Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-10 / 206. szám

1927 szeptember 10. DEL? ..ORSZÁG „A közigazgatás vérkeríü§é$éiien az érelmeszesedés tünetei mutatkoznak", de a közgysités felfrissítéséről mégsem akarnak " a (A Délmagyarország munkaiársálól.) Hód­mezővásárhelyi híradás szerint a szomszéd város polgársága még ennek az évnek de­cemberében betölti- a törvényhatósági bizott­ság elhalálozás következtében megüresedett tagsági helyeit, még pedig azért csak decem­berben, mert különböző technikai nehézségek .miatt nem készülhetett el augusztus 31-éig, Sí törvényes határidőig a virilisek ui névjegy­zéke. . Azok a szegediek, akik törődnek a város ügyeivel és sorsával, bizonyára Irigykedve ol­dassák- ezt a szomszédból érkező hírt. Szegeden, mint ismeretes, nincs mód arra, hogy uj, friss elemek kerüljenek a Kiöregedett, szinte vtzelötti törvényhatósági bizott­ságba, amely legutóbb Önmagá­ról állított ki ezzel a kérdéssel kapcsolatban erkölcsi és orvosi bizonyítványt. iVéhány hónappal ezelőtt erős harc folyt a kérdés körül. A városnak a városi alkotmány sáncaiból kirekesztett polgársága már régen meggyőződött arról, hogy. az elaggott közgyűlés csak élet­telen báb a mindenható magisz­trátus kezében. Ezért a társadalom minden rétegében élénk helyesléssel találkozott az az -akció, amelyet néhány válóban dolgozó, de sajnos, eredmény­telenül dolgozó városatya .indított a közgyű­lés felfrissítéséért. Wimmer Fülöp terjesztett elő annak idején ebben az ügyben indít­vány L Kimutatta, hogy ma sok olyan virilis jogon bekerült tagja van a közgyűlésnek, aki a sze­gényház lakója. Kimutatta azt is, hogy közel negyven hely üresedett meg a város parlamentjében. A köz­gyűlés felfrissítését, az üres helyek betöltését azon az alapon sürgette, hogy a jelenlegi közgyűlés megcsúfo­lása a város autonómiájának, mert nem tükrözheti vissza a városi polgárság igazi akaratát. A tanács először azzal szállt szembe az indítvánnyal, hogy nincs törvényes lehetőség az üres tagsági helyek betöltésére. Amikor a tanács állításával szemben paragrafusokat és precedenseket sorakoztattak fel, fordított egyet a kérdésen és-ügyes taktikával azt hangulat­kérdéssé degradálta. Felteite a kérdést, hogy .öregnek, tehetetlennek érzi-e magát a közgyű­lés., szükségesnek tartja-e a Voronof-operációt akkor, amikor olyan nagyszerű dolgokat pro­dukál, ugy épít egyetemet és kisvasulat, ahogy akar. A jó öregek természetesen rábólintottak a tanácsi és. polgármesteri érvelésre," egysze­rűen *és szerényén jelentették ki, hogy a leg­teljesebb mértékben meg vannak elégedve ön­magukkal, Wimmer Fülöp indítványát pedig •leszavazták a napirendről, ami azt jelenti, hogy hat hónapig nem is beszélhet róla is­mét senki. Maradt tehát minden a régiben. Most, hogy megkaptuk a vásárhelyi hirt, körülnéztünk a városházán, hátha valami hangulatváltozást tapasztalunk. Először dr. Tóth Bélát keres­tük fel, a város főjegyzőjét, akinek a kér­dés resszortjába tartozik. Tóth Béla elmondta azt, hogy történt, mint történt az indítvány leszavazása," majd kije­lentette a következőket: A közgyűlés autonóm joga alapján hozta meg ezt a határozatot. Igaz, hogy a közgyűlés felfrissítésének tör­vényes akadalya nincsen, de olyan törvény sincs, amely azt kötelező­ig elrendelné. A belügyminiszter a közgyű­lésre bízta a kérdés elintézését, a közgyűlés nem hozta meg döntését. Én, hogy minden eshetőségre előkészítsem a várost és