Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-11 / 207. szám

1927 szeptember 11. DÉOr^YARORSZAÖ 3 Rejtélyes esel a Tisza lökésén: Amikor a kocsi lezuhan, a gazda halálát mégis fojtogatás okozza. Az érlheíellen események ügyében újra lejéiszoílák a szerencsétlenséget (A Délmaggarország munkatársától.) Hódmezővásárhely nyilvánosságát napok óta egy iitokzatos haláleset tartja izgalomban. Néhány nappal ezelőtt történt ugyanis, hogy Töröcsik János gazdálkodó feleségével kocsin igyekezett a vásárhelyi tanyák felé. A város közelében a kocsi a Tisza töltéséről eddig még ismeretlen okok következtében leiborult és lezuhant. fóröcsiknének csodálatosképen az ijedtségen kívül semmi komolyabb baja nem támadt, mig Töröcsik Jánost holtan találták a töltés ltjában. A megállapítások szerint Töröcsik halálát — érthetetlenül >— fulladás okozta. A1 helyszíni szemle során azután megállapították, hogy Töröcsik nyakára esés közben a kocsi ülésének pokróca tekerödzött rá és így következett be azután a fulladás. A rejtélyes haláleset után Vásárhelyen városszerte azt híresztelték, hogy Töröcsiket megfojtották. A híresztelések alapján a rendőrség is nyomozni kezdett és több olyan gyanús körülmény 'merült. fel, amely a gyilkosság mellett tanúskodott. így gyanús volt az a körülmény, hogy felesége rossz viszonyban élt az urával és többször hangoztatta válási szándékát. Rejtélyesnek találta a rendőrség Töröcsik megfulladását is, amikor a kocsi lezuhant a töltésről. Ezért a helyszíni szemle alkalmával lejátszották a kocsi íeiborulási jelenetét. A lejátszott jelenet alkalmával azonban a pokróc a felborult kocsi ülése alatt maradt. 'A kihallgatott Töröcsikné természetesen tagadta, liogy az ura mégfulladását előidézte volna. A rejtélyes haláleset ügyében a szegedi törvényszék vizsgálóbírója tegnap kiutazott Vásárhelyre. A vizsgálóbíró több tanút hallgat ki az ügyben, hogy, Töröcsikné szercDét tisz! tázza. MAMMMWMNA9MK Egy „naperayős, pizsamás uri kiránduló társaság" vaudéi pusztítása az algyői szőlőkben. A mozgósított rendörök nem tudták megtalálni a jókedvű íolvaj társaságot. (A Délmagyarország munkatársától.) Kisasszony napján a csöndes délutáni rendőri ügyeletre az algyői állomásfőnök rendkívül érdékes bejelentést tett telefonon. Az izgatott hangú telefonáló elfúló hangon beszélt: — Felháborítóan botrányos lopás, vandalizmus történt Algyőn! Délután két óra tájban egy kis motorcsónak és négy vitorláscsónak jelent meg a község alatt. Kiránduló társaság, csupa uri emberek. Hölgyek, urak vegyesen. A parton ebédeltek, majd hátizsákokkal felszerelve elindultak az algyői szőlők felé. A községben mindenki ebéd utáni álmát aludta. A csősz is elszenderedhetett, ugy, hogy a víg társaság nyugodtan hozzáláthatott szórakozásához. — A kirándulók csuszva-mászva behatoltak a szőlőkbe és ott leírhatatlan pusztítást okozat. Négy hold szőlőt tettek tönkre. A tőkéket teverték, a fürtöket letépdesték és mintegy SÖ kiló szőlőt magukkal vittek a csónakokba. — Amikor a csősz vészlövéséket adott le, a kirándulók már benne ültek a csónakokban. Kérjük Szegeden feltartóztatásukat és egyben bejelentjük azt is, hogy az ismeretlen uri szőlőtolvajok ellen bűnvádi feljelentést teszünk. A telefonbejelentésre az ügyeletes tiszt azonnal intézkedett. Rendőrjárőrt küldött ki a Tisza partjára, akik minden jövő-menő csónakot átvizsgáltak. Közben azonban leereszkedett a sötétség. A parton figyelő rendőrök arra lettek figyelmesek, hogy a Bertalanemlék vonalában vig kurjongató társaság ereszkedik lefelé a Tiszán. Harsány állj! kiáltások hangzottak el. De a rendőrök hiába kiáltoztak. A folyamőrség ekkor nem cirkált a vízen. A kiránduló társaság rosszat sejthetett, mert az evézőcsapások halkabbak lettek, az éneklés elhallgatott, ugy hogy a rendőrök hiába futkározták végig a part hosszát. Annyi tény, hogy pénteken reggel a kultúrpalota előtt a hajnali uccaseprő mindenfelé elhajigálva szőlőfürtöket talált. A kultúrpalotától végig a Vár-uccán szőlőfürtök feküdtek az aszfalton. Kiskocsi szőlőt szedett össze az uccaseprő, aki nem tudta mire vélni a szerencséjét. Amint azután megállapították, a szőlő az algyői zsákmányból származott. A rendőrség kétnapos nyomozása egyelőre eredménytelenül végződött, már nem is re1 mélik, hogy a napernyős és pizsamás uri ' tolvajtársaság tagjai kézrekerülnek. A szegedi talajtani állomáson termővé javítják a terméketlen szikes földeket. Hárommilliárd költséggel kísérleti telep épül Alsóvároson a paprikatermés javítására. Látogatás az ufszegedl Alföldi Mezőgazdasági Intézetben. (A Délmagyarország munkatársától.) Kint tószegeden, a Tisza partján, áll egy ház, mindenki ugy ismeri mint .Kenderakadémiát 1913-ban kezdték építeni, de alig álltak a puszta falak, kitört a háború, kellett a hely a katonaságnak. Az uj épület tehát kendergyártásra és feldolgozásra kiképző