Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-11 / 207. szám

MOfAGYÁtiÖRSZÁÓ 1927 szeptember 11. Herepfedény. Irta: Móra Fereae. A hérepfedényről mindenki tudja, hogyNem, M igy nem jó lesz. Mi az ördögnek mondjam el a hérepfedényről, amit úgyis mindenki tud róla? lökább azt mondom el, amit tán még azok se tudúak, akik a herépfedényből élnek. Legalább égyszér triár olyant is irok, amiből tanulni lehet. , Míkór én kis deák voltam, minden tanárom szeÍ

'étett és mind jövendölgetett rólam valami szépet, laksay tanár ur azt mondta, költő lesz belőlem, ajert szép nagy fejem van és abban sok ész elfér, Zólyomi tanár ur pedig akadémikusnak szánt, ¿¿ért szép kis fejém van és abban nem szalad Eijét az ész. Mi tagadás benne, olyan tanárom is vólt, aki képviselőt nézett ki belőlem, de a jövendőmét azért mégis csak Kunz tanár ur találta el lé&jöbban. — Sohase lesz belőled, fiam, semmi se, mert BiÉés fantáziád, — ez volt a szentenciája rólam. Kuöz tanár ur az ábrázoló-geometriát tanította és e minőségében szerezte azt a tapasztalatot, amelynek vetülete ez a lesújtó ítélet volt. De azért Kunz tanár ur tárgyilagos ember volt és űénicsak a kúpszeletekre tudott nyájasan nézni, hanem énrám is. Sőt énhozzám többször hajolt lé szerétettél, mint azokhoz a geometria lángelmékhez, akik a Priamus királyt is mindig Piramis királynak mondták. — Éj, — gondolhatta magában, mikor ijedt kis arcomat megsimogatta, — neked is jobb lett volna nem születni, te isten szegénykéje. Az édesapám is mindig igy szokta húsvét előtt azt a kis bárányt mégsimogatni, amelyikről tudta, hógy nem lesz belőle birka, — lé, Férkóka, — fogta egyszer két rajztanáros £úha kézé közé a fejemet, — láttál-e már te herepfedéúyt? Sz.Őkebajuszos ajka, szelid kék szeme biztatva ífiosólygőtt rám. — I.., igen, — vágtam ki elszántan, — Nagyszerül — nevette el magát. — Tudod, hogy az a légnagyobb ritkaságok közé tartozik'? Az óra végét csengették. Kunz tanár ur fejébe íáájbta a kék bársony kalapját és kiment, dfe még akkór .is rázta a nevetés. Engem pedig azzal a kétséggél hagyott ott, hogy a herepfedény tarloZík-é a légnagyobb ritkaságok közé, vagy az a fiu, 4ki látott már. herepfedényt. Trigonometriából érettségiztem és a trigonometriába semmivel se voltam szerelmescbb, mint a géómitriába. Illetékes körök ugyan már fedezlek fél béűném némi fantáziát, de az egész más íráöyba szóigált, mint a sinus-tétel, — Bajzoljou föl egy mértani idomot — kezdte az iökvizícíót Mihálovits tanár ur. Némi habozás után felrajzoltam egy idomot, amélyet .talpával leifelé fordított csizmának éppúgy léhététt nézni, mint üstökös csillagnak, — A légritkább mértani idomok közé tartozik, — ínondla halálos gúnnyal Mihálovits tanár ur. — Meg tudná mondani, miféle idom ez? Éreztedn, hogy éjszaka ereszkedik az agyamra. ¿)i azt is éreztem, hógy hirtelen belehasit egy fénysugár. Mit? A íecrilkább idomok közé tartozik? ' — Hérepfedény, — susogtam bátortalanul. — Mi-i? — merészkedett rám döbbenten a tanár' ur. . — Hangosan, fiam, hangosan! — biztatott harsányán a főigazgató. — Amit tud az ember, azt r.e "szégyéljc. Már pedig ezt csak tudja az ilyen jéles deák, mint maga? — Herepfedény! — csattant a hangom akkorit, hógy a professzor mathezeosz összerezzeut béle. Az is lehet, hogy nem a hangtól rezzent öszszé. De már mindegy volt, mert a főiaazeató belelápsolt a tenyerébe. — Bravó, hát persze, hogy herepfedény. Ebből elég is lesz, lanár ur, ex unque Ieonem! Maga pedig jegyezze meg, édes fiam, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk s az életben hangosan kell beszélni. , Közigazgatási riporter voltam s a közgyűlés az iskolák államosítását tárgyalta. A nem államositók vezére nagy tudományu papember volt, aki nagyszérűén tudott bánni a mezei hadakkal. Szénlmel látható volt, hogy itt az államnak kitelt a becsülete, ha szavazásra kerül a sor. Hiábavaló volt meg az is, hogy egy államosító öreg fiskális belekurjantott a főtisztelendő be¡.