Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-29 / 248. szám

2 0Í-' " VG*AHQKS2íAG itfeV október 29. Reggel nyolc órakor a különböző fakultások kapuiban már nem állottak fel az igazoltatók. Az előadásokra a zsidó vallású hallgatók és hallgatónők is megjelentek. A délelőtt azonban nem mult el incidens nélkül. A jogi karo^ az egyik előadáson megjelent egy zsidó vallású hallgató, aki azonban alig foglalta el helyét, máris több bajtárs jelent meg előtte. — Az egyetem békéje érdekében azonnal hagyja el az egyetemet — hangzott el a felszólítás. A jogász látva a bajtársak fenyegető magatartását, hegy a tettleges összetűzést elkerülje, elhagyta az előadótermet. Hasonló eset máshol is előfordult. Az előadó tanárok mindenütt nyugalomra és józanságra intették az ifjúságot. Az anatómiai intézetbe azonban zsidó vallású hallgató ma sem mehetett be az előadótermekbe. Az egyetemi tanács tagjai remélik, hogy a megkezdődő rektori szünet meghozza az annyira szükséges egyetemi békét. Az egyetemi tanárok meg vannak győződve arról, hogy a rektori szünet utáu a zsidó vallású hallgatók is nyugodtan látogathatják az órákat. Az egyetemi tanács különben is elkészült arra — amint informátorunk mondotta —, hogy minden erejével érvényt szerez a törvényes intézkedéseknek és nem lürf, hogy a zsidó vallású egyetemi iífakaí ne engedjék be az órákra. A bajtársi szövetségek vezetői erre különben is garanciát adtak és kijelentették, hogy ami péntek délelőtt történt, az csak az elsőéves hallgatók önkényes tettei voltak. Itt emiitjük meg, hogy csütörtöki beszámolónkban megemlékeztünk arról is, hogy dr. Tury professzor órájáról az összes hallgatók kivonultak, mert az előadó tanár ragaszkodott ahhoz, hogy egy Kertész nevü zsidó vallású egyetemi hallgató is végighallgassa az előadást. Amint megállapítottuk, Kertész Andor a legerősebb igazoltatási napon leszigorlatozott és a dr. Tury tanárral kapcsolatban történt incidens nem vele történt meg, hanem egy másik hallgatóval. ügye Máassüsts' Síároly nagy EaesssástílbeEi Ssövefelíe a törvényes rersca fenfa^tássSsí- — Klet*elsltoersr: „Isaasolfaínf csaSt a £tattöságrokn&l¥ van joga". Budapest, október 28. A parlament mai ülésén mindjárt a megnyitás után ííassny Károly napirend előtti felszólalása felé fordult az érdeklődés. A polgári ellenzék vezére nagy beszédben foglalkozott a legutóbbi egyetemi jelenségekkel. — Én csak azokkal az anarchisztikus jelenségekkel óhajtok foglalkozni — mondotta —, amelyeknek napról-napra tanúi vagyunk az egyetemeken. Mi, az ellenzék napokig vállaltuk az ódiumot, nem szólaltunk fel ebben áz ügyben, mert nem akartunk politikát bevinni az államrendészeti kérdésekbe. De most, amikor arról van szó, hogy a parlament elnapolja magát egy hétre, vagy nyolc napra, módot akarunk nyújtani a kormánynak arra, hogy álláspontját leszögezze és annak érvényt is szerezzen. A kultuszminiszter október 25-én tartott beszédében azt mondotta, hogy az a rendbontás, ami az uccán történik, őt nem érdekli, de ami a főiskolák falain belül történik, azzal foglalkozni kiván. A kultuszminiszter beszéde óta eltelt három nap alatt a zavargások nein szűntek meg. Amiről itt voltaképpen szó vau, az semmi más, mint birkózás az ifjúság és az államhatalom közölt. A kormány kibocsátott intéseit az ifjúságnak az a része, amely terrorjával ráfeküdt az egész egyetemi ifjúságra, nem veszi figyelembe. Ebből a birkózásból igy a kormány nem kerülhet ki győztesen. Ez az államhatalom csődjét és az anarchia állandósítását jelenti az országban. Ezek a jelenségek visszanyúlnak abba a talajba, amelyből a titkos politikai ambíciók erednek. Én a kormány egyetemes fellépését tartom szükségesnek ebben az ügyben. A