Nyugalommal élünk és igyekszem mindent filozófiai csöndességgel tudomásul venni és megértéssel megmagyarázni. Most már a családom is itt van, lakásunk is van. A gyerekek dolgoznak az iskolában és itt is jelesek... És sportolnak a RAC-ban! — Szinte alig van munkám. Nem mintha nem lenne, de nem hagynak dolgozni. Ez a két fiu mindent elszed előlem, mindent cl akarnak végezni, egyszerűen nem hagynak dolgozni. Szinte erőszakoskodnom kell velük, mert munka nélkül nem tudok lenni. (Emberek jönnek üggyel-bajjal, kívánsággal. Bottka Sándor mindegyikkel ugy beszél, mint otthon a sarokszobában. Mindegyik nyugod­tan távozik, egyik se érzi, hogy az aranygal­léros rendőr előtt állott. A főkapitányságiak egész különösen állanak elébe, Bottka Sándort itt mindenki szereti. Mintha Szegeden volna.) Valahogy valami politikát emlegetek. Ilyes­félét mondott: r- Nagyon örülök, hogy az utolsó szegedi napokon sem hagytam magam a politikai mezők felé terelni. Nagyon örülök most, ami­kör mindent tisztán látok, hogy visszaléptem, még mielőtt bármi is történt volna, hogy nem vállaltam semmit, hogy megmaradtam rend­őrnek. Ezek a mezők nem nekem valók. Itt szerencsére távol vagyok tőlük. Talán egyszer került róla szó, de akkor is kiderült még idejében, hogy tévedés volt. Egyszer a Nem­zeti Szinházi Nagyasszony-viharsarokra kel­lett volna mennem. Még idejében kiderült, hogy tévedés volt, nem rólam volt sző. Később megint Szeged merült föl. Afc elmúlt szomorú öt év. Ilyesfélét jegyezhettem vol­na le: — Néha azt hittem, helytelenül járok tel, amikor igyekeztem minden erővel megvédeni a békét. Néha azt hittem, mesterségesen foj­togatom el a kicsapongó gőzöket és.egyszer majd megtörténik a kazánrobbanás. De most azt érzem, az idők engem igazollak. Szeged nekem adott igazat. Szegeden nem volt sister­gés és elmaradt a kazánrobbanás is... Meg kellett őriznem az ucca békéjét és a polgárok nyugalmát. Azért vagyok rendőr... Ugy érzem nem kell semmit sem megbánnom. Tisztán áll előttem kolozsvári és szegedi munkám. A toronyalatti sarokszoba beszélgetései uj fejezettel bővültek, mintha már csak a Miska mozogna szemrehányóan és türelmetlenül az előszobában, mintha idelátszott volna a nap­sugaras Széchenyi-tér meg a zürös-zajos heti­vásár délután félháromkor az ebéd előtt. Bottka Sándor nincs már Szegeden. Most mult egy éve. *.' ' Vér György. kárpitos bútor­elismert jók. SZEBED, Korona ucca 3. sz, Telefon: 18-56. r^&iutttf-oaitaiBttJiix Avmmxr 927 FENYŐ ÉS 6 E G VSS P TERVEZ ÉS KÉSZÍT MŰVÉSZI LAKÁS- ÉS ÜZLETBERENDE­ZÉSEKET, PORTÁLOKAT ÉS EOYESBÚTORDARABOKAT Iroda: Szeged, Deák Ferenc ucca 24. Telefon 12-67. Gyártelep: lisza Lajos körút 71. sz. Telefon 8-95. w umtei rujuumrxjaxQJLiJTrrTTi sJ | Egyeciámsiíó főképviselőt keresünk megyeszékhelyeken és törvényhalósági jogú városokban a legújabb tökéletes, olcsó amerikai találmány árusítására. Kitűnő cikk, könnyű eladás, nagy kereset. Üzleti árusítás ki van kapcsolva, tehát kon­kurrencia nincs. 700 pengő árubefektetés felek látogatásával és a környék megszer­zésével kitűnő egzisztenciát biztosit. Aíániatokat:„HÉ!kii3özhetetlen,!inomtömeg­Cikk" jeligére e lap kiadóhivatalába kérőnk. ^•"TT-Sf-'v—TT-'fi'.ví' ""-n""-r~TnmwT wnvMiwnr • Autósok! Rex benzinkút Rex eiajifimérés Qo§dr!ch pneui jéleatik a tökéletes üze»bizWa$íg«t. iMaiFknvSrs mérnök, Ttoza UJo® ]í1«2imj>VI1,S körül 54. Telefon 16-2S. A „Sleaua" köola/k. rt. képviselete.

Next

/
Thumbnails
Contents