Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-12 / 259. szám

DELMAGFAHORSZAG olyanok legyenek, hogy egy ember kere-1 stfébffl 1«—18 embert kelljen eltartani. Et voltaképpeni prémium a magzatirtásra és az egykéra. AJ itt számbajöhető erkölcsi motivumo­kon kivül a kenyér, és lakáskérdés itt a probléma. Karöltve jár ezzel az anya- és csecsemővédelem kérdése. Pótolni kell azt az ember- és népesedési veszteséget* amely a háború alatt ért bennünket, A mai modern kor szelleme' erkölcsromboló hatásával behatolt a pa­lotába ésl a munkáslakásokba egyaránt, megvál­toztatta á családi erényekrőt való felfogást is. Egyes modern irók a szabad életről és a szabad­szerelemről' való írásaikkal elmélyítették ezt a romlást és elmentek egészen addig, hogy már az anyák sztrájkját propagálják. A régi magyar anyák a családban voltak elfoglalva, termelő kö­zösségben éltét a családban. A modern kapita­lizmus és incfusztrializálódás folytán a kenyér­kereseti pályák elvonták a családoktól az egyes családtagokat, a Jányokat és ezeknek körében egész külön erkölcsi felfogás alakult ki. A modern nő ideálja a disznó, a ruhabolond, akinek kedvesebb egy estélyi ruha, mint a gyermek és kedvesebb a:: aulótülkölés, mint a gyermek gügyögése. Én (>::; ket teljes szivemből elitélem. (Zajos taps.) Hoz­zájárul ehez a nagyvárosi életmód, a túlzsúfolt lakások, az ágyrajárák. Farkas Elemér: És a mozi! Esztergályos János: És a nyomor! Huszár Károly: Nyíltan és őszintén meg kel! mondani azt is, hogy nagyon sok tisztességes csalíldfő nem tudja megkeresni családja számára a betevő falatot. Régente a nagyasszonyok izlése, 111 udora, életstílusa után igazodtak a magyar nők. Ma azok diktálnak, akik család nélkül élnek, a? elvhajhászók, akiknek minden gondjuk az, hogy meg ne csunyuljanak. Micsoda szégyen az, ha egy.egy maharadzsa, egy-egy moziszinész érkezik, megrohanják őket, összetörik az autójukat a nagy tolongásban. Nemcsak a városokban van ez igy, de a faluba in bevonult ez a romlottság, gúnynevekkel Öletik a többgyermekes anyákat, össze kell fogni minden társadalmi egyesületnek* az egyházaknak a politikai pártoknak, az egész nemzetnek ez ellen a borzalmas veszedelem ellen. Részletesen fejtegeti ezután Huszár Károly azt, hogy mértani haladványszerüen és a geográfiai elterjedést illetőleg az a processzus kezdődött meg Magyarországon, mint ami hatvan esztendővel ez­előtt Franciaországban elkezdődött. Lényegesen hozzájárult ehez a nagy társadalmi katasztró­fához Huszár szerint az, hogy a 90-es években törvénybe iktatták a házassági elválások . lönhytf formáját. Ma a legkisebb okból, sokszor csupán idegességből szétszakítanak házasságokat. — 1890 óta 30.000 magyar ember lett öngyilkos és 240.000 magyar ember követett el öngyilkossági kísérletet. Felvetem nyíltan a nagy kérdést: Hát öngyilkos akar lenni a magyar nemzet? Hangoz­tatták a katolikus nagygyűlésen és a reformátusok közgyűlésén, hogy magzatok kriptája lesz az anyák­ból, hogy saját magzataik Heródesévé válnak. Esztergályos János: Nem akarnak ágyutöllelé. ktt termelni! (Nagy zaj fogadja a iobboldatoJl a szocialista közbeszólást.) Huszár Károly felindultan fordul Esztergályos felé: A képviselő ur velem ellentétes világnézetet képvisel, de talán mégsem gondolkodik ugy, ahogy cz előbbi kijelentéséből következik. Esztergályos János: Ez a hazaszeretet, amit én képviselek. Amit ön képvisel, az árulás! Huszár Károly: A magyar nemzet életéről van s/.ól Amikor a faiszaporodás szükségességét hir­detjük . , . Kabók Lajos: Megélhetésről kell gondoskodnil Huszár Károly: A kihaló magyar család szo­morú jelenségét el kell tüntetnL A harminc éven felüli férfiak közül 125.000 a nőtlenek száma. Ez a népesedés szempontjából veszedelmes jelenség. Esztergályos János: Miért nősüljenek, mikor la­kást se tudnak kapni? (Zaj.) Huszár Károly: A népesedési veszteség Csonka­magyarországon 580.000 lélek felnőttekben, és meg nem született gyermekekben. Huszár ezután beszéde időtartamának 3gy órá­val való meghosszabbítását kéri. A Ház az enge­délyt megadja. Huszár Károly: Statisztikákat sorol fel, hogy különböző foglalkozási ágakban miképen oszlik meg a születések száma. A Tisza .jobbpartján 151.000 ott élő családhói 38.000 meddő. A Tisza balpartján 29S.OOO családból 44.000 meddő, 40.000 egykés. A Tisza-Maros szögében 43.000 családból 6000 meddő, 5930 egykés. összegezve: 2,083.000 családból 342.000 család meddő, 31<M« egykéé ás Wim WMyermehte. Mindért a Központi Statisz-. november T* Január l*én meg s&Unilc a vixumteén Cse&orsseág és Auss&trla Köscö Béc.