Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

i- öad's xvtdé c: vasárnap fél 3, fél 5. fél 7 és 'él 9 órakor Előadások kezdete 2. 4, 6 és 8 őrako> 1927 3eceiul|er 25. DÉLMAGYARORSZÁG 1 in » Addig építgetlek az ősi bástyákon, mig rom nem lett belőle«. (Bartha Miklósnak, a képviselőház 1880 március 2-i ülésén mondott beszédéből.) Elég csak legfőbb kijelentéseiben, alapvető intézkedéseiben ismerni a készülő törvényhatósági törvény tervezetét, hogy fájdalmas érzéssel, de tévedés nélkül állapithassuk meg: a magyar polgári önkormányzat az eleven v alóságból átköltözködik a magyar jogtörténet sírkertjébe. Amikor az 1886-ban alkotott önkormányzati törvényt tárgyalla a képviselőház, az ellenzék szónokai — Apponyi, Szilágyi Dezső, Bartha Miklós, Beöthy Ákos, Justh Gyula, <1tocsáry Lajos, Grünwald Béla, egyetlen nemzedékből mikor fog megint ennyi fényes név, ennyi fényes tehetség feltündökölni! — arra kértek feleletet: minek kell uj törvényben megszabni az önkormányzatok életének tartalmát és formáit, amikor egyetlen megye és egyetlen város soha nem gördilelt akadályt a központi kormányzat akarata végrehajtásának. S ha akkor jogosult volt ez a kérdés, mennyivel jogosultabb ma? Minek lerombolni az utolsó bástyákat, miket még a magyar nemzeti eszmo épített fel a nemzetiségekkel s a monarchia hatalmi tényezőivel szemben, amikor ugy sem búvik már mögé se önérzet, sc makacsság, se meggyőződés? Az önkormányzat, történelme egész folyamán, állandóan harcban állt a központi hatalommal. A központi hatalom mindig ugy látta, hogy a megyék akadályozzák az ország kormányzását s a kormányzat nyugalmát zavarják, a vármegyék pedig a kormányzatban mindig ellenségét látták a közszabadságoknak. Ez a két felfogás, két elv, két dogma mérkőzött egymással a történelem egész folyamán. A magyar nemzeti eszme azonban mindig az önkormányzat szabadságáért, az önkormányzat jogaiért küzdött. A hatalom kellő szervezésére irányú törekvés mindig harcban állt azokkal, akik a szabadság kellő biztositékát követelték. A hatalom és a szabadság küzdelmének eredménye a magyar megyék joga volt. Amikor a szabadság győzött a halalom felelt, akkor nem volt korlátja a megyék önkormányzati jogának s amikor a hatalom legyőzte a szabadságot. akkor elveszett az önkormányzat joga is.- Ezt az igazságot a magyar önkormányzatok története világosítja meg s ennek az igazságnak fényénél meg lehet állapítani azt is, hogy napjainkban milyen a viszony a halalom és a szabadság között. »A nemzet csodálkozva látja, — mondotta az önkormányzatról szóló törvény képviselőházi tárgyalásán Grünwald Béla, a legtisztábban gondolkodó magyar konzervatív politikus —, hdgv amit ccíclig önkormányzatnak tartott az nem az s amit eddig a közszabadság biztosítékának tekintett, az az önkény eszköze. Az 1886:XXI. tc.-ben, az önkormányzatokról szóló törvényben az akkori politikai élet legkiválóbbjai az autonómia végveszedelmét látták. S ma az önkormányzat minden meggyőződéses hive örvendezne, ha a tervezett reformmal szemben érintetlenül maradna — Tisza Kálmánnak törvényalkotása. Negyvennyolc előtt a megyék még követeket választottak s utasítással- látva el a követeket közvetlen tényezői voltak a törvényhozásnak. Az uj törvény ..tervezete a választott bizottsági tagok számát a közgyűlési tagok számának csupán harmadrészében szabja meg s az igy alakult s harmadrészében kinevezett tagokból álló »önkormányzatic szerv fogja választani szavazattöbbséggel, tehát a választolt bizottsági tagok majori^álásával azt a kis közgyűlés -1, mely valóságban gyakorolni fogja a törvényhatóságoknak meghagyott jogkört. Nyolcvan év alatt m ilyén galoppierend sorvadt el az önkormányzati jog. Különös ország a mi országunk — mondotta egyszer Mocsáry Lajos —, törpék járnak az óriások sirja felett. Beöthy Ákos azt tanitolta, hogy sehol a világon nincs olyan eleven törekvés a kisebbségek elnyomására, mint a helyhatósági életben. Mit szólna Beöthy Ákos, ha látná, hogv a készülő kormánytervezet hogy szűri át, hogy hígítja - fel, hogy festi meg a választó polgárok akaratát, amig az az urnától eljitt az alkotó cselekvésig. Lehet-e• ct/yáltalában önkormányzatról beszélni. akkor, ha a kormányzottak csak egy töredékét alkotják a kormányzóknak? Az önkormányzati jog az európai jogfejlődés intézménye, de annyira gyökeret vert a magyar jogi gondolkodás talajában, hogy külön, specifikusan magyar elmélete is van. S ez az elmélet azt tanította, hogy a bürokrácia két részre osztja az országot, kormányzókra és kormányzottakra, az önkormányzat pedig