Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-12 / 259. szám

I ^•/SjGBO- SceOcetcUMg: De«k Ferenc ucca Telefon: U-33.^Kladőtalvatei, h ^icíönkönyvlto é» Jegyiroda : Aradi „cco 8f Telefon: 306. -- Nyomda: IBw Ljpól uccs 19. Telefon: 16—34.« » « » « »> Szombat, 1927 november 12 « » * III. ÉVFOLYAM259. SZAM BORSZÖG MAKÓ: szerket£tfi««9 e» hladAhlvatal Crl ucca ft. Telefon: 151. »>«»«» HöMHEZővASÁKHEtY: SzetkevzMaéa «» hladóhlvafol: AndrAsay Ucca 25. relefop: 49. sz6m. «» «» « ,, <{ „ << f" , lítflrelésl Ara havonta 3-20, vidéken a lflvérosbaa 3-80, kUIffildSn Ö-40 pengd. Egyes Mám 16, vasár- UoneDn>u> akt Grazia Deledda* Szűkszavú távirat jelenti, hogy az irodalmi Nobel-dijat az idén Grazia Deledda olasz irónő kapta. Tunney és hasonszőrű társai diadalairól kevésbbé szűkszavú táviratok értesítenek bennünket. Akik aeroplánon repülnek, azok is jóval több sort kapnak, mint akik a Pegazuson száguldanak a jövőbe. (A jövőbe, amely oly bizonytalan, különösen az irodalom számára.) A szűkszavú távirat nyomán meglehetősen egyértelmű kérdés támad a legtöbb újságolvasó ajkán: — Ki ez a Grazia Deledda? Ki az a szerencsés szerző, aki a világ minden részének irói és költői elől elnyerte a legnagyobb irodalmi dijat. Mert a Nobel-dij az. (A mi Kiss Józsefünk halkan sóhajtva emlegette egyik nagy verseskönyve előszavában.)' Ezt a hires-ncvezetes dijat Nobel Alfréd svéd kémikus alapította, aki a dinamit nevü világmegváltó háborús szérumot találta föl. .">0 millió svéd koronát tesz ki ez a valóban nőbe 1 alapítvány, amelynek évi kamataiból a stockholmi tudományos és irodalmi akadémiák jutalmazzák a tudomány és irodalom, valamint a béke egy-egy kitűnő emberét. (Néha természetesen az asszonyát is.) 1901-ben ítélték oda először az úgynevezett irodalmi Nobeldjjatr-és azóta francia, norvég, provencal, spanyol, lengyel, olasz, angol, német, svéd, belga és indus írók fölváltva kapták ezt a páratlan jutalmat,' amely a megjutalmazottat egész éleiére megszabadítja az anyagi gondoktól és bajoktól. Magyar iró még egyszer so kapta ezt a dijat, még véletlenül és tévedésből se! Már most itt van ez a Grazia Deledda. Az uj Irodáim*. Lexikon öt sorban ezeket mondja róla: Olasz irónő. Született 1875. A legkitűnőbb olasz regionális irók köze tartozik. Müveiben szülőföldjének életét rajzolja. Magyarul megjelent: Varázs alatt. A mi urunk. Mint szélben a nád. Ennyit a lexikon. Ettől még lehet a világ egyik legkülömb szelleme ez a Grazia Deledda, de aki olVasott tőle valamit, az tudja róla, hogy minden érdeme cs értéke mellett egy egész sor mai magyar irót elsorolhatunk, akik eredetibbek, erősebbek, érdekesebbek, mélyebbek és maradandóbbak ennél a Grazia Dcleddánál. Mi ugy tudjuk, hogy a magyar tudós társaság, szóval a mi Akadémiánk hivatalosan jelölt két magyar irót erre a mindennél jelentékenyebb és kivételesebb világirodalmi díjra, de — a jelek szerint — a svéd akadémiának egészen más véleménye volt ebben a tekintetben, mint a mi tekintetes Akadémiánknak. Persze Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső. Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos és más ilyen mindenféle akadémiától elrugaszkodott és hivatalos tekintélyeket nem tisztelő nevek szóba sem kerültek a mi hazai tudós társaságunk jelölései alkalmából, mint ahogy természetesen Ady Endre neve sem jöhetett számításba akkor, amikor a közepes Sully Prudhomme és mellette még legalább három-négy olyan név nyerte el a dicsőséges és busás svéd koronákat, akik Ady valóban egyetemes és döbbenetesen eredeti költői nagysága mellett egészen egyszerűen és elmulóan eltörpülnek. A kis nemzet nagy fiáuak tragédiája rejlik ebben is, a társtalan és Lestvértelen nép i és ayelv magányos és árva géniuszának vég- ' «ete, amelyet éppen a mí Ady Endrénk éne- : kelt még minden * időkre szóló'szépséggel és ' igazsággal. De hogy is vegyen ezekről a mi elrejtett kincseinkről tudomást a nagyvilág, ha itthon a hivatalos hatalom vagy észre sem veszi, vagy pedig vakon és értetlenül üldözi őket? Grazia Deledda regionális iró. aki a szardiniai népéletet ábrázolja tisr^arefenn^ sal. Tömörkény István is regionális író volt. aki... de ne menjünk tovább,, a példa fáj, az emlék sajog. Magyarok vagyunk, emberek! Pénteken