Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-29 / 248. szám

2 0Í-' " VG*AHQKS2íAG itfeV október 29. Reggel nyolc órakor a különböző fakultások kapuiban már nem állottak fel az igazoltatók. Az előadásokra a zsidó vallású hallgatók és hallgatónők is megjelentek. A délelőtt azonban nem mult el incidens nélkül. A jogi karo^ az egyik előadáson megjelent egy zsidó vallású hallgató, aki azonban alig foglalta el helyét, máris több bajtárs jelent meg előtte. — Az egyetem békéje érdekében azonnal hagyja el az egyetemet — hangzott el a fel­szólítás. A jogász látva a bajtársak fenyegető maga­tartását, hegy a tettleges összetűzést elke­rülje, elhagyta az előadótermet. Hasonló eset máshol is előfordult. Az előadó tanárok min­denütt nyugalomra és józanságra intették az ifjúságot. Az anatómiai intézetbe azonban zsidó vallású hallgató ma sem mehetett be az előadótermekbe. Az egyetemi tanács tagjai remélik, hogy a megkezdődő rektori szünet meghozza az annyira szükséges egyetemi békét. Az egye­temi tanárok meg vannak győződve arról, hogy a rektori szünet utáu a zsidó vallású hallgatók is nyugodtan látogathatják az órá­kat. Az egyetemi tanács különben is elkészült arra — amint informátorunk mondotta —, hogy minden erejével érvényt szerez a tör­vényes intézkedéseknek és nem lürf, hogy a zsidó vallású egyetemi iífakaí ne engedjék be az órákra. A bajtársi szövetségek vezetői erre különben is garanciát adtak és kijelentették, hogy ami péntek délelőtt történt, az csak az elsőéves hallgatók önkényes tettei voltak. Itt emiitjük meg, hogy csütörtöki beszá­molónkban megemlékeztünk arról is, hogy dr. Tury professzor órájáról az összes hall­gatók kivonultak, mert az előadó tanár ra­gaszkodott ahhoz, hogy egy Kertész nevü zsidó vallású egyetemi hallgató is végighall­gassa az előadást. Amint megállapítottuk, Kertész Andor a legerősebb igazoltatási na­pon leszigorlatozott és a dr. Tury tanárral kapcsolatban történt incidens nem vele tör­tént meg, hanem egy másik hallgatóval. ügye Máassüsts' Síároly nagy EaesssástílbeEi Ssövefelíe a törvényes rersca fenfa^tássSsí- — Klet*elsltoersr: „Isaasolfaínf csaSt a £tattöságrokn&l¥ van joga". Budapest, október 28. A parlament mai ülésén mindjárt a megnyitás után ííassny Károly napi­rend előtti felszólalása felé fordult az érdeklődés. A polgári ellenzék vezére nagy beszédben foglalko­zott a legutóbbi egyetemi jelenségekkel. — Én csak azokkal az anarchisztikus jelensé­gekkel óhajtok foglalkozni — mondotta —, ame­lyeknek napról-napra tanúi vagyunk az egyete­meken. Mi, az ellenzék napokig vállaltuk az ódiu­mot, nem szólaltunk fel ebben áz ügyben, mert nem akartunk politikát bevinni az államrendészeti kérdésekbe. De most, amikor arról van szó, hogy a parlament elnapolja magát egy hétre, vagy nyolc napra, módot akarunk nyújtani a kormány­nak arra, hogy álláspontját leszögezze és annak érvényt is szerezzen. A kultuszminiszter október 25-én tartott beszédében azt mondotta, hogy az a rendbontás, ami az uccán történik, őt nem ér­dekli, de ami a főiskolák falain belül történik, azzal foglalkozni kiván. A kultuszminiszter beszéde óta eltelt három nap alatt a zavargások nein szűntek meg. Amiről itt voltaképpen szó vau, az semmi más, mint birkózás az ifjúság és az államhatalom közölt. A kormány kibocsátott intéseit az ifjúságnak az a része, amely terrorjával ráfeküdt az egész egye­temi ifjúságra, nem veszi figyelembe. Ebből a birkózásból igy a kormány nem kerülhet ki győz­tesen. Ez az államhatalom csődjét és az anarchia állandósítását jelenti az országban. Ezek a jelen­ségek visszanyúlnak abba a talajba, amelyből a titkos politikai ambíciók erednek. Én a kormány egyetemes fellépését tartom szükségesnek ebben az ügyben. A kultuszminiszter