Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-27 / 246. szám

SZEDED: Szerkesztőség: Deák Ferenc geca 2. Telefon: 13-33.Kladőhlvalnl, liölctSnkUnyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 30ft. Nyomda: LBw Upói ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » Csütörtök 1927 okiéber 27 a © UI. ÉVFOLYAM, 246. SZAM MAKÓ: SzerkeszlOség és kladdhlvalal: Uri ucca O. Teleion: 131. szám.« » « » « >* BÓDMEZÖVÁSÁRHELY: SzerkesztSség és kladőhlvalal: Andréssy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « »> « » « » FJÖllzctéll ara havonta 3-20, vldéBen és a fővárosban 3-60, kttimidtSa ö-40 pengő, egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. M Meföosz, a nemzeíptíség, a numerus clausus0 a gummibot lovagfai s egypár szó válaszul a prorektor urnák A Mefhosz, vagyis magyarul: a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók országos szövetsége elhatározta, hogy a külföldi diákszövetségekkel a bécsi, párisi, prágai, római, berlini, stb. szervezetekkel közlik: milyen támadás készül a magyar egyetemi hallgatók ellen a numerus claususról szóló törvény módosításával. A Mefhosz tehát a külföldi diákszervezetek támogatását kéri a magyar kormány javaslatával s a magyar törvényhozás várható akaratkijelentésével szemben. A Mefhosz azt akarja, hogy külföldi szervezetek is szóljanak ahhoz hozzá, hogy a független magyar állam független törvényhozása milyen törvényekel hozzon. Ha a magyarországi szociáldemokrata párt a magyar munkásság sérelmeit külföldi társi szervezeteik elé terjeszti, akkor a magyar szociáldemokratákat hazátlan bitangoknak nevezik azok, akik a numerus clausus módosításával szemben a külföldi társszervezeteikhez fordulnak támogatásért. Si duo faciunt idem, non est tdem. * Tant 'de bruit pour une omlettel Micsoda vihar egy felfújt miatt! Miért kell igy felfújni a numerus claususról szóló törvény módosításának jelentőségét? E sorok irója abban a meggyőződésben van, hogy a numerus claususról szóló törvény mai formájában sokkal jobban biztosítja a nemzett és vallási kisebbségek jogalt, mint ahogy biztosítani fogja módosított alakjában. A zsidóságnak egyelőre az az érdeke, hogy a törvényt ne enyhítsék a kormány által tervezett módon. Gróf Klebelsberg Kunó, Magyarország jelenlegi közoktatásügyi minisztere s a Werbőczi bajtársi szövetség volt dominusa (még szerencse, hogy »a mi gyerekeinka nem a miniszteri tárcájától, hanem a dominusi jelvényeitől fosztották meg Magyarország közoktatásügyi miniszterét,) két évvel ezelőtt, amikor a Népszövetség a numerus claususról szóló törvény kapcsán a magyarországi kisebbségek helyzetével foglalkozott, a numerus clausust azzal mentette, hogy a törvény a zsidóságot védi, mert az egyetemi hallgatók őt százaléka a törvény parancsa folytán zsidó vallású hallgatókból kell, hogy kikerüljön s ha nem volna ez a törvény, ugy a zsidó hallgatók száma az öt százalékot sem érné eL Nem tagadjuk, két évvel ezelőtt ugy halott Klebelsberg beszéde, mint a rabulisztikának iskolapéldája. S most keresztény alázattal vallják be: mi tévedtünk s a gróf urnák volt igaza. Azok a jelenségek, amiket a magyar egyetemek élete mutat, azok az események, amelyek a magyarországi diáiszövetségek s az egyetemi professzorokból álló tanári karok egymásközti viszonyát a legutóbbi időkig egyirányú és egyértelmű tartalommal töltik meg, keltették bennünk ezt a meggyőződést. Amig a törvény rendelte azt, hogy az egyetemi hallgatóknak öt százaléka a zsidó vallású hallgatókból kerüljön ki, addig, ha fogcsikorgatással is, eleget tettek a törvény parancsának. Mindaddig azonban, amig a mai szellem fog uralkodni az egyetemeken, a zsidóság nem várhatja azt, hogy az egyetemi karok keresztény vallású hallgatót vissza fognak utasítani azért, hogy zsidó vallású jelentkezőt felvegyenek. Ha a felvételt a törvény az egyetemi karokra bizza, akkor a zsidó hallgatók száma a felvett hallgatók öt százalékát sem fogja elérni. És ha véletlenül, vagy elnézésből elérné, vagy — horribile dietu — meghaladná, akkor a bajtársi szövetségek utudni fogják kötelességüketa;. Egy minapi szegedi eset világosan dokumentálja, hogy ki az ur az egyetem men, ki tudja inkább végrehajtani elhatározását s kinek az akarata érvényesül inkább: a diákszövetségeké, vagy a tanári karé? A diákszövetségek > tudni