kultuszminiszter köteles a tanulás rendjé!. a belügyminiszter pedig az ucca rendjét biztosítani. — Követeljük — folytatja1 Rassay — a felelősségnek teljes mértékben való érvényesítését. Azok a cselekmények, amelyek az utóbbi napokban az egyetemeken lejátszódnak, beleütköznek az egyetemi szabadságba, az egyetemi kötelezettségekbe, de beleütköznek az állampolgári szabadságba és kötelezettségbe is. Ezekkel a zavargásokkal szemben, amiket a jövőre is bejelentettek, az elkövetett sérelmekkel szemben nem elegendő a figyel"meztelés álláspontjára helyezkedni, ha a figyelmeztetéseket nem követi megtorlás, mert ebben az esetben ezek a figyelmeztetések inkább bátorításként hatnak. Miért nem szerez érvényt a kultuszminiszter az egyetemi szabályzatoknak? Nem lealázó-e az, liogy a pedellus kénytelen ott állni az egyetem kapujában és tanúnak kell lennie, amidőn a legsúlyosabb rendbontást kövefik el az egyetemi polgárok! Egy energikus gesztus többet ér, mint később századok, ezredek kivezénylése. Anarchiák, bűncselekmények elkövclcséra az egyetem nem lehet externioriális terület. Lehetetlen az, hőgy tiz lépésre nyugodtan álljanak a rendőrök, amikor bent az egyetemen véres verekedéseket rendeznek. Mi történne akkor, ha a belügyminiszter urnák a rendőrség azt jelentené, hogy egyik vagy másik ipartelepen a munkások egyrésze zavarog és nem akar dolgozni? — Sortűz! Sortűz! — kiáltják közbe a szocialisták. Huszár Károly: Mi elítéljük a verekedéseket, mert az nem keresztényi, sem nem tisztességes dolog! Ebhen egyetért önnel az egész keresztény . párt. A beszéd tovább folyik, miközben a keresztény párton Huszár Károlv és Buday Dezső között szóváltás támad. Huszár Károly egészen hátrafordul Buday felé és feléje kiáltja: — Komoly keresztény fiu nem verekszik. Rassay Károly: Tettenérés esetében azt, aki valamelyik egyetemi társát az egyetem szabadságábau korlátozza, azonnal tartóztassák lc és haladéktalanul állítsák biróság elé. A törvényes rendet fenn kell tartani minden eszközzel az igazságügyminiszternek, belügyminiszternek, különben elindulunk olyan uton, amely hogy hova vezet, arra 1918 a példa. Az ifjúságnak be kell azt látnia, hogy minden olyan rendbontás, ami az ország hitelét tönkreteszi és vcszclvezteti a magyar diplomák értékét, öngyilkos politika, A kormány ereje a zavargásokkal szemben csak az ifjúságnak lesz hasznára. A kormány erélyességén múlik, hogy a rend a legrövidebb időn belül helyreálljon az egyetemeken. (Taps balról.) A kultuszminiszter válaszol. Ezután gróf Klebelsbcrg Kunó kultuszminiszter emelkedett szólásra. — Rassay képviselő ur az autonómia kérdésével kapcsolatban rátért arra, hogy áll a rendőrség igénybevételének a kérdése. Régi gyakorlat, hogy az egyetemen a rektor és a dékán tartja fenn a rendet az ott rendelkezésre álló pedellusokkal és szolgákkal. Ha azonban ugy látják, hogy a rendet nem tudják fentartani, akkor itt az idő, hogy a rendőrséget vegyék igénybe, vagy ha azt gondolják, hogy ez komplikációkra vezet, tegyenek nekem előterjesztést az egyetem bezárására. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok a budapesti egyetem rektoráról (dr. Fináczy Ernő), aki valóban a legnagyobb nyomatékkal járt el és nemcsak két igen erőshangu hirdetményt bocsátott ki, hanem amikor meghallotta, hogy a bölcsészeti karon az ifjúság igazoltat, személycsen ment oda és tiltotta be az igazoltatást. Ezen a helyen sajnálkozásomnak kell kifejezést adni afelett, hogy a bölcsészetkari dékán ur (Méhely Lajos) megengedte az ifjúságnak az igazoltatást. Rassay képviselő ur azt mondotta, hogy birkózás folyik a hatóság és az ifjúság kőzött. Tiltakozo.m az ilyen beállítás ellen. Azt hiszem^ nagy hibát köveLlem volna