összeforrasztja az államot ti polgárral, a hatalmat a szabadsággal, a kötelességet a joggal. Az engedelmesség, mint kormányzati elv mindig forradalomra vezetett. Ezt azonban a magyar nemzeti gondolatnak s a magyar jogfejlődés- örök értékeinek őrei akkor tanították, amikor az állami berendezkedés eszméje a jogállam volt. Mussolini, Primo de Rivera és Stalin a. jogállam eszméjét, a jogállam ideálját detronizálták. A jogállam helyébe a hatalomállain lépett s ez a változás minden intézményen, minden jogalkotáson érezteti rettentő, romboló hatását. A negyven évvel ezelőtt alkotott önkormányzati törvényt a »haialom tűrhetetlen önkényéinek, az önkormányzati rendszer elleni merényletnek tartották a magyar politikai éleinek legtiszteltebb vezérei. S ez a »jog fosztó, tűrhetetlen önkényt szolgálón törvény mennyivel tágabb,{ szabadabb, korlátlanabb, függetlenebb autonómiát teremlett, mint amilyent a készüld tervezet szándékozik adiii. Pedig akkor a nemzetiségi veszéllyel is rémitették a jogkiWrjesztés' hívéit A virilizmus intézményének lentartását is — mint ahogy Pulszky Ferenc, beszéli el —, csak ilyen taktikai meggondolásokkal indokolták. Azt mondották, hogy a virilizmusra a nemzetiségi vármegyékben van szükség, a nemzetiségi; izgatók romboló törekvéseinek ellensúlyozására. Hova hullottak szél: a nemzetiségeink? De a virilizmus intézménye megmaradt s még ez is azzal a korlátozással, hogy a virilistákat virilisták fogják választani. Mert még a virilisták sem elég megbízhatóak választás nélkül. A nyolcvanhatos 1 örvény, éppenugy, mint előzője, az 1870-ben alkotott törvényhatósági törvény két évi hclybenlakás* hoz fűzte a választói jogot, tehát a roniánoknak, tótoknak és szerbeknek is volt választó joguk, ha két évig a községben laktak. A készülő törvénytervezet a csak magyar választóktól hat évi hely'benlakást követel.' Ezernyolcszázhetven óta titkosan választották a törvényhatósági bizottság tagjait a — nemzetiségiek is. Most, anlikor a választott bizottsági tagok kisebbségben maradnak s csak magyarok csak magyarokat választhatnak, akkor nyilt szavazást követelnek a községi választásokon is. Még azt sem mondhatjuk, hogy ez rohanva haladás —• visszafelé.• Mert minél messzebb mennénk vissia, annál szélesebb, szabadabb, tágabb, függetlenebb önkormányzati jogkört találnánk. Az önkormányztát az állam lelkiismerete, — tanította Toqueville. Ugy látszik nekünk már nincs szükségünk árrá, hogy megszólalhasson a lelkiismeretünk. Mi már a kormányzásnak olyan tudósai, az államigazgatásnak olyan művészei vagyunk, hogy. az önkormányzatot, az állam lelkiismeretét elhallgattathatjuk orökr \ Ha a tervezetből törvény lesz, akkor az államilag szubvencionált, az államilag engedélyezett önigazgatásnak is vége lesz. S talán e törvénytervezettel szemben is lehet idézni Grünwald Béla szavait: az ellenségeink A vasárnap és héífői előadások kezdete: a belvárosi Mosihan 3, 5, 7 és 9 óraikor, a Korsó Moziban fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 érakor, a Sséc§enyi Maxiiban 2,4, 6 és 8 órakor. SELVAÜOSI MOZI | K. Q R ZOMOZll SZÍHeNY! M O Deceraher 2ő-én, vasárn p Mihály c, Jetfí Wszíieplísévet1 Prima 8 íeivorásban. - Azonkívül: Jls é$£&li menyasszony. Vi^jálftk 7 Kivonásban. Fószerep'ö Marié Prerosf. Klö^dás-ik kezde-e S, 7 es 9, vasár és iinn-pnap 3,5, 7.9 órakor December 25-ín, vasireap Tarzan és az arany oroszlán. A !fglzga!mas~bb (ilm 8 felvonásban. Físze.ep'ő TAP.ZAN. Al0nkivül 2 drb. 2 felvonásos burleszk. December 25 én, vasíraap Hajsza a pénz ufán, Kirtandít film 8 felvonásban. Főszereplő: lom Moore. AzonVivül: A kfo&xi. leánya. Orosr íörlér.e! 7 felvonásban. Főszereplő: Anno Tlöse. 1 BELVÁROSI MOzTTf KOMÓ MO^S | SZÉCHÉNYI MOZíl Decembet 26. 27.. 2S-án, hítfőn kedden, sz»rdán 1ARMOLD LLOYD falrengető visijáióka 7 feivonásnau | 1 Gyere te iiíínösf Azonkívül: § Fortuna szekerén §> vdám párisi kalandok K felvonásban. J H' v.'s«••»«'« Jaiaeft H-ra'l « . HVtf imoerlá"' fSszererlfile. | 1 L'c-ombcv t't)., 27., SS-ŰD, hétfőn, kedden, szerdán: | JOSE.-PF SCHILÖKMVT j utcjlőrhetotlew alakításával lEMIEM ETODJ dn'un.) U> felvonásban. — Azonkívül: 3 drb 2 felvonásos burleszBi. December "Jí-án, hétfőn: A c^rwkö fiuií^rfai i dráma 7 felvonásban, I Főszereplő: Ivan Moskvin. Azoalavüi 8 1 E^y hasug élet I | szinínü G felvonásban. Főszereplő: Ireae Rlcf) |[ $ :, iiéiféii 3 5. v. ' s;er<Ján 5, 7 és 9 órakor E ss?- ii I'IIIÍIII>h.IIIIIWIH "innwpmi >!«!•* | i'.ioadaJi.k: h -«8n lé 3. fü 5 ti 7. íi 9, keid, szerda 6. 7. 9 óraiaa. | Előadás )k kezdete 2, 4, 6 és 8 örakoí.