¿iédjébé, — Hja, könnyű a papoknak! 7 — Mért volna könnyű? — kérdezte a szónok. — Azért, mért ők összetett kézíel keresik :a kéfcyerükeU -; ;>. Csak a szónok nevetett a tréfáű ^ . Conscti zabfo rfccti nyugalmával, a nem államosítók, ingcyüHéB harsogták: > szavazzunk, sza?£XRa>kt< , —' Doktor ur, —• javasoltam az ügyvédnek^ «— kérdezze meg a főurat, mi az a herepfedény. — A szónok, pártja zugó tapsai közt leültj az ügyvéd felállt és azon kezdte: — Tisztelt közgyűlés, mindenekelőtt azt kérdezem a főtisztelendő úrtól, India-«. mi az a herepfedény? Erre a szóra hírleien csőiid támadt. Mindenki a főúrra nézett, aki fülét a tenyerébe tölcsérezve^ előre hajolt. — Megismétlem a kérdést, — dörögte az állam patrónusa. — Feleljen nekem őszintén a főtisztelendő ur, tudja, vagy nem tudja, mi az a herepfedény? A főúr elsáppadt, a szeme pillája megrebbent. — Ezzel az úrral nem állok szóba, — fordult hátra a híveihez. — Akkor rendben vagyunk, méllóságoos főispán ur, — fordult az ügyvéd az elnöki szék felé. — Aki azt se tudja, mi az a herecfedénv,' azzal én igazán nem kezdhetek vitát, A főispán baljóslatú morajlás közt rendelte el a szavazást. Akkora többség állt föl az állandósítás mellett, hogy az ellenzék még ellenpróbát se kért. Az elnök őt percre felfüggesztette az ülést. Szaladtam a telefonhoz. Csak futtában hallottam. ahoRi' az ügyvéd magyarázott a barátainak. — Mégis hallatlan, hogy valaki iskolaügyhöz hozzá merisy szólni, aki azt se tudja, mi az a herepfedény., — Hihetetlen, — csóválta a fejét az egész tár* saság. y * ' Tavaly tárcát kértek tőlem valami amerikai mai .gyar almanachba. Már nem nagyon emlékszem, mit irtani, valami figurás ¿yerekdolog lehetett' s raji vei éi^pen akkor hallottam hírét. lio5y Kunz tanár urat magához rendelte szolgálattételre a jó Istea — bizonyosan a Triaijgulus csillagba kvártélyozl^ be — halotti áldozatul azt a címet adtam a tárcának: HereQfedény. Biz én már ezt is elfeledtetlem volna réggn^ha valamelyik kollegám arra nem vetemedik, hogy lefordítja a tárcát angolra. Ezt persze elfelejtette nekem megírni, mint ahogy én is elfelej leltem szerkeszlőkoromban Csehovot, vagy Gerolamo Rovettát értesíteni, hogy lapom tárcaírójává fogadtam. Ellenben azt írja most nekem G. J. King ur Cincinnatiból, hogy olvasta a Herepfédény-t, igen tetszett neki s mivel ugy vette ki nagyjából, hogy az valami játékszer, ha megadnám nek ia részletes leírást, hajlandó lenne azt a játékgyárába bevezetni s érte illő percentet felajánlani, ami jelentősen növekedne aklcoor, ha az általa előállított herepfedénynek Hungarybaa is piacot lehetne csinálni. Hiszen ha én tudnám, hogy mi az a hérepV fedény Dc azt hiszem, azt csak Kunz tanár nr tudta, ámbár abban se vagyok egészen bizonyos. Azt az egyet azonban megirom mister King! nek, hogy Hungary t hagyja békén, van annak _any. nyi herepfedénye, hogy arról koldul. Szlkratávlraíok : ne reptilfétek át Óceánt! Levine mindenáron rekordot akar. — A „Detroit büszke» sége" Sanghai fölött. (Budapesti tudósítónk telefon jelentésé.) Londonból