el, ha nyomban az egyetem bezárásával feleltem volna. Bródy Ernő: Tanulásra való az egyetem, nem bezárásra. (Zaj a baloldalon,) Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter: Én # jóakaratú figyelmeztetés álláspontjára helyezkedtem, de kifejezetten és különösen hangsúlyoztam hogy nem érhetem be semmi körülmények között, sem azzal, hogy ne legyenek verekedések, de igazoltathassanak. Nem engedem meg az igazol.' tatásokat. Nem engedem meg, mert igazoltatni csak a hatóságoknak van Joga. Ha az egyetemi ifjai; odaállnak és olyan Jogokat arrogálnak magliknak, amik őket meg nem Illetik és ezt folytatják, akkor el kell őket onnan távolítani. Ha az egyetemi hatóságoknak ehhez nincs erejük, akkor, sajnos, nem marad más hátra, mint az illető főiskolának a bezárása. Erre el vagyunk tökélve. Bródy Ernő: Az egyetemek megnyitására legye, nek eltökélve! Klebelsberg: Miután most kimerítettem a szeretetteljes agitáció minden eszközét, a legnagyobb határozottsággal fogok cselekedni. " A szesztilalmi javaslat tárgyalása során Lukács György, Kéthly Anna, Láng János voltak a felszólalók. Tóth Pál tulzottnak tartja a teljes prohibiciót. Jánossy Gábor: Titokban mindenki iszikt A javaslathoz azután Pintér László és Erődy. Harrach Tihamér szólott hozzá. Jánossy Gábor a Ház viharos derültsége közepetle példákkal igazolja, hogy mértékkel a bor nem káros, de veszedelmes a kiskorúakra. Huszár Károly elnök azután napirendi javaslatot tesz, hogy a legközelebbi ülést november 7-én tartsák a március 15-ről és Kossjith érdemeinek törvénybeiktatásáról szóló két javaslat tárgyalásával. Pakots József szóváteszi a közgazdasági egyetemen történteket és azt mondja, hogy ebben azoknak a politikai munkáját látja, akik felhasználják az ifjúságot a maguk céljaira. Az állapotok nem javultak és ezt a szellemet ki kell űzni a magyar egyetem falai közül. — A kultuszminiszter kijelentette, hogy ő a magyar ifjúság minisztere, — mondotta Pakots. — Ö az országnak a minisztere, nemcsak az ifjúságé. Nem a bezárás az egyedüli eszkőz, amivel meg lehet fenyíteni a tüntetőket. Gál Jenő: Ne az egyetemet zárják be. hanem a tüntetőket. Pakots József: A bölcsészetkar dékánja kijelentette, hogy együtt érez az ifjúsággal. A tanulásban és a tanításban a jövő tudományokban érezzenek együtt. Gál Jenő: Ne a verekedés legyen virtus, nanem a tudás. Pakots József: Az egyetemi tanácsot is felelősségre kell vonni, ha nem biztosítja azt, hogy mindenki hallgathatja az előadásokat. Nagy hiba volt bajtársi szövetségekbe tömöríteni az ifjúságot, Vass József áll most fel szólásra. —- •— ~ — Én nem tartom kívánatosnak, hogy ezt a kérdést ezen a napon másodszor is tárgyaljuk, A kultuszminiszter ur nyilatkozata tökéletesen kielégítő. Gál Jenő: A KovetKczmen'yeK igazoititfc, Hogy milyen kielégítő. Vass József népjóléti miniszter: a. amtuszminiszter ur kijelentette, hogy a szeretetteljes módszernek minden eszközét kimerítette és erélyesebb eszközökhöz fog nyúlni. ~ Vass József ezután válaszon rarüas István lel-í szólalására: Ami a választójog reformját illeti. * miniszterelnök ur nem kívánja a Házat ezzel a kérdéssel foglalkoztatni, mert hiszen arról, hogy, vájjon a nyílt vagy a titkos szavazás milyen vi-, szonyban van a demokráciával, bőségesen omlott a szó két évvel ezelőtt. . - Rothensteln Mór: Sajnos, hiába. A Ház többsége ezután az elnök napirendi in«, • ditványát fogadta el és ezzel az ülés délután negyedhárom órakor véget ért. El&őrendU férfiingele, divat• I nyaKKendöK olcsó szolid árakon Stein Péternél Kölcsey-ucca 5j \MM«len §irzIgégíí árnál olcsóbban! legfinomabb harisnyák, Keztyük, , Pulloverek, Kötött kabátok, 20 'm Teveszőr mellények Fonálfiás. Bugonlcs jétr 1.