intézet helyett laktanya lett, előbb az 5-ik honvédgyalogezred, később a franciák, színesek és végül a szerbek laktanyája is. A háborús, meg a forradalmi események lehajlása és a vérlázitóan igazságtalan békeköles után a hivatalos í'öídmivelési politika kénytelen volt engedni konzervatív merevségéből. Mcgszázszorozódotl a jelentősége mindazoknak az intézményeknek, amelyek a föld kihasználásával, a gázdák oktatásával, a legmte&zivebto termes tMSftáSav&l. eIÓ:-»2*3itá, '-«woi 4 t«"№:kztp-sév-*í ká\>c:::l:Vosák- - Srífe; den ezideig nem volt sem gazdasági akadémia, sem kísérleti állomás. Szegednek és vidékének pompás földjei részben kihasználatlanul hevertek, részben pedig félannyit teremtek, mint ámennyit okszerű földvegyitéssel elérhetett volna a gazda. A földmivelésügyi miniszter tehát 11 évvel a Kenderakadémia felépítése után felállította ebben az épületben az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet amelynek keretei között négy nagyjelentőségű intézmény fejt ki csendes, szorgos és eredményes működést. Ezek az intézmények a Növénytermelési Kísérleti Állomás, a Talajtani és Agrokémiai Kisérleli Állomás, Kender- és Lentermelési Kísérleti Állomás és a Mezőgazdasági Vegykisérlisti Állomás. U iidűtín e^ült egá'z intézet, de kísértc-'i célokra a város körülbelül még -Í0 holdig i területet bocsájtott rendelkezésére. A megszállás alatt megrongált épület ma gyönyörű tisztaságban, beosztásban és fegyelmezett munkarenddel Szeged egyik legpompásabb intézménye. Utunk először az intézet agilis és nagytudásu igazgatójához, Havass Gézához vezetett, aki egyszersmint az újonnan me^szervczett Növénytermelési állomás vezetője. Az ő reszortja az Alföld talajtani viszonyainak szemmeltartása mellett növénytermelési kísérletekkel tudományos és gyakorlati alapon foglalkozni. Havass Gézának nagy szakirodalmi múltja van. A magyarországi gyapottermelésről, az őszi és tavaszi buza megkülönböztetéséhez és még több kérdéshez irt tanulmányával ismert nevet szerzett. Amikor Szegedre jött, elsősorban a varos határában levő szikes földeken való termelés kísérleteivel foglalkozott és ma már befejezett kutatások és kísérletek révén mondhatni, hogy virágzó flórát tud majd varázsolni az. eddig hasznavehetetlen talajon. A nemesített magvakkal és gyógynövényekkel való kísérletezései köréből is sok jó tanácsot adott már a gazdáknak, különösen a kísérleti földeken tartott ismeretterjesztő előadások keretében. Eredményeiről azonkívül állandóan tudósitja a gazdasági kamarákat és gazdaköröket. Szinte testvéri lánccal függ össze a növénytermelési osztály munkája a Talajtani Állomás munkájával. A vezető Herke Sándor fő vegyész, aki szintén igen érdekes dolgokat mondott el a szegedi földekről szerzett tapasztalatairól. Herke is főleg a szikes föld megjavításán fáradozik. A kitűnő fővegyész — így, beszéli cl — megtalálta a gyógyítható pontját a szegedi szikeseknek. 'Ahol eddig 3—4 métermázsa gabona termett katasztrális holdankint, olt a megjavított föld 12—16 métermázsát hozott Az eljárás híre elterjedt a gazdák között, de — sajnos ~ távolról sem olyan mértékben, mint érdekük lenne és kellene. Megkéi deztük, hogy történik a föld megvizsgálása. A gazda — hangzott a világos magyarázat — elküld a földjéből egy darabot, a földet lombikokban vegyszerekkel vizsgálják, hogy megállapítsák savanyu-e, vagy lúgos. Az eredmény szerint adják ki az ukázt, hogy, foszforos, kális, vagy nitrogénes trágyára van a talajnak szüksége. A recept majd mindig beválik és csodákat müvei. Herke Sándor állítása szerint nem kell több idő a szikes föld feljavításához, mint félév. Ennyi idő alatt a szikes föld elveszti fehér színét, omlós, vízáteresztő talaj lesz belőle. Az így megjavított föld busásan kifizeti a ráfordított költséget. Van erre már bizonyíték is. Szarvas határában iO évvel ezelőtt javították fel szikes fölödet és még ma is jól termő föld. A kisérleli állomás díjtalanul ad anyagot, tanácsot Az Alföldi Mezőgazdasági Intézet sorrendben harmadik intézménye a Len- és kender-osztály: Ennek az osztálynak müködésbehozatala tette annak idején aktuálissá a KenderakadCmia felállítását Ma összezsúfolva az épület egyik szárnyában helyezkedett el, bár hatásköre az egész országra kiterjed. A len és k-nder termelésével és kikészítésével kapcsolatos gyakorlati és tudományos kutatásokat végzi V'az állomás, amelynek vezetője dr. Csókas r, uia fővegyész, aki országos hirü szakemi w és több tudományos munkával bizonyitott a be eljárásainak helyességét Az intézet nagy súlyt helyez annak a metódusnak a terjesztésére, hogy a kenderázta, tás időszaka megrövidíttessék, mert ezzel jobb minőségű anyagot lehet kapni. A módszert Csókás állandóan tanulmányozza és propagálja. Fontos azonkívül, hogy lehetőleg minden gazda nemesített kender- vagy lenmaggal vesse be a földjét Auiíg ugyanis a közönsége:.