Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-29 / 248. szám

Í927 október 29. »r I.ÍWAKI AITURSZ AG repillö^péps^erencsétleraség történt ¥ A I a belvárosi temető mellett. |lf8i Kerekes János pilóta gépe lezuhant a -vasúti töltésre és összemosódott. — A pilóta repíMőtoravurt akart végrena|tanl, de nem számította ki a gép és a tíSIíéS Közötti távolságot. Kerekes sxömyethalí, Makra vSándor szerelő swlyos sérüléseket ssenvedetí. rumok, likőrök, paiacRtsorok (A Délmagyarország munkatársától.) Megrendítő és megdöbbentő repülőgép-katasztrófa történt pénteken reggel Szegeden, amely halálos áldozatot követelt. Hét óra IS perckor a nemrégiben létesített kereskedelmi légi kikötő mellett elhúzódó budapesti vasúti vonal közelében lezuhant egy kijavított Junkersgép. amelynek vezetője Kerekes János, a kereskedelmi légi forgalmi társaság felügyelője volt. A kétüléses kis német gépben a pilóta mögött Makra Sándor szerelő, Nvil-ucca 18. szám alatti lakos ült. A zuhanást, a halálos szerencsétlenséget — amint a helyszíni szemlén és a lefolytatott vizsgálat során megállapították — a pilótának rosszul sikerült bravúrmutatványa okozta. Kerekes János holtan maradt az összeroncsol! gép romjai alatt, mig Makra Sándort életveszélyes sérülésekkel szállították be a sebészeti klinikára. A halálos repülőgép-szerencsétlenséget reggel félnyolckor jelentették a szegedi rendőrségnek, ahonnan dr. Papp Menyhért rendőrkapitány szállott ki legelőször a helyszínre. Rövidesen megérkeztek a mentők is, de a két mentőautónak már nem sok dolga akadt. A szerencsétlenül járt pilótát már csak a törvényszék bonctani intézetébe szállíthatták, Makra Sándor is halottnak látszott és csak a tüzetes vizsgálat során állapították meg, hogy éi. Makra mindkét lába eltörölt? súlyos belső sérüléseket szenvedett és azonkívül arca is teljesen össze volt zúzódva. Kerekes János a felismerhetetlenségig összezuzódotf. Végtagjai össze-vissza törtek, gerince szintén, a felsőtest félig átvágódott a bőrkabát alatt. Jobblába görcsösen rátapadt a gép jobboldali kormányára, amelyből arra következtettek, hogy Kerekes mindent megtett, hogy a katasztrófát elkerülje. A végzet azonban másképen határozott. Hogyan történt a kaiassíréfa. Egy bravúros siklórepülés, egy még merészebb fordulat, ami közben Kerekes leállította a motort. A távolság azonban oly kicsiny volt a vasúti töltés és a leállított motorral megforduló gép között, hogy a gép orra üz-iizenSi méter magasságbál mélyen belevágódott a töííés oldalának felső részébe. A repülőgép bevágódása olyan hihetetlenül erős volt, hogy a masszív gépből a szilárdan beépített motor messze kivágódott a töltés alfába. A gép a levágódás után még egyszer felfordult és szárnyaival ráfeküdt a töltés sínpárjaira. Az Ssszezuzódotí gép a pilótát maga alá temette. A levágódás pillanatában a pilóta háta mögött ülö Makra Sándor, aki !e voit szi|jazve, messze kivágódott a repülőgépből. A zuhanás pillanatában a lekötő bőrszijjak szétpattantak, Makra Sándornak ez volt a szerencséje. Messze kirepült a gépből, ugy, liogy a gép összeroppant részei nem nyomhatták agyon. Régi és öreg pilóták egybehangzó véleménye szerint Makra Sándornak szerencséje volt szerencsétlenségében. Ha a géphez hozzákötött szijjai nem szakadnak el, Makra szintén holtan marad a romok között. A gép hét órakor szállott fel. Kerekes János a gépen már tizennyolcadszor szállott fel. Ismerte a karcsú Junkers-gép minden alkatrészét. A többször javított gépet Kerekes szakszerűen akarta * berepülni s és amint felszállása előtt mondotta pilótatársainak, legalább ötven repülés kell, hogy a gépet teljesen kiismerje.' A lelkiismeretes pilóta azonban nemcsak egyszerű felszállásokat végzett a géppel. Gyakorlatozásai alkalmával a legkülönbözőbb pilótabravurokkal is próbálkozott és oiyan mutatványokat végzett, amelyeket a leghíresebb repülők is megcsodáltok. Kerekes, a legvakmerőbb pilóta. Kerekes János a háború alatt mint pilótatiszthelyettes teljesített szolgálatot. Tizenkét francia és olasz repülőgépet lőtt le a háború alatt. Egy alkalommal ejtőernyővel menekült weg a felgyújtott gépéből, másik esetben pedig 600 méter magasságból oly csodálatosan zuhant le, hogy csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A háború után Kerekes azonnal a kereskedelmi légi forgalmi szolgálatába állott. Évekig működött mint első pilóta a Budapest— konstantinápolyi útvonalon. Soha nem történt semmi baja, sőt kényszerleszállásai sem voltak. Tulajdonosa volt az összes háborús kitüntetéseknek. Az arany és a nagyezüst vitézségi érme pántokkal, duplán volt meS- Birtokosa volt a német elsőosztályu vaskeresztnek, amelyet Verdun alatt szerzett. Kerekes nevéhez fűződik a legegyénibb szegedi repülőbravur. 