köteles a tanulás rend­jé!. a belügyminiszter pedig az ucca rend­jét biztosítani. — Követeljük — folytatja1 Rassay — a felelősség­nek teljes mértékben való érvényesítését. Azok a cselekmények, amelyek az utóbbi napokban az egyetemeken lejátszódnak, beleütköznek az egye­temi szabadságba, az egyetemi kötelezettségekbe, de beleütköznek az állampolgári szabadságba és kötelezettségbe is. Ezekkel a zavargásokkal szem­ben, amiket a jövőre is bejelentettek, az elköve­tett sérelmekkel szemben nem elegendő a figyel­"meztelés álláspontjára helyezkedni, ha a figyel­meztetéseket nem követi megtorlás, mert ebben az esetben ezek a figyelmeztetések inkább bátorí­tásként hatnak. Miért nem szerez érvényt a kul­tuszminiszter az egyetemi szabályzatoknak? Nem lealázó-e az, liogy a pedellus kénytelen ott állni az egyetem kapujában és tanúnak kell lennie, amidőn a legsúlyosabb rendbontást kövefik el az egyetemi polgárok! Egy energikus gesztus többet ér, mint később századok, ezredek kivezénylése. Anarchiák, bűncselekmények elkövclcséra az egyetem nem lehet externioriális te­rület. Lehetetlen az, hőgy tiz lépésre nyugodtan állja­nak a rendőrök, amikor bent az egyetemen vé­res verekedéseket rendeznek. Mi történne akkor, ha a belügyminiszter urnák a rendőrség azt jelen­tené, hogy egyik vagy másik ipartelepen a mun­kások egyrésze zavarog és nem akar dolgozni? — Sortűz! Sortűz! — kiáltják közbe a szocialis­ták. Huszár Károly: Mi elítéljük a verekedéseket, mert az nem keresztényi, sem nem tisztességes dolog! Ebhen egyetért önnel az egész keresztény . párt. A beszéd tovább folyik, miközben a keresztény párton Huszár Károlv és Buday Dezső között szó­váltás támad. Huszár Károly egészen hátrafordul Buday felé és feléje kiáltja: — Komoly keresztény fiu nem verekszik. Rassay Károly: Tettenérés esetében azt, aki va­lamelyik egyetemi társát az egyetem szabadságábau korlátozza, azonnal tartóztassák lc és haladékta­lanul állítsák biróság elé. A törvényes rendet fenn kell tartani minden eszközzel az igazságügy­miniszternek, belügyminiszternek, különben elindu­lunk olyan uton, amely hogy hova vezet, arra 1918 a példa. Az ifjúságnak be kell azt látnia, hogy minden olyan rendbontás, ami az ország hitelét tönkreteszi és vcszclvezteti a magyar dip­lomák értékét, öngyilkos politika, A kormány ereje a zavargásokkal szemben csak az ifjúságnak lesz hasznára. A kormány erélyes­ségén múlik, hogy a rend a legrövidebb időn belül helyreálljon az egyetemeken. (Taps balról.) A kultuszminiszter válaszol. Ezután gróf Klebelsbcrg Kunó kultuszminiszter emelkedett szólásra. — Rassay képviselő ur az autonómia kérdésével kapcsolatban rátért arra, hogy áll a rendőrség igénybevételének a kérdése. Régi gyakorlat, hogy az egyetemen a rektor és a dékán tartja fenn a rendet az ott rendelkezésre álló pedellusokkal és szolgákkal. Ha azonban ugy látják, hogy a ren­det nem tudják fentartani, akkor itt az idő, hogy a rendőrséget vegyék igénybe, vagy ha azt gondolják, hogy ez komplikációkra vezet, tegye­nek nekem előterjesztést az egyetem bezárására. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok a budapesti egyetem rektoráról (dr. Fináczy Er­nő), aki valóban a legnagyobb nyomatékkal járt el és nemcsak két igen erőshangu hirdetményt bocsátott ki, hanem amikor meghallotta, hogy a bölcsészeti karon az ifjúság igazoltat, személyc­sen ment oda és tiltotta be az igazoltatást. Ezen a helyen sajnálkozásomnak kell ki­fejezést adni afelett, hogy a bölcsészet­kari dékán ur (Méhely Lajos) megenged­te az ifjúságnak az igazoltatást. Rassay képviselő ur azt mondotta, hogy birkózás folyik a hatóság és az ifjúság kőzött. Tiltakozo.m az ilyen beállítás ellen. Azt hiszem^ nagy hibát köveLlem volna el, ha nyomban