jelentik: Shee és Broock amerikai pilóták világkörüli utjukon szombaton délelőtt tíz órakor Sanghai fölé érkeztek a »Detroit büszkeségéi-vei. Néwyorkból jelenük: A detroiti kereskedelmi kamara szikratáviratot intézett Shee-hez, amelyben felkérte, hogy álljon cl a Csendes Óceán átrepülésének tervétől. Lewinehez felesége intézett táviratot Londonba, hogy ne vállalkozzon a London-Newyork repülésre. Lewine azt válaszolta, hogy. még hétfő.ig vár, ha addig kedvező lesz az időjárás startolj ellenkező esetben keleti irányban száll fel ésj Nyugat-India felé repülve megkísérli a távolsági és időrekord megdöntését. MMIMWWWMnMMflMnMMIMAWMMIMIMQ ElRésssiilt as alsóíanyai nyaralótelep végleges tervra/ssa. Strandfürdői, Vigadót, templomot, sporttelepei és villanyvilágítást tervesett a ssáxötven villatelelcből álló nyaralótelepre Berzencxey Domoltos. (A Délmagyarország munkatársától.') A' tanács még néhai Szendrey Jenő tanácsnok életében elvileg elhatározta, hogy a kisvasút várostanyai végállomása körül nyaralótelepet létesit. Az ötletet annak idején Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos vetette fel és Szendrey volt leglelkesebb propagálója. A' tervet a tanács is magáévá tette és a mérnöki hivatalt bízta meg a tervek elkészítésével. A' terv elkészítése azonban technikai nehézségekbe ütközött, mert ki kellett választani előbb a legalkalmasabb helyet, azután el kellett készíteni a terület pontos helyszínrajzát, ugy, hogy az meghatározza a talaj magassága körül mutatkozó differenciákat. A mérnökség külterületi osztálya ezzel a munkával néhány héttel ezelőlt elkészült. A pontos helyszinvázlat alapján ketten is kidolgozták a nyaralótelep tervéi, Kroól Oszvald városi főmérnök és Taussig Ármin főmérnök. A' két terv figyelembevételével — mindegyiknek vannak sikerült részletei — Berzenczey Domokos most elkészítette az alsótanyai nyaralótelep végleges tervrajzát, amelyet már be is nyújtott a tanácsnak. Berzenczey terve szerint a nyaralótelep a Várostanya végállomás mellett, az erdőőri szakiskola hatalmas parkja, a müut, az ásotlhalmi erdő, az crdöőri szakiskola kezelése alatt álló erdő közölt terül el gyönyörű fekvésű területen, festői környezetben. A telepen százötven különböző nagyságú telek lesz, 800—2000 négyszögölesek. A müut menti vizenyős területre uj erdőtelepítést tervezett Berzenczey, szemben az erdővel nagyobb szálló és mulató számára tarlóit fenn helyet. A szálló közelében, iemlyékes, mélyebb fekvésű helyen ártézi vízzel táplált strand/ürdvt tervezeti tetszetős fürdőépületekkel és parkkal. A telepnek egyik" mélyebb fekvésű részében sportpálya lenne, futball és tennisz számára tribünnel. A telep kereskedelmi része a müut melletti erdőn tul lenne. Itt telepedhetnek majd le az iparosok és boltosok. Egy sor villa az erdőőri szakiskola parkjára és erdejére nézne, a többiek a sétányszerü uccákra. fA'z ártézi Kut gépháza esetleg villannyal is elláthatná az egész telepet, amelynek hossza a terv szerint körülbelül ezerötszáz méter, lesz, Berzenczey, tervével a tanács mát foglalkozik és valószínű, hogy ez rövidesen a megvalósulás stádiumába kerül. Kecle. £afos 1 modern szabóságát Kölcsey ucca 4. ss. alá \ helyezte át. 272 M tisztviselő QölgyUössönségneK szíves tidomáséra hozom, hogy a legszebb női filclcalapoU lO—H—12 pengőért kaphatók. Tisztelettel Sfetner Somdné. mar 75t I Hegedűk : 12'- P~tÖl Ceílok: . 80*— » » Vonék : . 2'50„ M KITÜNÖ HUROK. Javitások íilcsön és -gyoisan eszközöltetnek. babós sta.a-a. *