hogy ne az utolsó pillanatban kelljen majd esetleg kapkodni, már régebben összeállítottam a virilisták névjegyzékét, ha tehát a belügyminiszter megváltoztatná a közgyűlés határozatát, akkor minden nehéz­ség és késedelem nélkül betölthetnénk a meg­üresedett tagsági helyeKet. Beszéltünk dr. Gaál Endre tanácsnokkal, a szabadságon lévő polgármester helyettesével is, aki azonban kijelentette, hogy nem kíván hozzászólni a kérdéshez. Hasonló válaszokat kaptunk a többieknél is. Ezekből a néma válaszokból pedig azt is le­hetne következtetni,, hogy a tanács tagjainak közömbös a kérdés teljésen. Valáini" nagyobb hatalom diktálhatta az emlékezetes közgyűlési -határozatot. • Kaptunk azonban másfajta válását is. 'A' lanács egyik tagja, a neve nem is fontos, ki­jelentette, hogy a maga részéről helyesnek tartaná a közgyűlés felfrissítését már csak azért is, mert az uj községi törvény előre­láthatólag egy éven belül nem készül el és így az általános választásokat csak nagyso­kára lehet megtartani. — Még ha egv évről lenne is csak szó — mondotta informátorunk —, érdemes és hasz­nos lenne a közgyűlés megfelelő kiegészítése. Uj emberek, uj eszmék, uj erők állnának a város szolgálatába és minden bizonnyal meggyorsítanák vala­mivel a közigazgatás vérkeringését, amely, néha bizony már az érelmeszesedés tüneteit mutatja. A szegedi egyelem orvosi kara ¡tárommal több zsidó vallású hallgatót ven fel, mint amennyit a numerus clausus előír. A kar a legliberálisabban értelmezte a numerus clausust és méltányolta a „szerzett jogokat". (A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retes, hogy a szegedi egyetem orvostudomá­nyi karára 150 uj hallgató felvételét engedé^ íyezték, igy a numerus clausus értelmében 9 lehet zsidó vallású. Az orvosi karon az első félévre 100 zsidó és 50 keresztény vallású hailgató-jelölt adta be felvételi kérvényét. Az orvosi kar tegnap este tartotta meg első ülését dr. Szabó József dékán elnöklete alatt, amikor is határoztak a felvételek ügyében, Mint értesülünk, a jelentkező száz zsidó közül kilencet a numerus clausus! arányszámon belül, hármat pe­dig ezen leiül, szerzett jogok alapján vettek feL Felvették mind az ötven jelentkezett keresz­wiiumtmMmímmMmtmftmfitiMmotMmitiittM tény vallású hallgatót. Az orvosi kar az idén a legliberálisabban értelmezte a numerus clausust, amennyiben az arányszámon felül, szerzett jogok alapján is felvett három hallgatót, akiket a numerus clausus négy'öt éve nem engedett a szegedi egyetemre, akik négyszer-ötször próbálkoztak sikertelenül. Az arányszámon felül felvett három hallgató között olyan is van, aki kül­földön tanult néhány félévet és igy most sikerült magukat felvétetni a szegedi egye* temre, A jogtudományi karon 200 uj hallgató felvételét engedélyezték. A numerus clausus szerint 12 zsidó vallású hallgatót vettek fel a kari ülésen, A Jogi karra 80 zsidó jelentkező volt. Huszonegyezer pengős követelés erejéig végrehajtást akarnak foganatosítani a város ellen. Végrehajtó jelenik meg a torony alatt? (A Délmagyarország munkatársától) Szókatlan és bizony némely vonatkozásban fej­csóválásra késztető dolog történt Szeged sz. kir. várossal, mint erkölcsi testülettel és mint jogi sze­méllyel. Az öreg városháza nehéz, faragott tölgy­fakapuján nem kisebb ur kopogtatott be, mint a végre"! ajtó. helyesebben egyelőre csak a vég­rehajtó hírnöke. Huszonegyezer pengős bíróilag megitélt követelés erejéig' kért a