este Párlsban aláírták a francia—jugoszláv barátsági szerződési. ,,A béke megszilárdítása érdekében". '(Budapesti tudósítónk telcfonjelentése.) Párisból jelentik: Ma este 7 <3rakor írták alá a Qiiei d'Orsayn Briand és Marinkovics külügyminiszterek a francia—jugoszláv barátsági és döntőbírósági szerződést. A kiadott hivatalos kommüniké szerint a szerződés alá* irása mindkét kíílSgymfniszfernek alkalmat adott arra, hogy leszögezze a kormányok nézeteinek teljes megegyezését minden, a kél államot érdeklő kérdésben, valamint erra, hogy kifejezésre juttassa a két kormánynak azt a szándékát, hogy a Népszövetség működésével egyetértésben folyfatje munkáját a béke megszilárdítása érdekében. Manoilescu kétórás vallomásában hangoztatta, hogy nem akarta Carolt trónra segíteni. (Budapesti tudósilúiik le.lcjonjderdéxc.') Bukarestből jelentik: A Manoilescu-pör tárgyalásának második napján a védelem isméi: kifogásokat tett a hadbírósági, illetékessége ellen azon az alapon, hogy a pör anyagánál fogva nem tartozik a hadbíróság elé. A hadbíróság a kifogásokat elutasította. Ekkor más alapon tettek a hadbíróság illetékessége ellen kifogást, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem tartozik a hadbíróság elé. A Manoilescu-pör tárgyalását ma délután is folytatták. A tárgyalás megnyitása után a védők azt az indítványt terjesztették elő, liogy óvadék ellenében helyezzék Manoilescut szabadlábra. A biróság ezt az indítványt is elutasította. Azután felolvasták a már ismert vádiratot, majd megkezdték Manoilescu kihallgatását. Manoilescu kétórás beszédben ismertette, hogy mi volt az ő általa elkövetett cselekmény indító oka és azt hangsúlyozta, hogy nem gondolt arra, hogy Carolt trónra segítse, tehát nem vádolható meg az állami rend felforgatására irányuló törekvéssel. Neki csak az a szándéka volt, hogy Carol visszatérését le- ! hetővé tegye, hogy azután a régenstanács tagja ' lehessen. Rendkívül csodálja — fejezete be b§széd«t Manoilescu —, hogy a nála talált levelek csak addig voltak államellenesek, amxg az: ő tárcájában voltak, mert Bratianu néhány nap rmiívá elküldte azokat a címzettek nevére Is a nyilvánossággal is közölték. Manoilescu a tárgyaláson rendkívül nyugodtan viselkedik és a hallgatóság sorá ban igen kedvező hangulatot teremtett maffa mellett. A tárgyalást este 7 órakor szombat reggelre halasztották. A kormány ma egy röpiratot adott ki, amely Carol volt trónörökös levfeleit közli. A levelek közzétételének nyilváuvalóaii az a célja ,hogy Carolt kompromittálja. A levelekben, amelyeket részben Ferdinánd elhunyt királyhoz intézett, Carol a trónról való lemondását jelenti be, sőt egyikben azt is, hogy tíz évig nem tér vissza Romániába. A röpirat végül drasztikusan aposztrofálja Carolt, akit megbízhatatlannak és olyan embernek mond, akinek a szavára semmit sem lehet adni. Munkaalkalmakkal és jó szociálpolitikával kell kUszáeni ass egyke ellen. A gyermek és a családi élet problémái a Képviselőház elölt. Megdöbbentő adatok iskoláiéról, a&ová egyetlen gyermek sem fúr. Budapest, november 11. Alig néhány képviselő jelenlétében nyitotta meg Puky eluők a képviselőház mai ülését. Az elnök először jelentette, hogy Ilaszár Károly az egyke elleni védekezés és n családi intézmény védelmének kérdésébea napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Huszár Károly: Lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy erről a fontos problémáról, amelynél égetőbb nincs, a családi intézmény megvédésérőt beszéljek és foglalkozzam azzal a járványszerul^g elterjedt gyermek- és magzatirtással, az egyke terjedésével, amely nagy nemzéti izereaesétlenséflünk, Ez a kérdés elsősorban a magyar nép megmentésének s szaporításának kérdése. l'akots József: Milyen kevés embert érdekei ez a túloldalon! Huszár Károly: Nézetem szerint uem lehet senkire ráparancsolni tőrvényesen, hogy gyermekei hozmon a világra, de az egész magyar közgazdasági politikát be kell állítani a veszéllyel szemben és a szociális politikával erősebb tempóban keil előre menni. A gazdag és vagyonos osztály jóakaratára is számítani kell, mert a veszedelemmel szemben való harc egyszersmind önbiztositás a társadaím < osztály -záraára is. New szatwd, hoffc a mwnkabárriieea*^.»