Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-27 / 246. szám

5 l)ll AGVARORSZAG <927 október 27. ^S^iSSSSSBfiSSniSBHCBSMVBISSZa a lelépett rektor ur, amikor felsorolta, hogy mit köszönhet Szeged az egyetemnek. Kife­lejtene annak a szellemnek felemlitését, ame­h/ik tegnap szegedi polgárok gyermekeit ül­dözte ki a szegedi egyetemről. Ezt a szellemet js az egyetemi ifjúságnak köszönheti a sze­gcdi polgárság, mert ez a szellem ismeretlen volt Szegeden. Ez a szellem az egyetemmel egyidőhen JS ii Szegedre. A tüntetőkről beszélve a közoktatásügyi mi­niszter ur azt mondotta: bánjunk velők is szeretettel, mert ők is a mi gyerekeink. Igaza van a miniszter urnák, ám nemcsak a íünfetők a „m! gye­rekeink", a mi gyerekeink ások Budapest, október 26. A parlament mai ülésén először Györki Imre mondotta el, hogy debreceni beszámolóján nem engedték meg, hogy más ellenzéki képviselő felszólaljon. Ezt a rendszert csak az ellenzékkel szemben foly­taiják, ez a magyar közigazgatás szégyene. A Ház ezután munkaügyi javaslatot tár­gyalt. A javaslatot a szocialisták éles bírá­latban részesítették. Ezután "Propp sr Sándlor terjesztett elő interpellációt a. gyülekezési szabadság korlátozásáról. — Magyarországon nincs gyülekezési sza­badság — mondja Propper —>, legutóbb be­tiltották a szocíálista vasutasok gyűlését is azon a cirnen, hogy vasutas szocialista nem lehet. Lakásügyben sem engedtek gyűlést tar­tani, dc azt megengedik, hogy a Nemzeti Szín­ház előtt erőszakkal beleszóljanak a kormány­zat ügyeibe. Felkiáltások a szociálistáknál: Zsabka és (á rs ai gy ülésezhetnek! Propper Sándor: A munkásság nem fogja' túrni, hogy mozgási szabadságában igy meg­akadályozzák. Ne kényszerítsék föld alá a munkásmozgalmakat. Scitovszky Béla belügy­miniszter válaszolt az interpellációra: — A közhatóságok minden intézkedését ki­zárólag a közszempontok irányítják. A bel­flgjpniniszter a szocialistákat tulkiáltva sorolja is, akikéit vallásuk mlati kiver­nek és Mrugdosnak az egye­iemről. Szegedi polgárok gyermekeit bántalmazzák azok, akik azon az egyetemen tanulnak, azon a menzán étkeznek és azokban az internátu­sokbaii laknak, melyeknek felépítéséhez, fen­tartásához szegedi zsidó vallású polgárok is hozzájárulnak munkájukkal és pénzükkel. El­fogadni a szegedi zsidó polgárok jótékony­ságát, zsebrevágni a szegedi zsidó polgárok pénzét s azután kikergetni a szegedi egye­temről a szegedi zsidó polgárok gyermekeit, ezt hogyan egyeztetik össze a magyar büsz­keséggel, a magyar lovagiassággal, a magyar önérzettel az egyetemi atrocitások hősei s azok, akik a gummibotos hősök számára szál­lítják a szellemi táplálékot? fel, hogy ebben az évben Budapesten 1960 gyűlésre kértek engedélyt. A szociálisták: Nem politikai gyűlések ezek. A belügyminiszter: Igenis politikai gyűlések is é3 szakszervezeti gyűlések is voltak. A ké­relemből ÍS33-at engedélyeztek. Szabó Imre: Hamis adatok: Felkiáltások a szociálistáknál: Dalárdák gyűlései. Scilovszky belügyminiszter: Aa interpellálok állítása nem felel meg a valóságnak. Esztergályos János: Mi majd másik statisz­tikát állítunk össze. Scilovszky belügyminiszter: Én teljesen egyenlő elbánásban kívánok részesíteni min­denkit. Azért