Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-10 / 206. szám

1927 szeptember 10. DEL? ..ORSZÁG „A közigazgatás vérkeríü§é$éiien az érelmeszesedés tünetei mutatkoznak", de a közgysités felfrissítéséről mégsem akarnak " a (A Délmagyarország munkaiársálól.) Hódmezővásárhelyi híradás szerint a szomszéd város polgársága még ennek az évnek decemberében betölti- a törvényhatósági bizottság elhalálozás következtében megüresedett tagsági helyeit, még pedig azért csak decemberben, mert különböző technikai nehézségek .miatt nem készülhetett el augusztus 31-éig, Sí törvényes határidőig a virilisek ui névjegyzéke. . Azok a szegediek, akik törődnek a város ügyeivel és sorsával, bizonyára Irigykedve oldassák- ezt a szomszédból érkező hírt. Szegeden, mint ismeretes, nincs mód arra, hogy uj, friss elemek kerüljenek a Kiöregedett, szinte vtzelötti törvényhatósági bizottságba, amely legutóbb Önmagáról állított ki ezzel a kérdéssel kapcsolatban erkölcsi és orvosi bizonyítványt. iVéhány hónappal ezelőtt erős harc folyt a kérdés körül. A városnak a városi alkotmány sáncaiból kirekesztett polgársága már régen meggyőződött arról, hogy. az elaggott közgyűlés csak élettelen báb a mindenható magisztrátus kezében. Ezért a társadalom minden rétegében élénk helyesléssel találkozott az az -akció, amelyet néhány válóban dolgozó, de sajnos, eredménytelenül dolgozó városatya .indított a közgyűlés felfrissítéséért. Wimmer Fülöp terjesztett elő annak idején ebben az ügyben indítvány L Kimutatta, hogy ma sok olyan virilis jogon bekerült tagja van a közgyűlésnek, aki a szegényház lakója. Kimutatta azt is, hogy közel negyven hely üresedett meg a város parlamentjében. A közgyűlés felfrissítését, az üres helyek betöltését azon az alapon sürgette, hogy a jelenlegi közgyűlés megcsúfolása a város autonómiájának, mert nem tükrözheti vissza a városi polgárság igazi akaratát. A tanács először azzal szállt szembe az indítvánnyal, hogy nincs törvényes lehetőség az üres tagsági helyek betöltésére. Amikor a tanács állításával szemben paragrafusokat és precedenseket sorakoztattak fel, fordított egyet a kérdésen és-ügyes taktikával azt hangulatkérdéssé degradálta. Felteite a kérdést, hogy .öregnek, tehetetlennek érzi-e magát a közgyűlés., szükségesnek tartja-e a Voronof-operációt akkor, amikor olyan nagyszerű dolgokat produkál, ugy épít egyetemet és kisvasulat, ahogy akar. A jó öregek természetesen rábólintottak a tanácsi és. polgármesteri érvelésre," egyszerűen *és szerényén jelentették ki, hogy a legteljesebb mértékben meg vannak elégedve önmagukkal, Wimmer Fülöp indítványát pedig •leszavazták a napirendről, ami azt jelenti, hogy hat hónapig nem is beszélhet róla ismét senki. Maradt tehát minden a régiben. Most, hogy megkaptuk a vásárhelyi hirt, körülnéztünk a városházán, hátha valami hangulatváltozást tapasztalunk. Először dr. Tóth Bélát kerestük fel, a város főjegyzőjét, akinek a kérdés resszortjába tartozik. Tóth Béla elmondta azt, hogy történt, mint történt az indítvány leszavazása," majd kijelentette a következőket: A közgyűlés autonóm joga alapján hozta meg ezt a határozatot. Igaz, hogy a közgyűlés felfrissítésének törvényes akadalya nincsen, de olyan törvény sincs, amely azt kötelezőig elrendelné. A belügyminiszter a közgyűlésre bízta a kérdés elintézését, a közgyűlés nem hozta meg döntését. Én, hogy minden eshetőségre előkészítsem a