város egyik pörös fele .végrehajtást az Alföld büszke metropolisa, a magyar Moszkva ellen és a biróság jogerősen el is rendelte a végrehajtást. Talán csak egy haj­szálon és a pörös fél .esetleges jóindulatán múlik majd,, ha nem ütik a pecsétet.a városi főpénztárra, esetleg még az újonnan berendezett perzsasz ő n y e g e i r e is, ami­ből pedig tagadhatatlanul nagy szégyen lenne, ám­bár az ilyes bajok megesnek manapság a leg­jobb családban is. . A dolog ugy kezdődött, hogy a város az egyetem számára nemzeti ajándékul kisajátította a Palán­kot. A palán ki ház- és telektulajdonosokkal vagy békésen megegyezett a kártalanítás összegében, vagy nem, dc az egyezkedési kísérlet sikerétől füg­getlenül birtokbavette a kiszemelt ingatlanokat, a házakat lebontatta, hogy helyet teremtsen az uj egyetemi klinikák számára. Egyik-másik kisa­játításból pör támadt. A felek keveselték a város által felajánlott kártalanítást és a bíróságra bíz­ták a kisajátított ingatlanok árának megállapítá­sát. Ezek közé a nehéz esetek közé tartozott a Szegfü-ucca 11. számú háznak esete. A ház tulajdonosa Maróthy József 25.600 pengőt kért a várostól, a város viszont lényege­sen kevesebbet ajánlott ugy, hogy a szakadék át­hidalhatatlanná vált. Főire terült a sor. Az első­Pedig Ugy határozott* hogy nem nssxh fel bírság a báz kSfcafétit&í ájít 21.000 pengőbe* önmagát. Ert a határozatot ¿z n. vatíyozo szabta meg, A városi ^¿j kepvkelö'je. ebben íz toegfelebbtzte a belügyminiszterhez aki még i ítéletben meg ís nyugodott, Maróthy azonban feleb­bezést jelentett be ellene, mert ragaszkodott a 25.600 pengős igényéhes. A kereset igy a tábla, elé került. A tábla megváltoztatta az elsőbíróság Ítéletét és helytadva a keresetnek a ház megváltási árát 25.600 pengőben állapította meg. Kimondta azonban a tábla, hogy a ház az itelet elte­nérc is többet ér, megér '28.800 pengőt, ennyit azonban azért nem Ítélhetett meg, mert a felperes csak 25.600 pengőt kért érte kerese­tében. A tábla érdekes Ítéletét most már mindkét fél megfelebbezte. A város azért, mert a tábla többet itélt meg, mint amennyit az elsőbiróság, Maróthy viszont azért, mert nem itéltc meg a ház birúílag megállapított teljes értékét. Igy a kereset végső elbírálás végett a Kúria elé került, amely meg nem hozta meg döntését. Közben Maróthy végrehajtást kért a törvényszék­től a törvényszéki ítéletben megállapított 21.000 pengős ngegváltási ár erejéig a város ellen. Ké­relmét sémi indokolta meg, hogy a törvényszék; Ítélete, amely ellen a város nem felebbezett a tábla ránézve kedvezőbb ítéletével jogerőssé* tehát végi rehajthatóvá vált. Az esetleges többletet majd a Kúria döntése után is behajthatja. A. törvény­szék azonban nem rendelte cl a végrehajtást, mert az elsőbiróság ítéletét nem tartotta jogerős­nek. A törvényszék határozata ellen Maróthy fel­folyamodott » táblához, amely jogerősen sí­rén d elte a. végrehajtást. Ezzel a táblai határozattal jelent meg pénteken a városházán Maróthy ügyvédje, dr. Neckich Ri­chárd és kérdést intézett Turóczy Mihály tiszti fő­ügyészhez, hogy hajlandó»« a megitélt 21.000 pen­gőt kiutaltatni végrehajtás «léikül is, amely esetben a város tekintélyes végrehajtási költséget tata-' ríthatea meg. Turócjfy WbSfs% aki a, tgflác&Slésea bssaéft a; ügyvéddel,, láthatólag üj^fepte e do­log és rövid gondfllkozási, illetve traácstozási időt kért. A tanácsülés befejezése utáa pedig bi<

Next

/
Thumbnails
Contents