vagyok itt, hogy teljesen objektív legyek és ne részrehajló. Nem veszem jó néven a képviselő uraktól, hogy nincsenek annyi bizalommal hozzánk, hogy már eleve feltéte­lezik, hogy hiába apelláinak. Felkiáltások a szociáldemokrata pártoil: Na­gyon rossz tapasztalataink vannak! Scilovszky belügyminiszter: Én erre okot nem szolgáltattam. Mi nem a kritikát kifogá­soljuk, hanem a sértő kifejezéseket, ami pedig Györki beszámolóját illeti, Györki Imre ok­tóber 30-ra beszámolóra és népgyűlésre kért engedélyt. A rendőrség a beszámológyűlésre az engedélyt megadta, a népgyülésré nem. : (Gúnyos felkiáltások a szociáldemokrata pár­ton.) Nincs semmi akadálya annak, hogy kor­rekció történjék és a beszámolón a két má­sik képviselő is felszólaljon. Botrány. Propper Sándor viszonváiaszában kitért a minapi uccai zavargások alkalmával kiragasz­tott plakátokra és a Foederatio Emericanat emerikanászoknak nevezte. Ebből botrány és hatalmas zaj keletkezett, amely percekig tartott és amelyből csak itt­ott lehetett kihallani egyes kormánypárti, kereszténypárti, vagy szociálista közbeszólást. — Szégyeljék magukat! — kiáltják többen a kormánypártról a szociálisták felé. — Ilyen sértések után csodálkoznak, ha történik valami! Meskónak erre a közbekiáltására a szociális­ták mint egy ember támadnak rá. — Csak izgassa őket, csak biztassa! — Izgatom őket igenis! — kiáltja Meskó a nagy zajban a szociálisták felé, akiket erre végleg elfut az indulat. — Szégyelje magát! — kiáltják Meskó felé. A felzudulás hosszú ideig tart. A' szociális­ták padsoraiból kihallatszik Esztergályos Já­nos hangja: — Az ellenzéki képviselőből lesz a legve­szedelmesebb kormánypárti. Propper Sándor beszéde végén arra kért vá-: laszt, hogy szabad-e Magyarországon vasutas­nak szociáldemokratának lenni. Scitovszky Béla belügyminiszter azt feleli, hogy az interpellációra a választ már meg-! adta. A leghatározottabban visszautasítja azt a hangot, amelyen Propper képviselő az ifjú­ság legelőkelőbb egyesületéről beszél. Vértes Vilmos István interpellációja követ-; kezett »egy alföldi néptribun üzelmei* tárgyá­ban az igazságügyminiszterhez, majd Petro­vácz interpellált a ftagyasszony-tígyrö2. Petrovácz Gyula: Kérdésem legnagyobb ré­sze már tárgytalanná vált, mert azóta a. * rendőri felügyelet alatt álló Nagyasszonvk; levették a Nemzeti Színház műsoráról. A ke­resztény közvélemény most a másik félsikert várja: az igazgató lekerülését. A rendőrségnek ilyen mértékben való igénybevétele felesleged, volt, miért kellett ez a nagy karhatalom, ami-j kor az ifjúság nem csinált támadást a fron­tok ellen. Scitovszky belügy miniszter: Dehogy nem. Ezután Scitovszky belügyminiszter válaszolt;: Petrovácznak: — Mindig helyesebb többet tenni il; MI al-j kálómmal, mint kevesebbet. Az első napod, csekély karhatalom vonult ki, de a hi:l.;odi!a napon, okulva az első nap tapasztalatain,! nagyobb karhatalom vonult ki a Nemzetij Szinház környékére. Az interpelláló képvi-ető; ur egyoldalú sajtóra hivatkozik, annak ten«| denciózus beállítására, amikor 150—200 fönyfl tüntetőről beszél. Pedig a tüntetők száma 1500—2000 körül volt. Nemcsak az ifjúság,; hanem mások is résztvettek a tüntetésben. Haller István: Kicsodák? Scitovszky belügyminiszter: Például magi a képviselő ur is. (Nagy derültség.) A^ máso­dik napon, igen helyesen, elzárták a Nemzeti Szinház épületét a forgalomtól. Ez az intéz-, kedés helyesnek bizonyult, a tömegnek a mellékuccákba való terelese szintén helyes in­tézkedés volt a rendőrség részéről. Azokn' a' kődobálásokat a rendőrség nem szívességt)őtj szenvedte el. Mi is voltunk valamikor egyetemi ifjak, mi is résztvettünk tüntetésekben, < a a rendőrséggel szemben sohasem helyezked­tünk arra az álláspontra, hogy a rendorségj helytelenül vagy rosszul járt el. Nem gáncsé de tisztelet illeti a rendőrséget. Miérettünk,) a fővárosért, a rendért, a békéért állt helyt a rendőrség. Én a rend őre vagyok, el tudom bírálni objektíve, hogy mire van szükség eá nem engedem meg, hogy akár a rendőrség destruállassék, akár bárki kedvéért a rendet megzavarják, még ha a: ifjúság is a", mert ok is legyenek komolyak. — Figyelmeztetésül kijelentem: én uem Uj merek tréfát. Ebben az országban reudet fo­gok tartani addig, amig ezen a helyen altyty lékintet nélkül mindenre és mindenkire. A belügyminiszter szavai után a keresztén}'-, párt mellőzött minden helyeslést. Az ülés negyednégy órakor véget ért Ak iíéiet kihirdetése után lelkesen éljeneztek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Schwartzbartot, Petljura cjjilltosát /elmentették, A mai tárgyaláson elsőnek Willim ügyvéd, Petljura özvegyének egyik képviselője be­izélt, aki azt mondotta, hogy az ukrán po­gromok az ott uralkodó anarchista viszonyok következményei voltak, amelyekért Petljurát nem lehet felelőssé tenni és arra kérte az esküdteket, hogy ne hagyják magukat be­folyásolni. Azután Torreas Henry, Schwartzbart védője beszélt, aki azt mondotta, hogy az esküdtek nem is felelhetnek mással, mint egyhangú nemmel, vagyis felmentéssel. Borzalmas szí­nekkel ecsetelte az ukrajnai pogromokat, amelyeknek főhóhéra Petljura volt. Torreas beszéde rendkívül mély hatást tett a bíróságra, valamint az esküdtekre. Beszéde után az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza és 25 perc múlva halálos csendben hirdette ki az elnök az esküdtek verdiktjét, amely nem bűnösnek mondta ki Schwartz­bartot. A bíróság ezek alapján felmentette. Az itélet kihirdetése után a tömeg lelkesen éljenezte Franciaországot, a köztársaságot és Schwartzbariot. ««pmm Károly Mveieek legnagyobb része börtönben W. 99 (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Romániával most már teljesen megszakadt a telefonforgalom és már magánbeszélgetéseket sem kapcsolnak. A te­mesvári központ közölte a belgrádi központ­tal, hogy kormányrendeletre a külfölddel való telefonforgalom további intézkedésig szünetel. A Novosti Bukarestből érkező magánjelen­tések alapján rendkívül komolynak mondja a helyzetet és azt irja, hogy Bukarestben teg­nap és ma rendkívül sok letartóztatás tör­tént. Károly híveinek legnagyobb része bör­tönben ül. A vidéken a helyzet jóval nyugodtabb, te­kintettel arra, hogy a vidéken alig értesülnek valamiről, mert a Károly-ügyről a lapok egy szót sem írhatnak. WIMWWCW W EWSMtflWttBt^M GyMlelkiQ&é&i sszafoadság, Nagya&sxony. Izgalmas jelenetek a képviselőházban.

Next

/
Thumbnails
Contents