várost és hogy ne az utolsó pillanatban kelljen majd esetleg kapkodni, már régebben összeállítottam a virilisták névjegyzékét, ha tehát a belügyminiszter megváltoztatná a közgyűlés határozatát, akkor minden nehézség és késedelem nélkül betölthetnénk a megüresedett tagsági helyeKet. Beszéltünk dr. Gaál Endre tanácsnokkal, a szabadságon lévő polgármester helyettesével is, aki azonban kijelentette, hogy nem kíván hozzászólni a kérdéshez. Hasonló válaszokat kaptunk a többieknél is. Ezekből a néma válaszokból pedig azt is lehetne következtetni,, hogy a tanács tagjainak közömbös a kérdés teljésen. Valáini" nagyobb hatalom diktálhatta az emlékezetes közgyűlési -határozatot. • Kaptunk azonban másfajta válását is. 'A' lanács egyik tagja, a neve nem is fontos, kijelentette, hogy a maga részéről helyesnek tartaná a közgyűlés felfrissítését már csak azért is, mert az uj községi törvény előreláthatólag egy éven belül nem készül el és így az általános választásokat csak nagysokára lehet megtartani. — Még ha egv évről lenne is csak szó — mondotta informátorunk —, érdemes és hasznos lenne a közgyűlés megfelelő kiegészítése. Uj emberek, uj eszmék, uj erők állnának a város szolgálatába és minden bizonnyal meggyorsítanák valamivel a közigazgatás vérkeringését, amely, néha bizony már az érelmeszesedés tüneteit mutatja. A szegedi egyelem orvosi kara ¡tárommal több zsidó vallású hallgatót ven fel, mint amennyit a numerus clausus előír. A kar a legliberálisabban értelmezte a numerus clausust és méltányolta a „szerzett jogokat". (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a szegedi egyetem orvostudományi karára 150 uj hallgató felvételét engedé^ íyezték, igy a numerus clausus értelmében 9 lehet zsidó vallású. Az orvosi karon az első félévre 100 zsidó és 50 keresztény vallású hailgató-jelölt adta be felvételi kérvényét. Az orvosi kar tegnap este tartotta meg első ülését dr. Szabó József dékán elnöklete alatt, amikor is határoztak a felvételek ügyében, Mint értesülünk, a jelentkező száz zsidó közül kilencet a numerus clausus! arányszámon belül, hármat pedig ezen leiül, szerzett jogok alapján vettek feL Felvették mind az ötven jelentkezett kereszwiiumtmMmímmMmtmftmfitiMmotMmitiittM tény vallású hallgatót. Az orvosi kar az idén a legliberálisabban értelmezte a numerus clausust, amennyiben az arányszámon felül, szerzett jogok alapján is felvett három hallgatót, akiket a numerus clausus négy'öt éve nem engedett a szegedi egyetemre, akik négyszer-ötször próbálkoztak sikertelenül. Az arányszámon felül felvett három hallgató között olyan is van, aki külföldön tanult néhány félévet és igy most sikerült magukat felvétetni a szegedi egye* temre, A jogtudományi karon 200 uj hallgató felvételét engedélyezték. A numerus clausus szerint 12 zsidó vallású hallgatót vettek fel a kari ülésen, A Jogi karra 80 zsidó jelentkező volt. Huszonegyezer pengős követelés erejéig végrehajtást akarnak foganatosítani a város ellen. Végrehajtó jelenik meg a torony alatt? (A Délmagyarország munkatársától) Szókatlan és bizony némely vonatkozásban fejcsóválásra késztető dolog történt Szeged sz. kir. várossal, mint erkölcsi testülettel és mint jogi személlyel. Az öreg városháza nehéz, faragott tölgyfakapuján nem kisebb ur kopogtatott be, mint a végre"! ajtó. helyesebben egyelőre csak a végrehajtó hírnöke. Huszonegyezer pengős bíróilag megitélt követelés