1920 nyarán Kerekes többször elrepült a közúti hid iuei alatt. E vakmerő mutatványát azonban később betiltották felettesei. Kerekes kint lakott a repülőtéri barakkok- j ban. Csak a reggeli órákban repüli, délután furt, faragott. A végzetes nap reggelén Kerekes mégegyszer átvizsgálta gépéi. Propellerprúbát tartott, majd ötször egymásután gurulópróbát. Csak ezután következett cl a felszállás ideje. Kerekes harmincperces repülést tervezett, amelynek végén a különleges siklórepüléseket akarta gyakorolni. Makra Sándor csak Kerekes kérelmére szállt be a gépbe. Megszokott partnere cz alkalommal máshol volt elfoglalva. A felszállás mintegy negyvenméteres gurulás után történt meg. A gép pillanatok nmlva a levegőt szelte és megkezdte a körözési. Mintegy húsz percig lehetett a gép a levegőben, amikor Kerekes a vasúti töltés felé vette utiát, A szemianuk elbeszélése szerlni, amikor a gép a vasúti töltés fölé került, következeit volna Kerekes bravúrja. Leállított motorral megfordult a levegőben. A gép szabályszerűen fordult jobbra. A magasságot azonban elszámította az eddig sohasem tévedő. A távolság a levegőben megforduló gép és a töltés között oly csekély volt, hogy a félfordulatban lévő gép szárnya érintette, mafd átvágía a vasúti töltés raélletí huzóslö íáviró- és telefonvezetékeket. A gép beleűlődöit az egyik távíró-oszlopba is, a katasztrófa elkerülhetetlen volt. Kerekes hiába próbálta a motort megindítani, máikéső volt. A repülőgép belevágódott a töííés felső részébe. Még egy fordulás, azután dermedt csönd. ! A lezuhanástól 5—000 lépésre tartózkodó j repülőtéri emberek megdermedve nézték a f történteket. Percek múlva az egész személyzet j olt volt a szerencsétlenség színhelyén. A kétségbeesett bajtársak először Kerekest akarták a romok közül kiszabadítani. Ebben a pillanatban feltűnt a Félegyhéza felől fövő személyvonat. A vonat vezetője már messziről észrevette a ! történteket és a szerencsétlenség színhely é' iöl mintegy 50 méterre megállott. A személyvonat utasai ijedten ugrállak ki a kocsikból, j Száz meg száz kíváncsi utas tolongott a sze] rencsétlenség színhelyén. Közben a telep alkalmazottai megkezdték a romok eltakarítását, ami mintegy negyedórai munkát vett igénybe. A személyvonat félórai késéssel tovább indulhatott Szegedre. A teljesen összezuzódott gépet ezután bevontatták a telepre, mig közben a mentők elszállították a szerencsétlenség két áldozatát. A rendőrségi szemle után értesítették a szegcdi ügyészséget, ahonnan dr. Tompa Gyula ügyész és dr. Szűcs Andor törvényszéki jegyző, a vizsgálóbíró helyettese szállott ki, hogy megtartsák a helyszíni szemlét. A szerencsétlenség színhelyén azonban már semmit sem láthatott a bizottság. A vasúti töltést időközben már megtisztították. Csak a töltés oldalán látható gránáttölcsérhez hasonló mélyedés, a kidöntött íelefoupozna, a szétszakított és összekuszált telefondrótok jelezték, hogy itt halálos repülőgép-szerencsétlenség történt. A bizottság ezután kihallgatta a szerencsétlenség szemtanúit, akik egyértelműiig vallották, hogy a szerencsétlenségei a gép pilótájának rosszul sikerült fcravurjia okozta. A sebészeti klinikára bevitt Makra Sándor szerelő állapota a déli órákban annyira javult, hogy a vizsgálóbíró is kihallgathatta Makra a hozzáintézelt kérdésekre elmondotta, hogy nem tudja, hogy íuiajdonképen mi történhetett. Kerekes vezette a gépet, ő semmire sem emlékszik. Makra rövid kihallgatása után ismét elvesztette eszméletét, orvosai minden pillanatban a katasztrófa bekövetkezésétől tartanak. Makra végtagtörései súlyosak, de sok; kai súlyosabb belső sérüléseket és agyrázkö• dást szenvedett.