«, november 11. Csehország bécd követe I vlzumkényawrí közölte Seypei szövetségi kancellárra!, hogy a j szüntet?, cseh kormány az Ausztriára! való forgalomban * I a kticsöngBfe tikai Hivatal adatai igazolják. Megdöbbents képe* fest a baranyai egykés falvak születése állapotá­ból és iskolaviszonyairól. Igy például a baranyai Rotykán 84 család él, ezek közül 39-ben egyáltalán nincs gyermek, 26 pedig egykés. Vannak falvak, ahol az Iskolába egyet­lenegy gyermek sem jár. Népesedési térképpel bizonyítja, hogy a Dunáni túlról hogyan szivárog át Bajától Budapestig a nagy magyar Alföldre az egyke. Kornfeld Móric egy cikkében túlnépesedéstől félti az országot. Beteg szociálpolitikai gondolat ez, mert nem ke­vesebb, de több magyart feel! kivánni ennek az országnak, természetesen munkaalkalommal és jó szociálpolitikával kell alátámasztani a megélhetést. Sándor Pál: A földreformot kell megcsinálnil Gál Jenő: Kevesebb kiutasítást! Huszár Károly: Statisztikai adatokkal igazolja, hogy Magyarországon az örökölhető föld 52 szá­zaléka olyan családok kezén van, amelyek nem szaporodnak, meddők vagy stagnálnak. Részle­tesen foglalkozik az ipari munkáscsaládok nyomo­ruságával, szociális viszonyaival. Az egyik razzia alkalmával egy túlzsúfolt, egyszobás lakás egyik Karkában egy haldokló kínlódott, a másik sarok­ban esküvőjét ünnepelte egy fiatal pár, a har­madik sarokban fényes báliruhát készített egy elő­kelő divatcég alkalmazottja és ott a varrógép mellett feküdt diftérlás gyermeke. A munkások legnagyobb része ágyra jár. Ez borzalmas erkölcsi károkat okoz. Ébredjenek fel a vagyonosok, bot­rányt okozó életmódjukat hagyják abba. Az or­szág politikai és gazdasági szanálása nem ér sem­mit, ha nem szanáljuk a családot erkölcsilég és gazdaságilag. A legrövidebb időn belül kormány­zatilag kell intézkedni, hogy az egykés területek lokalizáltassanak. Egészséges és bátor szociális re­formokkal kell jönni. Az egész nemzetnek össze kell fogni a nyomorúság ellen, mert ez az igazi fajvédő kérdés. Huszár beszédé után Bethlen István gróf miniszterelnök állt fel szólásra. — A mi bajunk — mondotta —* a magyarság baja a történelem folyamán mindig az volt, hogy bevés volt a magyar. Nem elég fölényes kultú­ránkra hivatkozni, hanem szükséges, hogy gya­rapodó lakosságot tartsunk fenn. Fontos minden szempontból, hogy behatóan foglalkozzunk az egyke kérdésével. Tény, hogy a háború óta a magyar népszaporodás gyengébb, mint a háború előtt volt. Különös bajt és betegséget jelent nálunk az egyke, amely jelenséggel Huszár Károly felszólalásában olyan bőven foglalkozott. Ez kétségtelenül alá nem becsülhető jelenség és sajnos, terjedőben van. Kijelenthetem, hogy a kormány Wtalkozik e kérdéssel. A miniszterelnök ezután ismerteti az ország vármegyéinek születési statisztikáit és megállapítja, hogy mig az országos születési arányszám 31.Í, addig a vármegyéknek egész sora van, amelyekben a községeknek egész sorozata alatta van e születési hányadnak Különösen Vas, Veszprém, Zala és ujabban Pestmegye azok a vármegyék, ahol igen aggasztó a helyzet és ahol a születési arányszám az országos 31.1 átlaggal szemben 25-ös átlagot mutat. Sőt némely helyen az arányszám még ez alatt is van. — Ha kutatjuk, hogy mi az oka az egyke pusztításának, akkor arra kell rámutatni, hogy ennek faluhelyen elsősorban morális oka van. Azt mondották, hogy a faluhelyen a helyes földbirtokpolitika hiánya okozta az egykét. Állítom, hogy nem ez az ok. Általában meg kell állapítani, hogy a fértőzött országrészekben nem uralkodik a nagybirtok és a fertőzetlen részekben