erejéig' kért a város egyik pörös fele .végrehajtást az Alföld büszke metropolisa, a magyar Moszkva ellen és a biróság jogerősen el is rendelte a végrehajtást. Talán csak egy hajszálon és a pörös fél .esetleges jóindulatán múlik majd,, ha nem ütik a pecsétet.a városi főpénztárra, esetleg még az újonnan berendezett perzsasz ő n y e g e i r e is, amiből pedig tagadhatatlanul nagy szégyen lenne, ámbár az ilyes bajok megesnek manapság a legjobb családban is. . A dolog ugy kezdődött, hogy a város az egyetem számára nemzeti ajándékul kisajátította a Palánkot. A palán ki ház- és telektulajdonosokkal vagy békésen megegyezett a kártalanítás összegében, vagy nem, dc az egyezkedési kísérlet sikerétől függetlenül birtokbavette a kiszemelt ingatlanokat, a házakat lebontatta, hogy helyet teremtsen az uj egyetemi klinikák számára. Egyik-másik kisajátításból pör támadt. A felek keveselték a város által felajánlott kártalanítást és a bíróságra bízták a kisajátított ingatlanok árának megállapítását. Ezek közé a nehéz esetek közé tartozott a Szegfü-ucca 11. számú háznak esete. A ház tulajdonosa Maróthy József 25.600 pengőt kért a várostól, a város viszont lényegesen kevesebbet ajánlott ugy, hogy a szakadék áthidalhatatlanná vált. Főire terült a sor. Az elsőPedig Ugy határozott* hogy nem nssxh fel bírság a báz kSfcafétit&í ájít 21.000 pengőbe* önmagát. Ert a határozatot ¿z n. vatíyozo szabta meg, A városi ^¿j kepvkelö'je. ebben íz toegfelebbtzte a belügyminiszterhez aki még i ítéletben meg ís nyugodott, Maróthy azonban felebbezést jelentett be ellene, mert ragaszkodott a 25.600 pengős igényéhes. A kereset igy a tábla, elé került. A tábla megváltoztatta az elsőbíróság Ítéletét és helytadva a keresetnek a ház megváltási árát 25.600 pengőben állapította meg. Kimondta azonban a tábla, hogy a ház az itelet eltenérc is többet ér, megér '28.800 pengőt, ennyit azonban azért nem Ítélhetett meg, mert a felperes csak 25.600 pengőt kért érte keresetében. A tábla érdekes Ítéletét most már mindkét fél megfelebbezte. A város azért, mert a tábla többet itélt meg, mint amennyit az elsőbiróság, Maróthy viszont azért, mert nem itéltc meg a ház birúílag megállapított teljes értékét. Igy a kereset végső elbírálás végett a Kúria elé került, amely meg nem hozta meg döntését. Közben Maróthy végrehajtást kért a törvényszéktől a törvényszéki ítéletben megállapított 21.000 pengős ngegváltási ár erejéig a város ellen. Kérelmét sémi indokolta meg, hogy a törvényszék; Ítélete, amely ellen a város nem felebbezett a tábla ránézve kedvezőbb ítéletével jogerőssé* tehát végi rehajthatóvá vált. Az esetleges többletet majd a Kúria döntése után is behajthatja. A. törvényszék azonban nem rendelte cl a végrehajtást, mert az elsőbiróság ítéletét nem tartotta jogerősnek. A törvényszék határozata ellen Maróthy felfolyamodott » táblához, amely jogerősen sírén d elte a. végrehajtást. Ezzel a táblai határozattal jelent meg pénteken a városházán Maróthy ügyvédje, dr. Neckich Richárd és kérdést intézett Turóczy Mihály tiszti főügyészhez, hogy hajlandó»« a megitélt 21.000 pengőt kiutaltatni végrehajtás «léikül is, amely esetben a város tekintélyes végrehajtási költséget tata-' ríthatea meg. Turócjfy WbSfs% aki a, tgflác&Slésea bssaéft a; ügyvéddel,, láthatólag üj^fepte e dolog és rövid gondfllkozási, illetve traácstozási időt kért. A tanácsülés befejezése utáa pedig bi<