az egyetem be­zárásával feleltem volna. Bródy Ernő: Tanulásra való az egyetem, nem bezárásra. (Zaj a baloldalon,) Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter: Én # jóakaratú figyelmeztetés álláspontjára helyezked­tem, de kifejezetten és különösen hangsúlyoztam hogy nem érhetem be semmi körülmények között, sem azzal, hogy ne legyenek verekedések, de igazoltathassanak. Nem engedem meg az igazol.' tatásokat. Nem engedem meg, mert igazoltatni csak a hatóságoknak van Joga. Ha az egyetemi ifjai; odaállnak és olyan Jogokat arrogálnak magliknak, amik őket meg nem Illetik és ezt folytatják, akkor el kell őket onnan távolítani. Ha az egyetemi hatóságoknak ehhez nincs ere­jük, akkor, sajnos, nem marad más hátra, mint az illető főiskolának a bezárása. Erre el vagyunk tökélve. Bródy Ernő: Az egyetemek megnyitására legye, nek eltökélve! Klebelsberg: Miután most kimerítettem a sze­retetteljes agitáció minden eszközét, a legnagyobb határozottsággal fogok cselekedni. " A szesztilalmi javaslat tárgyalása során Lukács György, Kéthly Anna, Láng János voltak a felszólalók. Tóth Pál tul­zottnak tartja a teljes prohibiciót. Jánossy Gábor: Titokban mindenki iszikt A javaslathoz azután Pintér László és Erődy. Harrach Tihamér szólott hozzá. Jánossy Gábor a Ház viharos derültsége köze­petle példákkal igazolja, hogy mértékkel a bor nem káros, de veszedelmes a kiskorúakra. Huszár Károly elnök azután napirendi javas­latot tesz, hogy a legközelebbi ülést november 7-én tartsák a március 15-ről és Kossjith érdemei­nek törvénybeiktatásáról szóló két javaslat tár­gyalásával. Pakots József szóváteszi a közgazdasági egyetemen történteket és azt mondja, hogy ebben azoknak a politikai munkáját látja, akik felhasználják az ifjúságot a maguk céljaira. Az állapotok nem javultak és ezt a szellemet ki kell űzni a magyar egyetem falai közül. — A kultuszminiszter kijelentette, hogy ő a magyar ifjúság minisztere, — mondotta Pakots. — Ö az országnak a minisztere, nemcsak az ifjúságé. Nem a bezárás az egyedüli eszkőz, amivel meg lehet fenyíteni a tüntetőket. Gál Jenő: Ne az egyetemet zárják be. hanem a tüntetőket. Pakots József: A bölcsészetkar dékánja kije­lentette, hogy együtt érez az ifjúsággal. A tanu­lásban és a tanításban a jövő tudományokban érezzenek együtt. Gál Jenő: Ne a verekedés legyen virtus, na­nem a tudás. Pakots József: Az egyetemi tanácsot is felelős­ségre kell vonni, ha nem biztosítja azt, hogy mindenki hallgathatja az előadásokat. Nagy hiba volt bajtársi szövetségekbe tömöríteni az ifjúságot, Vass József áll most fel szólásra. —- •— ~ — Én nem tartom kívánatosnak, hogy ezt a kérdést ezen a napon másodszor is tárgyaljuk, A kultuszminiszter ur nyilatkozata tökéletesen ki­elégítő. Gál Jenő: A KovetKczmen'yeK igazoititfc, Hogy milyen kielégítő. Vass József népjóléti miniszter: a. amtuszminisz­ter ur kijelentette, hogy a szeretetteljes mód­szernek minden eszközét kimerítette és erélyesebb eszközökhöz fog nyúlni. ~ Vass József ezután válaszon rarüas István lel-í szólalására: Ami a választójog reformját illeti. * miniszterelnök ur nem kívánja a Házat ezzel a kérdéssel foglalkoztatni, mert hiszen arról, hogy, vájjon a nyílt vagy a titkos szavazás milyen vi-, szonyban van a demokráciával, bőségesen omlott a szó két évvel ezelőtt. . - ­Rothensteln Mór: Sajnos, hiába. A Ház többsége ezután az elnök napirendi in«, • ditványát fogadta el és ezzel az ülés délután ne­gyedhárom órakor véget ért. El&őrendU férfiingele, divat• I nyaKKendöK olcsó szolid árakon Stein Péternél Kölcsey-ucca 5j \MM«len §irzIgégíí árnál olcsóbban! legfinomabb harisnyák, Keztyük, , Pulloverek, Kötött kabátok, 20 'm Teveszőr mellények Fonálfiás. Bugonlcs jétr 1.

Next

/
Thumbnails
Contents