pedig nem túlnyomó a kis­birtok. Franciaország, ahol az egyke évtizedek óta apasztja a lakosságot, kimondottan a kisbirtok hazája, ahol nagybirtok nincs is. Tehát nem a földbirtok elégtelen megoszlása az agy ke oka. Le­hetnek egyik-másik helyen ilyen okok is, ahol a népnek nincsen elég földje. Ezért is a kormány fentartja tervét, hogy a hitbizományi reformot miúél előbb a Ház elé hózza. De legyűrik tisztá­ban azzal, hogyha felosztanák Magyarországon .az J egész nagy és középbirtokot, az egyke mégsem szűnne meg, mert annak más oka és gyökere yan. Felkiáltások a szocialistáknál: Gazdasási oka van! Bethlen miniszterelnök: Meg kell említenem mc.r. hogy sok helyen elégtelen rendészeti szabálvok is hozzájárulnak a magzatelhajtás térén fokö tosan tapasztalható jelenségekhez. A lakossá­csökkent életenergiája is egyik oka ennek, meri nem mer megküzdeni az élet nehézségeivel és azt hiszi, hogy a kevesebb gyermek, vagy a gyermek­nélküliség könnyebbé teszi az élettel szemben való küzdelmet. A másik erkölcsi ok a nők körében felburjánzott luxus. Ez nem méltó ezekben a súlyos időkben a magyar nemzethez. A harmadik erkölcsi ok az élvezetvágy amely menekülni akar a gyermekáldástól, mert ez az élvezetvágy lehetetlenné teszi a gyermek­áldást. Félnek tőle, hogy gondot, kötelességeket jelent a gyermek a családban. Nem főleg gazdasági okok, hanem erkölcsi okok azok, amelyekkel szem­benállunk. — Szembe kell szállani ezzel a züllött felfogással. Legyünk azonban tisztában azzal, hogy a társa­dalmi propaganda ezen a téren nem elegendő. Sokkal messzebbmenő eszközökhöz kell nyúlni és a magyar kormány nem fog visszariadni attól, hogy ezekhez az eszközökhöz nyúljon. Itt van például az örökösödés terén fennálló törvényes rendelkezések módosítása. A korm4ny ebből a szempontból törvényjavaslatot készít elő. — Rendészeti téren is mindent meg kell tenni, A hitbizományi reformmal kapcsolatban a kor­mánynak az a terve, hogy egy átfogó törvényjavaslatot fog a Ház elé terjeszteni, amelyben az egykével, mint népbetegséggel, külön rendszabályok kereté­ben kíván foglalkozni. Ami a családi pótlékot és az uj bérrendszert illeti, amelyek a gazdasági életben elsősorban az államéletben volnának ke­resztülvihetők. Ha a pénzügyminiszter lehetőnek tartja, hogy a közalkalmazottak fizetése javitta:, sék az állam részéről, a következő lépésnek annak kell lennie, hogy ez ne lineáris javitás legyen, hanem a családra való tekintettel javittassék a közalkalmazottak fizetése. A miniszterelnök beszéde után áttértek a nemzetközi munkaügyi hivatal ajánlásá­nak vitájára. Propper Sándor felszólalásában először Puszáv Károly beszédére tér ki, majd az elnök figyelmez­tetése után a tárgyra tér és a nemzetközi munka­ügyi hivatal ajánlásával kapcsolatban a vasuta­sok szervezkedéséről szól. Ezután részletesen be­szélt a különféle szociális nyomoruságokról. töb­bek között a budapesti közlekedési mizériákról, a tarifadrágaságról és arról, hogy ismeretlen fo­galom lett az olcsó munkásjegy. Megdöbbentő ké­pet fest a munkabérviszonyokról és a budapest­környéki lakásviszonyokról. Ezután Váry Albert előterjesztette az igazság­ügyi bizottság jelentését arról, hogy a büntető­novellát a bizottság általánosságban és részletei­ben elfogadta, előterjesztette a novella módosított szövegét, kérve a sürgősség kimondását. A Ház igy határozott. Az ülés 2 órakor ért véget. Ui összeállítású csapattal játszik vasárnap a Bástya. A késő esti órákban Wéber és Solti betegsége következtében a Bástya vezetősége lényeges vál­toztatásokat eszközölt a vasárnapi összeállításon. Kapóra jött a Bástyának, hogy Kronenbergeri visz­szakapta az Előre Csabától. Mindezeknek a kö­rülményeknek a figyelembevételével a Bástya va­sárnapi csapatösszeállítása ez lesz: Acht-Beck, Weiglhoffer—Steiner, Tóth, Simó­ka—Kronenberger, Wahl, Höss. Busch,^Ábrahám­Üzleíáihelyezés miatt az összes áruk leszállított árban aiatnah cl Soós CafOS fehérnemű és harisnyaáruházáfcan Iskola é» Oroszlán ucca sarSAn. riss, hideg libasüli, téri ToffvóbfttL. 3*

Next

/
Thumbnails
Contents