fogják kötelességüket* s a tanári karok is — tudni fogják kötelességüket. Ha netalán zsidó hallgatókat nagyobb számmal vesznek fel, mint ahogy azt a bajtársi szövetségek a nem rájuk bízott nemzeti eszmének s a nem rájuk bizott keresztény gondolatnak érdekében szükségesnek és helyesnek fogják tartani, akkor vagy az átiratuknak fognak engedelmeskedni a tanárok, vagy a gummibotoknak a zsidó hallgatók. Ha az egyik bajtársi szövetség — a párisi, bécsi, prágai stb. bajtársi szövetségek támogatása nélkül is, — meg tudta mutatni, hogy egyetlen átirata elég egy felvett s már tandíjmentességben részesült egyetemi hallgató felvételének megsemmisítésére, akkor minden reményük meg lehet a bajtársi szövetségeknek arra, hogy a tanári karok határozataival szemben ezután is végre tudják majd háj tani akaratukat Ami most az egyetemeken folyik, az is csak arra alkalmas, hogy ezt az aggodalmat ássa mélyebbre a magyar lélekben. Egyik kitűnő publicistánk annak a várakozásának adott kifejezést, a módosítandó törvény tegye kötelességévé az egyetemi karoknak, hogy az érettségi bizonyítványok kitűnőségének sorrendjében vegyék fel a jelentkezőket nemzetiségi, vallási é* faji viszonyaikra való minden tekintet nélkül. Ez a rendelkezés sem lenne alkalmas az aggodalmak eloszlatására. Mert ez a megoldás azt jelentené, hogy a szelekciót a tanári karok, illetőleg a bajtársi szövetségek helyett a — középiskolákra bíznák. Ha a törvény igy rendelkeznék, attól tartunk, a zsidó vallású középiskolai hallgatók sajátságosan érthetetlen hirtelenséggel nyomban veszítenének szorgalmukból s az eddiginél sokkal kisebb százalékban érnél; el a praematurus képesítést. Értsék meg hát a bajtársi szövetségek s a bajtársi szövetségek patrónusainem a magyar ssMésérjnak van szüksége a numerus claususnak a kormány által tervezett módosítására. A magyar zsidóságnak az volna az érdeke, hogy a törvény inkább a mai formájában maradjon meg, mint a közoktatásüggi miniszter által megjelölt irányban reformáltassék. A reformra azonban szüksége van Magyarország külpolitikai érdekének. S a refotrmcí fel akarják használni a beSpoSifíkai uralom megszilárdítására. Nagy Emilt, a volt igazságügyminiszlert hívjuk fel tanuságtételül: mennyi külpolitikai érdek fűződik annak a törvénynek módosításához, amire hivatkozással tájékozatlan barátaink és tájékozott ellenségeink Magyarországot az európai nyilvánosság előtt a szégyenpadra akarták leültetni. Rothermere lordot, akinek ünneplésére minden hálálkodó szó kevés, az üdvözlő aláírások százezreivel köszöntjük. Meghiusithatjuk-e országmentő, hazátvisszaszerző akciójának sikerét gyerekes tüntetésekkel s görcsös ragaszkodásunkkal a numerus clausushoz? Ha a bajtársi szövetségeknek s a bajtársi szövetségi szellem nagyiparosainak válaszíaniok kell Rothermere lord akciójának sikere s a numerus clausus között, ugyan hova áll, ugyan mit választ s hazám reménye, magyar ifjusága?« Nem a zsidóknak van szükségük a törvény módosítására, hanem azoknak, akik a közelgő községi választások előtt le akarják bontani az utolsó akadályt, ami a zsidóságot az egységes párttól még elválaszt ja. A zsidó vallású állampolgárok szavazatalt olyan törvénymódosítással törekednek megnyerni, ami — jobban fogja sérteni az érdekeiket, mint a numerus clausus. A zsidó vallású állampolgárok politikai érettségén malik majd, hogy ennek a kísérletezésnek milyen sikere lesz. A Mefhosz mehet külföldi társszervezeteihez segítségért. A zsidóság ne menjen, miatahogy mindig az volt a felfogása, hogy a numerus clausus belpolitikai sérelem s itthon orvoslandó. Ha Magyarország külpolitikai érdekei követelik meg a törvénymódosítást, akkor a zsidóság ne tiltakozzék ellene, még akkor sem, ha a sérelmüket nem orvosolni, de növelni fogja a tervezett módosítás. A zsidóság csak az ellen tiltakozzék, ha belpolitikai célra akarják majd kihasználni ezt a külpolitikai érdekvédelmet. S ez ellen se hangos szóval tiltakozzék, hanem csendes, el nem adható, meg nem vásárolható, látszatok fatallérjáért áruba nem bocsátható — szavazatával. S most pár szót csak a tegnapi szegedi eseményeki'ől is. A minap az egyetem lelépő rektora öklével az asztalt csapkodva felelt az egyetem »ellenségeinek < « sorolt* fel az egvetem ás város közti viszony pénz és árutételeit. Egyet kifelejtett • sténwMwltfwH